Még másfél hete is kánikula volt. Arról kérdeztük a józsefvárosiakat, hogy mit gondolnak a klímaberendezésekről úgy, hogy egyre forróbb nyarakat vagyunk kénytelenek átvészelni.

Hat utcában folytatja az önkormányzat a fásítás tervezését, hogy a költségvetési döntés megszületésekor már megvalósítható tervekkel rendelkezzen. Nem mindenki akar fákat, van, ahol a parkolóhelyek fontosabbak.

A nyertes projektekre akár másfélmillió forint támogatást is kaphatnak a pályázók.

A főpolgármester a drámai állítást egy tudományos elemzés alapján fogalmazta meg, amely Budapest klímáját modellezte a következő évekre.

A tartós hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek számára. A hőségriadó idején Józsefvárosban több ivókút, párakapu és klimatizált közösségi tér is segíti a felfrissülést, de néhány otthoni veszélyforrásra is érdemes odafigyelni.

Pár példán néztük meg, ki hogyan igyekszik eleget tenni a kormányzati felhívásnak, hogy csökkentsük az áramfogyasztást a délutáni-esti csúcsidőszakban.

A felhasználók egyszerűen gondozhatják a környezetükben élő fiatal fákat a nyári időszakban.

A részvételi költségvetésen nyert a Madárbarát Józsefváros ötlete, így 2023-tól a kerületben hét helyszínen helyeztek el madárodúkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai támogatásával. A Golgota téren néztük meg Sarlós Dávid programvezetővel, hogyan költenek madaraink.

Miközben az átlagember számára a vízhiány csupán egy bosszantó csőtörés vagy egy rövid szolgáltatáskiesés formájában jelenik meg, a hazai víziközmű-rendszer a föld alatt évtizedek óta mélyülő válságot rejt. A Víz Koalíció frissen publikált tanulmánya és a nemrég lezajlott Víz Hete 2025 rendezvénysorozat adatai olyan képet festenek a magyar vízszolgáltatásról, amit nehéz lenne máshogy jellemezni: lassan, de biztosan süllyedő Titanicot látunk, ahol a zenekar még játszik, de a víz már a fedélzet szélét nyaldossa.

Kerekasztal-beszélgetés a városi élet jövőjét meghatározó ökológiai és klímaváltozás következményeiről. Lehetséges-e hosszú távon és eredményesen ellensúlyozni a klímaváltozás hatását? Lehet-e a városban, a „lakógépben” változatos, önfenntartó, színes faunát és flórát kialakítani? Mi él meg a városban, hol a városi kertészkedés határa? Közérzet és környezet, közlekedés és életmód hogyan kapcsolódik? Autók nélkül hol a határ?