Csütörtök reggel a Biztos Kezdet Gyerekházban. A konyhában teavíz forr, a sütőben készül a sütőtök: az intézményi dolgozók ezerrel készülnek az ide járó gyerekek és a hozzájuk tartozó szülők fogadására: „ilyenkor kilenc körül folyamatosan szól a csengő, az idejárók tudják, hogy tízkor tízórai van, utána indul a mondókázós játék, ez ilyen beszédindító foglalkozás, azután jön a nagymozgásos játék, ami által javul a gyermek figyelme, jobban tud koncentrálni és fejlődik a mozgáskoordinációja” – mondja Gebri Andrea gyógypedagógus.
Ez csak egy hétköznap a gyerekházban, azonban mindezen szolgáltatások (és még sok más is, amit az intézmény kínál, úgyis, mint a fejlesztő foglalkozások, a szülőknek nyújtott tanácsadás, a mosási és tisztálkodási lehetőség vagy éppen a közös étkezések) nem „maguktól” jönnek létre:
komoly finanszírozási és koncepcionális alapjuk kell hogy legyen,
melyek nem mindegy, hogy milyen alapon szerveződnek.
Az újonnan felálló kormánynak alaposan körbe kell néznie ezen a területen is, hogy képben legyen és felelős döntéseket hozzon. Ennek értelmében állami vezetők látogatják meg a kerületi szociális területhez kapcsolódó intézményeket: egy hónapja a Kesztyűgyárban, most pedig a Biztos Kezdet Gyerekházban került képbe a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) államtitkára, Szabó-Tóth Kinga Dóra, akit a tapasztalatairól, terveiről kérdeztünk.
Közvetlen kapcsolat
Szabó-Tóth Kinga Dóra szerint a tereplátogatások egyik célja, hogy a szakpolitikai döntéshozók közvetlenül is megismerjék az intézmények működését és az ott dolgozók tapasztalatait, a józsefvárosi látogatást nem ellenőrzésnek szánták. Mint mondta, szociológusként és szociális munkásként – korábban családgondozóként is dolgozott – ez személyesen is közel áll hozzá, de a terület szakpolitikai irányítójaként is fontos feladatának tartja.
A Biztos Kezdet Gyerekházak helyzete azért is foglalkoztatja, mert az új kormányzati struktúra kialakításakor kérdés volt, melyik minisztériumhoz kerüljenek. Végül a szakpolitikai irányításuk Szabó-Tóth tárcájánál maradt, miközben a gyerekek fejlődésével kapcsolatos egyes módszertani kérdésekben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal működnek majd együtt.
Az államtitkár szerint ennek azért van jelentősége, mert a Biztos Kezdet a társadalmi esélyteremtés egyik legkorábbi beavatkozási pontja:
a program már a várandós édesanyákat is igyekszik elérni.
Szabó-Tóth fontosnak tartja, hogy az állam ne egymástól elszigetelt programokban gondolkodjon, hanem a gyerekek és fiatalok teljes életútját lássa: „nekem lényeges, hogy átlássam ezt az egész életutat, és azokat a beavatkozási pontokat, amiben nyilván együtt fogunk működni az érintett tárcákkal” – mondta.
Az együttműködésre azért is szükség van, mert a bölcsődék az új kormányzati struktúrában az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerültek, míg a Biztos Kezdet Gyerekházak más tárcánál maradtak. Szabó-Tóth szerint a két minisztériumnak szorosan együtt kell működnie: „fontos, hogy a bölcsődék és a Biztos Kezdet Gyerekházak szakmai munkája a különböző irányítás ellenére se szakadjon el egymástól”.
Rugalmasabbá tennék a rendszert
A józsefvárosi látogatáson a Biztos Kezdet Gyerekházak működésének konkrét problémái is szóba kerültek. Ezek egyike a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez, az RGYK-hoz kapcsolódik. A Biztos Kezdet működésének egyik előírása, hogy a házat rendszeresen látogató gyerekek legalább fele meghatározott rászorultsági feltételek valamelyikének megfeleljen. Ezek egyike az RGYK-ra való jogosultság. Szabó-Tóth szerint azonban
az RGYK jövedelmi határa mára túl alacsony, ezért ezt a rendszert is felülvizsgálnák.
Felvetette, hogy a rászorultság megítélésében például a családsegítő szolgálatok ajánlása is szerepet kaphatna. Szabó-Tóth szerint az ehhez kapcsolódó jelenlegi, valamivel 62 ezer forint feletti egy főre jutó jövedelmi határ az infláció miatt már túl alacsony, ezért nem jelzi megfelelően, hogy mely családok szorulnak segítségre: „ezt fel kellene emelni, nem tudom, 100–120 ezer forintra annak érdekében, hogy több rászoruló család is bekerüljön ebbe”. Hozzátette, ezt egyelőre nem tudták megtenni, de dolgoznak azon, hogyan lehetne változtatni a jelenlegi szabályozáson. Ez nagyobb egyéni mérlegelést és kevésbé merev szabályokat jelentene: „nem praktikusak a szigorú szabályok, eleve szerintem a rendszernek sokkal rugalmasabbnak kellene lennie”.
A terepen dolgozó szakember is hasonlóan látja
Hasonló problémára jutott Pusztainé Bártfai Edit, a józsefvárosi Biztos Kezdet Gyerekház vezetője is 2025-ben készült mesterszakos diplomamunkájában. Kutatásában 117, Biztos Kezdet Gyerekházban dolgozó vezetőt és munkatársat kérdezett meg a szabályozás gyakorlati hatásairól. A válaszok alapján a legfontosabb problémák között az inflációt nem követő finanszírozást, a szakemberhiányt, a kötelező indikátorok teljesítésének nehézségeit, a túlzott adminisztrációt és a módszertani támogatás hiányosságait azonosította.
A kutatás szerint különösen az indikátorrendszer okoz gondot. Több településen csökkent az RGYK-ra jogosult gyerekek és a megszülető gyerekek száma, miközben a szakemberek olyan családokkal is találkoznak, amelyek a hivatalos feltételek alapján nem tartoznak a célcsoportba,
élethelyzetük alapján mégis segítségre szorulnak.
Pusztainé a kutatás eredményei alapján tízpontos javaslatcsomagot állított össze. Ebben többek között az állami finanszírozás növelését, a háromfős szakmai létszám biztosítását, az indikátorrendszer rugalmasabbá tételét, az adminisztráció csökkentését, módszertani Gyerekházak létrehozását és a helyi szociális, gyermekjóléti szolgálatok szorosabb bevonását javasolja. A rászorultságot szerinte az RGYK-jogosultság mellett más módon – például a család életkörülményeinek figyelembevételével – is igazolni lehetne.
Ez egybecseng azzal, amit Szabó-Tóth Kinga Dóra a józsefvárosi látogatáson mondott. Felvetette, hogy a családsegítő szolgálatok is ajánlhassanak a Gyerekházak számára segítségre szoruló családokat.
Szabó-Tóth szerint a családsegítő szolgálatok és a Biztos Kezdet Gyerekházak a jelenleginél szorosabban működhetnének együtt. A tereplátogatásoknak pedig éppen az az egyik céljuk, hogy a minisztériumi elképzelések mellett a helyben dolgozó szakemberek javaslatai is bekerüljenek a készülő változtatásokba.
„Itt is probléma, ott is probléma”
A Biztos Kezdet működésének kérdései egy jóval nagyobb problémakör részei. Arra a kérdésre, hogy szociális és gyermekvédelmi szempontból mit tart az előző tizenhat év legsúlyosabb örökségének, Szabó-Tóth nem tudott egyetlen területet kiemelni. Mint mondta, az alapellátásból, a szakellátásból és a társadalmi esélyteremtés területéről egyaránt nagy számban érkeznek hozzájuk problémák és panaszok: „itt is probléma, ott is probléma,
a nap végére nem tudod, hogy melyik a rapidabb és sürgetőbb”.
A legsürgősebb esetek azonnali, „tűzoltásszerű” beavatkozást igényelnek. Az államtitkár elmondása szerint a gyermekvédelemben naponta körülbelül öt-hat rendkívüli eseményt kezelnek, amelyek között például elkóborlás vagy szökés is lehet. Ezekkel párhuzamosan kellene a hosszabb távú jogszabályi és szakpolitikai változtatásokkal is foglalkozniuk.
Szabó-Tóth szerint azonban nem elég az egyes problémák megoldása: az intézményrendszer működésében szemlélet- és kultúraváltásra is szükség van. Úgy látja, egyes nagy intézményekben a szakemberekben hosszú idő alatt kialakult az az érzés, hogy változtatni úgysem lehet:
„nyissuk ki az ablakot, szellőztessünk”
– foglalta össze képletesen, milyen változást szeretne.
„Nehéz visszatanulni a demokráciát”
A szemléletváltásnak ugyanakkor Szabó-Tóth szerint nem csak az intézményekben kell megtörténnie. Az új kormányzat működésének első hónapjaiban azt tapasztalják, hogy az állampolgárok részéről is rendkívül sok javaslat, kritika és panasz érkezik hozzájuk. Ezt részben azzal magyarázza, hogy az emberek hosszú passzív időszak után ismét azt érzik, hogy érdemes megszólalniuk: „szerintünk ez a részvétel átbillent a teljes passzivitásból abba, hogy
mindenki azt érzi, most végre bele kell szólnia.
És ez nagyon is jó, csak nehéz nyilván vissza-, vagy megtanulni a demokráciát.”
Az államtitkár szerint a sok visszajelzés önmagában pozitív, ugyanakkor felfokozott várakozás és türelmetlenség is kíséri: „sokan azt szeretnék, ha az új kormányzat azonnal megoldaná a felhalmozódott problémákat”.
A szociális munkásoktól is várják a javaslatokat
A változtatásokban Szabó-Tóth szerint maguknak a terepen dolgozó szociális munkásoknak is szerepük lehet. A kérdésre, hogy egy szociális munkás hogyan tud intézményi változásokat elérni, azt mondta, ezt szakmai szervezeteken és szakszervezeteken keresztül is segítheti.
Az államtitkár korábban azt tapasztalta, hogy a szakemberek belefáradhatnak, ha hosszú időn keresztül azt érzik, hogy nincs fogadókészség a javaslataikra. Szerinte ezen változtathat, ha a minisztérium nyitottabbá válik, találkozókat szervez, és a döntéshozók maguk is kimennek a terepre: „nyilván belefásul a szegény szocmunkás, hogyha úgy érzi, hogy
csukott ajtóknál próbál változást generálni.
De ha azt érzi, hogy a minisztérium nyitott a javaslatokra, akkor ez a kiégés picit csökken, merthogy érzik az emberek, a szocmunkások, hogy meghallgatják őket, jobban, mint korábban.”
Egyelőre nem ígért több pénzt a Biztos Kezdetnek
A szakmai változtatások mellett a Biztos Kezdet Gyerekházak finanszírozása is szóba került. A házak jelenleg évente nagyjából 12 millió forintos állami támogatást kapnak. A kérdésre, hogy ezt elegendőnek tartja-e, Szabó-Tóth azt mondta, erre egyelőre nem tud felelősen válaszolni, mert még nem látja a következő évi költségvetést, amelynek tervezése várhatóan november környékén kezdődik: „ha bármit mondok, azt
rögtön számon kéri a magyar ember, és teljes joggal.
Tehát én most nem tudok számokkal dobálózni, mivel nem látom a következő évi költségvetést.”
Szeptember végére készül el a helyzetértékelés
Arra viszont már van határidejük, hogy mikorra akarják átfogóbban látni a szociális ágazat helyzetét. Szabó-Tóth elmondta, szeptember végére készül el a Szociális ágazati helyzetértékelés és cselekvési irány című, mintegy 130 oldalas dokumentum.
Az anyag nyolc területen értékeli a jelenlegi helyzetet, foglalja össze a kihívásokat és problémákat, illetve tesz változtatási javaslatokat. Az egyik fejezet a társadalmi esélyteremtéssel foglalkozik. Szabó-Tóth szerint ez lesz a további szakpolitikai munka egyik kiindulópontja. Miközben a helyzetértékelés mellett továbbra is gyűjtik a terepen dolgozók tapasztalatait.
Szeptember végén tehát elkészül az első átfogó helyzetértékelés, de hogy az abban megfogalmazott irányokból mi és mikor lesz jogszabály, új finanszírozási rendszer vagy egyszerűbb napi működés, egyelőre nem tudni. A józsefvárosi Gyerekházban közben a többi reggelen is adják egymásnak a kilincset a szülők, elkészül majd a tea, és kerül valami finomság az asztalra. A rendszer átalakítása hosszabb folyamat lehet, a gyerekek viszont másnap is jönnek.
Fotók: Huszár Boglárka
