Lovaskocsival jött a Rákóczi térre a nagymama

2026. november 17.

Miért nem lehet magyar áruval megtömni a csarnokot?

A hévízgyörki őstermelő, Surman István családja már száz évvel ezelőtt is a Rákóczi téri csarnokban árulta a portékáját, de ha ő abbahagyja, a lányai már nem fogják követni.

Pénteken és szombaton árul a Rákóczi téri csarnokban saját termelésű almát, körtét, répát, krumplit, lila hagymát, vöröshagymát, zellert, karalábét, paprikát, paradicsomot, retket, salátát és más zöldségeket Surman István. Két pénteken is találkoztunk, ő volt kint az egyetlen őstermelő.

Nem volt ez mindig így. Már a nagymama, Maródi Julianna is itt árult az 1920-as évektől. „Két nappal előbb kezdtek összekészülni az áruval, s a piac előtti nap délutánján elindultak az erős muraközi lovakkal, hogy a nyitás reggelére odaérjenek. Ez még az a kor volt, amikor a Bérkocsis utca a bérkocsisoké volt” – meséli Surman István.

A Rákosi-éra kezdetén nekik is be kellett vinniük a földet, az állatokat a termelőszövetkezetbe, az édesanyja oda járt kapálni, uborkát szedni.

„Pici gyerekként betett a hátikosárba hajnal háromkor, és kivitt a földekre, ládákkal körberaktak, bebugyoláltak, ott aludtam tovább”

– emlékszik vissza a 60-as évek közepére. Akkoriban már a téesz ZIL teherkocsija hozta fel a háztájikban termelt árut Pestre, az édesanyja pedig vonattal jött utána. A csarnokban egészen a nagy tűzig a földről árultak a termelők, a 91-es újranyitás óta van asztaluk.

Surman István bútorasztalosnak tanult, és az édesanyja kedvéért váltott. „Nem ez volt az álmom, láttam, mennyit szenvednek a gazdasággal. Aztán elkezdtem fejleszteni, traktort vettem, megnősültem, építkeztünk, és egyre jobban megszerettem. Most már az motivál, hogy szépet tudok termelni, látom a kezem és agyam munkájának eredményét.”

A Tolnai Népújság 2005-ben István édesanyját kérdezte, aki akkor már húsz éve árult a csarnokban. „Anyám nyomdokaiba léptem”, mondta ő is, és megjegyezte:

„egyre kevesebb a vevőm, a piacozós hangulat azonban itt változatlanul a régi”.

Mostanra a piacozós hangulat is elszállt a Rákóczi térről. Pár éve Karácsony Gergely még azt ígérte, bevonják a kerületet az újraélesztésbe – a csarnok a fővárosé –, de ezt tettek nem követték, egyre kihaltabb a piac, legutóbb a legnagyobb zöldséges húzta le a rolót.

„Egy négyzetmétert sem biztosítanak, hogy ingyen pakolhassunk, sokszor két utcányiról hordjuk be a több tonna árut” – mondja Surman István, milyen alapvető gondok vannak. A covid óta a csarnok állandóan szellőztet, ami azt jelenti, hogy a tetőablakok mellé „kinyitják a kapukat is, iszonyatos huzat van, négy évig jártam emiatt kezelésre”. Úgy látja, az állapotok érdemben nem változtak a XX. század eleje óta. „Bécsben vagy Münchenben egy ilyen városi piac klimatizált, télen pulóverben árulnak, az áru is szép marad. Mi meg takargatjuk, hogy ne fagyjon meg télen, a plusz harminc fokban meg locsolgatjuk vízzel, hogy ne kókadjon le két óra múlva.”

Surman István szerint a termelők, árusok eltűnésének azonban mélyebb okai vannak. A csarnokban az asztalával szemben van egy Spar, ahol esetenként messziről szállított, éretlenül szedett, olcsón beszerzett tömegáru van a zöldség-gyümölcs részlegen.

„Most őszintén. Van egy magyar termelői piac, és akkor oda betesznek egy Spart.”

Surman István szerint az élelmiszerüzletben alig van magyar áru, ám ez nem így van. A magyarországi élelmiszerhálózatoknál a magyar eredetű termékek aránya 65-75 százalékra tehető. A zöldség és gyümölcs esetében nincs külön bontás, nyáron biztosan magasabb a magyar termékek aránya, télen pedig alacsonyabb. Egyes termékek esetében, így a paprikánál vagy a paradicsomnál magasabb az import arány, de pontosabb, nyilvános adatok erről nincsenek.

A gödöllői egyetemen Márai Géza vizsgálta az élelmiszerboltok polcaira került termékek beltartalmi értékét, és megállapította, hogy 1966 és 1990 között például a sárgarépa vitamintartalma 40 százalékkal, a borsóé 50, a káposztáé 95 százalékkal csökkent. És ma már nem érzékenyek a minőségre – vagy legalábbis jobban érzékenyek az árra –, így nem mennek piacra az emberek. A nagy hálózatok mindenütt jelen vannak, még Hévízgyörkön is, míg a kistermelők nem tudják eladni az árujukat. Pedig Surman Istvánnál nem kemény a barack,

„az én gyümölcsöm fürdőszobai gyümölcs, mert olyan lédús, hogy utána meg kell mosakodni”.

„Magával a csarnokkal semmit nem csinálnék, teljesen más irányból közelíteném meg ezt a dolgot: nem engedném, hogy a külföldi áru elárassza a piacot. Húznék egy vonalat, hogy csak idényárut lehessen behozni, de ne a magyar árak feléért” – magyarázza. Hogy ez mennyiben ellentétes a szabad piac követelményével, más kérdés.

Surman István már 64 éves, de hiába szereti a munkáját, azon gondolkozik, mikor hagyja abba. A lányai segítik, de lebeszéli őket, hogy folytassák: „egyre jobban látom, hogy ennek sok jövője nincs, és ma az irányvonal egyáltalán nem a zöldségtermesztés”.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf

Kapcsolódó cikkek

2026. november 18.
A háztartások összjövedelmén fog múlni, ki fizeti az alacsonyabb és ki a magasabb lakbért, vagyonvizsgálatra pedig minden szerződésmódosításnál sor kerül az új lakásrendelet-tervezet szerint.
2026. november 17.
Itt az alkalom városkép ihlette design tárgyakat, ruhadarabokat vagy műalkotásokat beszerezni, de további kísérőprogramokra is számíthatnak a látogatók.
2026. november 17.
Miután a bizalmukba férkőzött, átverte és kifosztotta idős áldozatait az 51 éves nő, akiről a nyomozás további svindliket is kiderített.

További cikkek

2026. november 17.
Ingyenes gyógytorna, zeneterápia, mentálhigiénés tanácsadás, sorstársi közösség és rehabilitációs tér várja az érintetteket a Delej utcában.
2026. november 16.
Ingyenes családi programokkal, zenével és közös gyertyagyújtással készülnek idén is az ünnepekre Józsefvárosban.
2026. november 16.
Legalább tizenegy év vállalkozói lét, fodrászat, élelmiszerbolt, fogászat, étterem, kozmetika, mosoda és fesztivál után a futárkodás szakíthatja át a gátat Zahid Mehmood számára. A kerület leghíresebb vállalkozójaként megtalálta, mi a közös Debrecenben és a Népszínház utcában.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.