Józsefváros lakosságának 20 százaléka, körülbelül 15 ezer ember él önkormányzati bérlakásokban. Ez jelentős tömeg, az ő képviseletükre alakult meg a Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Csoport, mely a hétvégén tartott kerekasztal-beszélgetést érdekvédők, és politikusok részvételével.
Idén nyáron 220 interjút készítettek bérlőkkel, erre a felmérésre, illetve személyes beszámolókra és szociális munkások terepmunkájának tapasztalataira támaszkodva állították össze 12 pontból álló javaslatcsomagjukat, melyet átnyújtottak a kerület vezetésének. A Mandák Házban tartott eseményen a csoport bemutatta a munkáját, valamint javaslatot tettek a „lakásgazdálkodás ügyfélszolgálati minimumára”. Ez a megfogalmazás bizony azt sejteti, hogy
a bérlők nem igazán vannak megelégedve az önkormányzati bérlakásokat kezelő JGK munkájával,
a cég által végzett munka színvonala azt elvárható minimumot sem éri el.
A 131 önkormányzati tulajdonú házban és a társasházak önkormányzati tulajdonú lakásaiban élő sokezer józsefvárosi állampolgár életminősége nem mindenhol egyforma: rengeteg lakás olyan leromlott állapotban van, hogy az tartós egészségkárosodást okoz a bent lakóknak. Ilyen például az asztma: a penészes, párás levegőjű lakásokban könnyen kialakul ez a betegség, de annál nehezebb tőle megszabadulni. De ez csak egy azok közül a betegségek közül, amik felléphetnek, ezen kívül még
különböző, változatos típusú allergiák is kialakulhatnak a rossz levegőjű, nedves ingatlanokban.
De ha nem betegségekről beszélünk, akkor is van probléma elég: van, ahol egész egyszerűen csak nem lehet kifűteni a huzatos lakást, van, ahol a bojler szakadt rá a helyiségben éppen benttartózkodó bérlőre, hosszú évekig elhúzódó fájdalmas egészségügyi problémát okozva ezzel, de szóba került a 2 évvel ezelőtti VEKOP-os pályázat keretében történt lakásfelújítások ügye is, ahol a megkérdezettek 100%-a számolt be trehány módon elvégzett munkákról.
A lakásfelújítások problémájába mi is belefutottunk egy amúgy a zöld udvar projektről szóló cikkben :
Nyilvánvaló, hogy ezek olyan ügyek, ahol a tulajdonosnak mihamarabb lépéseket kellene tennie, információt kellene szolgáltatnia a bérlőknek, gyors és hatékony – esetleg talán még némileg empatikus – módon kellene kommunikálnia a lakókkal. Akiknek az összbenyomása mégsem ez: mindenki arról számol be, hogy JGK-nál
túlságosan hivatali-technikai módon állnak a bérlőkhöz, késve válaszolnak és nem az elvárt hangnemben.
A bérlők 12 pontja olyan kívánalmakat fogalmaz meg a tulajdonos felé, mint a tervezett, átlátható kommunikáció igénye (sok kritika éri a JGK-t a párbeszéd hiányára hivatkozva), azt is szeretnék, hogy az önkormányzat építsen ki panaszkezelési intézményt, mely kivizsgálja a bérlők ügyviteli elakadásait a JGK-val kapcsolatban. Fontosnak tartják még azt is, hogy a karbantartások, javítások, tervezésekor, de konkrétan a garanciális javításkor is a bérlőt vonják be, vele egyeztessenek és a munkák elvégzését ő is igazolja.
A bérlők úgy érzik, hogy a lakásoknak nincs igazi gazdája,
a JGK nincs képben a kerületi lakásállománnyal, ezért azt javasolják, hogy legyen minden háznak előadója a JGK-nál, aki a vagyonkezelő szervezetén belül felel a házat érintő fontos információk megosztásáért, átadásáért. A 12 pont része az az igény is, hogy a tűzoltásszerű, gyorsszolgálati javítások helyett inkább az egyszeri – és drágább – átfogó karbantartásokat részesítsék előnyben, egy nyilvános karbantartási terv megléte szerintük garantálná a ház állagának megőrzését és a gazdaságosabb házkarbantartást.
A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.-t-nél a közelmúltban zárult le egy átvilágítás, a bérlők határozottan kérik ennek mihamarabbi nyilvánossá tételét.
Ennek szükségességét amúgy a rendezvényen megjelent Pikó András polgármester sem vitatta, sőt, ígéretet tett arra, hogy a jövő év januárban meg is fog történni.
Aki egyébként a bérlői panaszáradat hallatán először szeppukut (japán szertartásos öngyilkosági rituálé) szeretett volna elkövetni, de ezt később mégsem tette meg, ehelyett elmondta, hogy szerinte nem szabad várni azzal, hogy végre megszülessen a politikai döntés arról, hogy valójában mit akar a kerület kezdeni a JGK-val.
Mely cég szerinte sem működik optimálisan: „Ez egy tőlünk elidegenedett, független szervezet, amire alig látunk rá. Az nem működik, hogy akinek baja van, ír a polginak, a polgi erre rádörren Kovács Ottóra (a JGK vezérigazgatójára – a szerk.), az meg majd ír egy jelentést, hogy minden rendben van, megoldottunk mindent, aztán eljövök ide és kiderül, hogy nem, semmi sincsen rendben”. Pikó mellbevágónak nevezte a bérlők 12 pontját:
„ez a kiszolgáltatottságról szól,
döbbenetes, amikor arról szól egy követelés, hogy adjál már légyszi egy cetlit, egy igazolást a munkákról, hogy legalább tudjak mire hivatkozni, ha valami további problémám van” – mondta Pikó.
Szili-Darók Ildikó alpolgármester a bérlői csoport munkáját nagyon hasznosnak nevezte, és odáig ment, hogy az önkormányzatnak hivatalosan alkalmazni a kellene őket: „ezeket a lányokat tapasztalati szakértőként kellene alkalmazni, létre kellen hozni ezt az intézményt külön hivatali egységként. Ez is pénzbe kerülne, amiből mostanában nincsen túl sok, hogy finoman fogalmazzak, de sokkal többet hoz vissza később, ha olyanok adnak tanácsokat, javaslatokat, akiknek saját, megélt tapasztalataik vannak a témában” – mondta Szili-Darók.
A JGK átvilágításának nyilvánosságra hozatala tehát jövő januárban várható, a cég átalakításáról, szerepének, feladatának újragondolásáról viszont nem tudtunk meg ezúttal sem többet, holott a kerületi vagyongazdálkodó cég megreformálása már régóta létező igény a kerületvezetés részéről, de konkrétumot, netán határidőt az átalakítással kapcsolatosan ezúttal sem hallhattunk.
Nyitókép: Román Péter
