Bár a csoport rendszeres összejövetelére nem ülhettünk be, mert nem sajtónyilvános az esemény, a csoportba járó lakók egyesével mondták el nekünk problémáikat, melyekből nagyon hasonló kép rajzolódott ki.

„Kicsi ez a kerület, túl sokan ismerjük egymást, akik hasonló cipőben járunk, az emberek találkoznak a piacon, boltban, beszélnek egymással, most annyi a különbség, hogy erre lett egy kijelölt időpont és tér” – meséli az egyik lakó, hogy hogyan áramlik az információ az önkormányzati lakásokban lakók között. Többségük évtizedek óta él ilyen lakásban, így az évek során az övéhez rengeteg hasonló panaszt hallott az utcai beszélgetések .

Örüljenek, hogy van hol lakniuk

Ezek a problémák az alábbiak: a legfőbb gond, hogy önkormányzati lakások lakóinak nincs valódi érdekképviseletük, nem rendelkeznek közös képviselővel, vagy ha van is egy önkormányzat által kirendelt személy, nem sokat tesz a házért, több lakó nincs is tisztában a kilétével.

A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt-nek (JGK) elvileg 30 napos válaszadási kötelezettsége van a beadott javítási kérésekre, panaszokra, ezt sokszor nem tartják. Legtöbben az Őr utcai irodában szoktak problémát jelezni, mert akkor legalább egy élő emberrel beszélhetnek, ugyanis a leveleikre ritkán kapnak választ.

Az irodában viszont több lakó egybehangzó állítása szerint nem adnak semmiféle jegyzőkönyvet, bizonylatot, így gyakorlatilag nincs írásos bizonyítékuk arról, hogy panaszt tettek.

Amikor a JGK emberei kijönnek valamilyen javítást elvégezni, sokszor üres munkalapot akarnak aláíratni, a munkalapból a lakó nem kap másolatot, így megint nincs a kezében semmi, amivel igazolja, hogy a munkások mit végeztek nála.

Ezek alapján a lakók úgy érzik, úgy tekint rájuk a JGK és az önkormányzat: örüljenek, hogy egyáltalán van hol lakniuk. Úgy gondolják, ha bérlőként rengeteg kötelességük van, jogok is járjanak nekik.

Lebontásra ítélt házban élni évek óta

Sok lakó számolt be arról, hogy trehány módon végeztek el valamilyen munkát, több kárt csináltak, mint hasznot, illetve általános probléma, hogy a nagy felújításokat sem átgondoltan végzik:

van olyan ház, ahol szigeteltek, ablakot cseréltek, közös területeket felújították, az alsó lakások mégis áznak egy hanyagság miatt, kárba vész a drága munka és sok alapanyag.

Összességében elmondható, hogy a házak többségének rossz az általános állapota, többen jönnek évekkel ezelőtt lebontásra ítélt házakból, melyeket máig laknak, de felújítani nem kezdenek el, hiszen menthetetlenek. A legtöbb régi házban megoldhatatlan probléma a penész szigeteletlen, sőt vakolatlan tűzfalak, javításra szoruló tetők, beázás okozzák a kiirthatatlan penészgombát, ami hosszútávon jelentős egészségromláshoz (allergia, asztma, tüdőbetegség, fertőzés) vezet.

„Szép lassan megölnek bennünket ezek a házak”

– mondja az egyik lakó, aki évek óta küzd a penésszel, többször verte le a vakolatot saját maga és falazta vissza (gyerekeivel egyedül élő nőként), de amíg a ház nincs szigetelve, tudja, hogy hiábavaló küzdelmet folytat, és azt is, hogy az élettartamuk rövidüléséhez vezethet, ha itt maradnak. Cserelakást ugyan ajánlottak nekik, de 24 négyzetméterest, oda nem mehet három gyerekkel.

Az egyes lakások egyedi problémáiról, a melléjük épült új építésű házak miatti süllyedésről, VEKOP-os pályázaton nyert ablakokról, amik kiestek a helyükről, 80 százalékos páratartalomról és hevederrel összefoltozott falakról regényt lehetne írni, de nézzük inkább, mit mond a jogos igényekre a JGK és az önkormányzat.

A csodafegyver: a vagyongazdálkodási terv

A Mandák Házas csoportot maga a polgármester, és a JGK vezetője is meglátogatták, válaszokat és változást ígértek.

A lakók elsősorban azt szerették volna tudni, hogy az önkormányzatnak miért nincs nagyobb rálátása a JGK működésére, hogy lehet az, hogy nem tudnak rájuk befolyással lenni? Erre az önkormányzat azt reagálta, hogy elvégezték a JGK tevékenységének átvilágítását, ennek alapján átfogó intézkedési terv készül.

Emellett az önkormányzat azt is elmondta, hogy a teljes üres bérlakásállományt sikerült felmérni, egy vagyongazdálkodási terv kidolgozása is folyamatban van (ezt decemberre ígérik), ezt két ütemben tárgyalja majd a képviselő-testület, és ennek alapján tudják majd megmondani, hogy hány házat bontanak, hányat tudnak felújítani, és milyen ütemben. A jelenleg pályázaton keresztül kiadó, felújított lakásokon kívül nincs több olyan lakás az állományban, amit jelentős beruházás nélkül ki lehetne adni.

A lakói érdekképviseleti csoportot alapvetően hasznosnak találják, úgy gondolják, az ilyen jellegű vezetett, konstruktív párbeszédet érdemes folytatni.

Az önkormányzat részéről van szándék és erőfeszítés arra vonatkozólag, hogy a bérlők ne érezzék magukat kiszolgáltatva a JGK-val történő ügyintézés során, az új lakásrendelet és a társasházak házirendjének egyeztetése is a lakók érdekeit szolgálta elsősorban.

6,4 milliárd kéne a teljes felújításhoz

A JGK nevében Nováczki Eleonóra vagyongazdálkodási igazgató nyilatkozott, ők is állítják, hogy üdvözlik a 100-as érdekvédelmi csoport kezdeményezését.

A jelenleg lakott lakások 95 százalékában végeztek bérleményellenőrzést, de ennek – mint kiderült – nem tárgya a felújítási költségek felmérése.

Tehát kizárólag az üres lakások esetében mérték fel, hogy nagyjából mennyi pénzre lenne szükség a felújításukra, lakhatóvá tételükre, ennek a végösszege hozzávetőlegesen 6,4 milliárd forint, és alig találtak olyan lakást (mindössze 2 százalék), ami 1-2 millióból felújítható.

Arra továbbra sincs még csak hozzávetőleges számadat és kalkuláció sem, hogy a lakott ingatlanok hanyadrésze felújítandó és milyen mértékben. Arról sem vezetnek nyilvántartást, hogy a bérlők közül hányan jeleztek komoly veszélyt vagy egészségkárosító körülményt (doh, penész, ázás) az elmúlt évek során. Az önkormányzat által említett vagyongazdálkodási terv viszont az ígéret szerint a lakott lakásokra is ki fog térni, tehát tárgyalják ezek felújítását/lebontását.

Ellentétes állítások

A legnagyobb szakadék a bérlők azon állítása és a JGK válasza között húzódik, miszerint a munkások üres munkalapokat íratnak alá, és a panasz felvételéről nem kapnak igazolást.

A JGK állítja, hogy minden esetben bizonylattal veszi át a beadott kérelmet, illetve üres munkalapot nem írathatnak alá, azt javasolták a bérlőknek, hogy ilyet semmiképp ne fogadjanak el.

Azt azonban nem tagadták, hogy a munkalapok egyik példánya a JGK-hoz kerül, a másik a munkát végző vállalkozónál marad (ÉPKAR ZRT.). A lakók az első állítással szemben mást mondanak, de azt tanácsoljuk nekik, hogy erre a válaszra hivatkozva innentől mindenképp kérjenek bizonylatot a leadott panaszukról, és ne távozzanak az Őr utcai irodából, amíg ezt nem kapták meg.

A JGK általánosságban elismerte, hogy időnként megnövekedett várakozási idővel kell számolni, de minden panaszt kivizsgálnak. Az viszont vitathatatlan tény, hogy egy évtizedek óta tartó penészedést egy fal újrafestése nem fog megoldani, ezekre a problémákra egy teljeskörű felújítás, szigetelés, illetve a bontás lehet csak megoldás.

Címkép: Mile Máté