A főpolgármester a drámai állítást egy tudományos elemzés alapján fogalmazta meg, amely Budapest klímáját modellezte a következő évekre.

A tartós hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek számára. A hőségriadó idején Józsefvárosban több ivókút, párakapu és klimatizált közösségi tér is segíti a felfrissülést, de néhány otthoni veszélyforrásra is érdemes odafigyelni.

Pár példán néztük meg, ki hogyan igyekszik eleget tenni a kormányzati felhívásnak, hogy csökkentsük az áramfogyasztást a délutáni-esti csúcsidőszakban.

A felhasználók egyszerűen gondozhatják a környezetükben élő fiatal fákat a nyári időszakban.

A részvételi költségvetésen nyert a Madárbarát Józsefváros ötlete, így 2023-tól a kerületben hét helyszínen helyeztek el madárodúkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai támogatásával. A Golgota téren néztük meg Sarlós Dávid programvezetővel, hogyan költenek madaraink.

Miközben az átlagember számára a vízhiány csupán egy bosszantó csőtörés vagy egy rövid szolgáltatáskiesés formájában jelenik meg, a hazai víziközmű-rendszer a föld alatt évtizedek óta mélyülő válságot rejt. A Víz Koalíció frissen publikált tanulmánya és a nemrég lezajlott Víz Hete 2025 rendezvénysorozat adatai olyan képet festenek a magyar vízszolgáltatásról, amit nehéz lenne máshogy jellemezni: lassan, de biztosan süllyedő Titanicot látunk, ahol a zenekar még játszik, de a víz már a fedélzet szélét nyaldossa.

Kerekasztal-beszélgetés a városi élet jövőjét meghatározó ökológiai és klímaváltozás következményeiről. Lehetséges-e hosszú távon és eredményesen ellensúlyozni a klímaváltozás hatását? Lehet-e a városban, a „lakógépben” változatos, önfenntartó, színes faunát és flórát kialakítani? Mi él meg a városban, hol a városi kertészkedés határa? Közérzet és környezet, közlekedés és életmód hogyan kapcsolódik? Autók nélkül hol a határ?

Az idei forró, száraz nyár nyugtalanító kérdéseket vet fel, és nem feltétlenül tudni a választ. A megváltozó klíma mennyire csökkentheti a növények túlélési esélyeit? Hogyan alkalmazkodhatnak az éghajlatváltozás miatt kialakult extrém időjáráshoz? Fennmaradása érdekében mit tehet az ember? A Dankó Udvarban két szakértő segítségével a zöldterületek változatosságához hozzájáruló őshonos növények fontosságával ismerkedett a hallgatóság.

Arról beszélni 2022 augusztusában, hogy miért fontosak a fák, hogy miért kell belőlük sokkal több, és miért fontos, hogy gondozzuk őket, talán már senkinek nem jelent meglepetést. De arról, hogy miképp érdemes öntözni őket ebben az aszályban, egyáltalán nem haszontalan. Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész a Facebookon osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait.

Józsefváros minden, csak nem zöldövezet – bár vannak kies részei, mint a Tisztviselőtelep vagy a Százados úti művésztelep –, abban azonban általános az egyetértés, és politikai programmá is vált, hogy legyen minél zöldebb. Sok kisebb-nagyobb lépés történt 2022-ben is ez ügyben, amikről szorgosan beszámoltunk: lássunk most néhány érdekesebbet!