A Morczy-program sikerét nehezítette, hogy a legfontosabb részei éppen a covid-járvány időszakára estek. A program ugyanis alapvetően személyes részvételre, együttműködésre épül, és ezt nem volt könnyű online kapcsolattartással felváltani. A november 23-i záróbeszélgetés és oklevélátadás a Kesztyűgyárban is a covid árnyékában folyt, a negyedik hullám megerősödése miatt sokan távolmaradtak, azonban a távolságtartásra ügyelve a terem így is szépen megtelt.

Elsőként Horváth Ágnes szakmai vezető röviden bemutatta a programot, aminek három része van: a hét elemből álló lakásprogram, az öt elemes foglalkoztatási program és a szintén öt elemből álló közbiztonsági program. Lapunk figyelemmel kísérte a Morczy-program kibontakozását, közel húsz cikkben számoltunk be a történésekről, de még így sem mindenről, mivel az a VEKOP-program rendkívül összetett.
Az elérni kívánt cél ugyanis nem az volt, hogy a kiválasztott körzetben néhány látványos beruházást vagy eseményt hozzanak létre, hanem olyan változásokat indítottak el, amik a lakóhelyi környezetet, a közbiztonságot, a helyi közösségi aktivitást, részvételt, és az egyes emberek személyes életét is pozitívan befolyásolják hosszabb távon is. „Igen széles spektrumot fogott át a pályázat, egy olyan lakótömb rehabilitációt elindítva, melyben egyidejűleg a lakosság életminőségt is megpróbálták javítani.
Ezért az épületek felújításával párhuzamosan munkaerő-piaci szolgáltatást is nyújtottunk, ahol az volt a cél, hogy minél gyorsabban piaci munkahelyhez lehessen juttatni az érintetteket, méghozzá valamilyen vágyott, jobb szakmába” – mondta Horváth Ágnes.

Többek között mérnökök, építők, szociális munkások, családsegítők, rendőrök, közterület-felügyelők, orvosok, pszichológusok, tanárok vettek részt, működtek együtt a Morczy-projektben. Önmagában a foglalkoztatási program is összetett volt: álláskeresési klub, pszichológus segítette felkészülés, az álláskereséstől, önéletrajzírástól az állásinterjú-gyakorlatokig terjedő álláskeresési tréning, foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatok és végül OKJ-s szakmai képzések alkotnak benn egységet.
Hatféle szakmában szereztek 112-en bizonyítványt: targoncavezető, biztonsági őr, élelmiszer és vegyiáru eladó, szociális gondozó és ápoló, családsegítő és pedagógiai munkatárs, valamint óvodai dajka. Horváth Ágnes kiemelte a targoncavezetői képzést, ami a hallgatók kérésére menet közben bővült ki azzal, hogy targoncavezetői jogosítványhoz is jutottak.
A bevezetőt beszélgetés követte, amiben a foglalkozatási program munkatárai, tanárok, mentorok és a frissen vizsgázott hallgatók vettek részt. Szó esett arról, hogy csupán ketten nem tettek záróvizsgát, de ők is csak azért, mert másik városba költöztek. A covid-járvány miatti korlátozások majdnem meghiúsították a programot, de végül a Kesztyűgyár munkatársának, Mócz Zoltánnak segítségével mindenki hozzájutott azokhoz a számítástechnikai eszközökhöz, amivel online formában megtarthatták a képzéseket. A gyakorlatok természetesen a helyszíneken folytak megfelelő biztonsági előírások betartása mellett.

Rabi-Rizmajer Andrea, aki a dajkaképzést vezette, elmondta, hogy az online munka során a hallgatók családtagjaival is megismerkedett, és végül már 140 emberrel kellett kapcsolatot tartania. Felnőttként, sokszor gyerekek, háztartás, munka mellett nagy kihívás újból beülni az iskolapadba. Skribek Éva, aki a targoncaképzést szervezte, azt mondta, ennek ellenére mindenki jól felkészült, és végül sikeres vizsgát tett, ami a programot segítő mentorok munkájának is köszönhető.
Tóth-Ádám Éva három gyerek mellett tette le a targoncavezetői vizsgát. Elmesélte, mekkora érdeklődést váltott ki a gyerekeiből, hogy tanul, és aggódva figyelték, hogy meg tud-e birkózni a nehéz anyaggal. Pataki Józsefnek már unokái vannak, neki az online kapcsolattartás jelentett nehézséget. A résztvevők számára közös élmény volt, hogy felnőttként is képesek tanulni, teljesen új ismereteket, készségeket elsajátítani, a gyerekeknek pedig vonzó példa, hogy a szüleik is tanulnak. Csorba Richárd még pályakezdő, neki nem a tanulás volt kihívás, hanem a nehéz körülmények nehezítették azt, hogy megfelelő szakmához jusson.
Végül Szili-Darók Ildikó alpolgármester arról beszélt, hogy ő maga is oktatott és vizsgáztatott ilyen szakmai képzéseken, ezért duplán örül annak, hogy ő adhatta át az okleveleket.
Nyitókép: Huszár Boglárka
Mi a VEKOP?
A Józsefvárosi Önkormányzat 2018-ban nyerte el az EU-s forrásokat elosztó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében kiírt VEKOP-6.2.1-15 pályázatot, melynek célja a leromlott budapesti településrészeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja. A kerület 2 milliárd forintot kapott a Magdolna-és Orczynegyed egy részében megvalósuló szociális városrehabilitációs programra.
