Az idei nyár különösen forróra sikeredett Magyarországon, és nagyon úgy tűnik, hogy a hőhullámok okozta nehéz napokra immár adottságként kell felkészülnünk. Míg az 1961 és 1990 közötti években csak átlagosan 2 nap, addig 2021 és 2025 között már átlagosan 16,6 nap telt el ilyen körülmények között, és ebben a statisztikában még nincs is benne a különösen durva 2026-os nyár.
Hogy miként élték meg a magyarok ezt a fajta hőséget, miként védekeztek ellene, és milyen eszközeik lehetnek a jövőben, arról szól dr. Szagri Dóra és dr. Szalay Zsuzsa, a BME Építőanyagok és Magasépítéstan Tanszék kutatóinak írása, amely a „szakértői klímahírügynökségként” működő Másfélfok oldalon jelent meg. A kutatáshoz 1496 felnőtt válaszadó szolgáltatott adatokat, az országos minta kor és nem szerint is reprezentatív volt. Fontos kiemelni, hogy a kutatás nem a lakások tényleges hőmérsékletét mérte, hanem azt vizsgálta, hogyan élik meg az emberek az otthonuk nyári hőviszonyait.
Az eredmények jelentős szórást mutatnak a magyar lakosság tapasztalatait illetően, és nem nélkülözik a kerületi tanulságokat sem. A falvakban élők 71%-a volt elégedett a lakásuk nyári hőmérsékletével, a fővárosban viszont csak 44%-a. De a városlakók között is fontos különbségek rajzolódnak ki: a panelépületek lakói számoltak be a legalacsonyabb elégedettségről, miközben a 2006 után épült házak általában kedvezőbb eredményeket értek el. Mivel a józsefvárosi ingatlanok nagy része a panelek és a szintén kedvezőtlen eredményt mutató soklakásos társasházak közé tartozik, így nem túlzás kijelenteni, hogy a kerület lakói különösen megszenvedték az idei nyár hozta hőséget.
Ráadásul a józsefvárosiak nehezebb helyzetben vannak akkor is, ha védekezni igyekeznek a hőhullámok ellen. A kutatás kitért arra is, hogy a válaszadók hányféle és milyen módszerekkel igyekeztek javítani a hőérzetükön: tízből nyolcan használtak valamilyen árnyékolót, ventilátorra 44,7%, légkondicionálásra 36,2% támaszkodott, 70,5% pedig egész éjszaka nyitva hagyta az ablakot. A szerzők eközben kiemelik, hogy sok nagy társasházi lakásban ez milyen nehézségekkel jár például a csak egy homlokzatra nyíló ablakok miatt, vagy mert a zaj, a légszennyezés vagy a biztonsági aggályok akkor is megakadályozhatják a hatékony éjszakai szellőztetést, ha az alaprajz egyébként lehetővé tenné.
Mi lehet a megoldás? A kutatást publikáló szerzők szerint a következő hőhullámokra legjobb már azelőtt készülni, hogy megérkezik a forróság. Ablakok cseréjénél például nemcsak a téli hőszigetelő képesség, hanem az üvegezés „napenergia-áteresztése” és az árnyékolhatóság is legyen fontos. De ha már benne járunk a következő hőhullámban, néhány praktikus tipp is sokat segíthet. A külső árnyékolókat már azelőtt érdemes leengedni, hogy a napsugárzás felmelegítené a helyiséget. Napközben, amikor kint melegebb van, a hosszú ideig nyitva hagyott ablak inkább növeli a lakás hőterhelését. A legegyszerűbb döntési szabály: ha a kültéri levegő hűvösebb a beltérinél (jellemzően este, éjszaka vagy kora reggel), és a levegőminőség megfelelő, érdemes az ablakokat teljesen kitárva szellőztetni; ha kint melegebb van, csak nagyon rövid időre nyissuk ki az ablakot.
Nyitókép: Huszár Boglárka
