Ha a Rákóczi úton állva felnézünk az épület második emeleti falsíkjára, akkor feltűnik, hogy az ablakok között domborművek sorakoznak. Az épületeket díszítő szobrászi alkotások a XIX. század második felében hozzátartoztak a homlokzatokhoz és sok művésznek adtak feladatot.

Ismert és kevésbé ismert alkotók vettek ebben a munkában részt, ezek egyike volt Krisztián Sándor (1876- 1940) budapesti szobrász és restaurátor. Korai munkái közé tartoznak az Uránia domborművei, amelyek az épület átadásakor már helyükön voltak.

Az alkotások témái jól mutatják, hogy az épület orfeumnak, azaz mulatónak épült. Az épület két szélen egy-egy külön mezőben az ablakok közötti síkot elfoglalva két táncosnőt láthatunk, akik a jobb- és balszélen is jelen vannak.

Az egyik lengén öltözött, vidáman, szétbomló ruhában, lengő hajjal lép fel. A másik jobban felöltözött és a hátát mutatja. A háttérben láthatjuk a színpad függönyét és lábainál levő rózsák a sikerét jelzik. A középső ablak két szélén nagyobb méretű felületeken egy-egy többalakos kompozíció kapott helyet, keleties jelenetnek tűnik mind a kettő.

Az egyiken kígyóbűvölő szórakoztatja közönségét, a másikon pedig egy színpadi jelenet bontakozik ki. Ezek a domborművek illeszkednek az épület eredeti funkciójához, azonban jól látszik, hogy a szobrász néha bizonytalan a tér ábrázolásban és a figurák arányai sem mindig hitelesek.

De mint említettük ezek Krisztián Sándor első köztéri művei, későbbi alkotásai meggyőzőbbek.  

Fotó: Baranyai Attila/Józsefváros újság

Szerző: Ludmann Mihály művészettörténész