170 000-nél járt pénteken az ellenzéki népszavazási szavazatszámláló (hétfőre a forrásaink szerint meglett a 200 ezer, és úgy tudjuk, a kerületben is 9 ezerre rúg az aláírók száma). A Diákváros/Fudan Egyetemről, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló népszavazási kezdeményezés sikeréhez legelőször is 200 000 aláírást kell gyűjtenie az egyesült ellenzéknek 120 nap alatt, azután zöld utat kaphat a referendum. De minél hamarabb van meg a szükséges aláírás, annál nagyobb eséllyel kerülhetne rá sor a az országgyűlési választások napján, április 3-án, a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazásával egy időben.
„Két szimbolikus témáról népszavazhatunk majd, az egyik az egyre súlyosbodó lakhatási válságot érinti” – vág bele Jámbor András, a Szikra Mozgalom és a hatpárti egyesült ellenzék 6-os választókerületi jelöltje a kampányeseménybe. Elmondta, hogy ma a 18 és 35 év közöttiek 62 százaléka otthon lakik a szüleivel, a 25 és 35 év közötti teljes munkaidőben dolgozóknak pedig 70 százaléka. Tapasztalata szerint ma rengetegen pénzük nagyon nagy részét lakhatásra kénytelenek fordítani, és habár az elmúlt 12 évben az egyetlen olyan nagyobb projekt volt a kormány részéről, mely a lakhatásról szólt, mégpedig a Diákváros terve, most azt is el akarják venni a diákoktól:
el akarják venni a 12 000 kollégiumi férőhelyet,
ami mérsékelné a lakhatási válságot, és a helyére a Fudan egyetem campusát akarják idehozni, úgy, hogy hitelt veszünk fel. Úgy, hogy nem magyar többségű tulajdonban lesz az egyetem, a tandíj pedig 3 millió forint lesz félévente, amit nyilvánvalóan senki, aki itt az aluljáróban van, nem tud kifizetni a gyerekeinek” – mondta Jámbor.
Szerinte ehelyett bérlakásokat kellene építeni, és visszaadni az önkormányzatoktól elvett forrásokat, hogy kezelni tudják a lakhatási válságot. A másik népszavazási téma az álláskeresési járadék 9 hónapra meghosszabbított folyósítási ideje, és Jámbor szerint az elmúlt 2 évben,
a covid alatt is látható volt, hogy mennyire durván a semmiben hagyja az embereket az állam, amikor elvesztik a munkájukat.
„Az én ismerősi körömben is voltak olyanok, akik elvesztették az állásukat, de a 3 hónapos álláskeresési támogatás csak arra volt elég, hogy az 5. hónapban, jó nagy csúszással megkapják azt, de ha nem volt semmi tartalékuk, akkor mehettek az utcára”, idézi fel a politikus az emlékeit. Jámborék egy, a mainál sokkal erősebb, szolidárisabb, gondoskodó államot szeretnének építeni.
Átvette a szót Márki-Zay Péter összellenzéki miniszterelnök-jelölt, szerinte, ha döntenünk kell arról, hogy milyen Magyarországon szeretnénk élni, akkor
az egyik kérdés az, hogy egy „kínai kommunista migráns egyetemet” akarunk-e, ahol a tandíj 3 millió forint egy félévre, amit a magyarok nem tudnak kifizetni, vagy pedig Diákvárost, ahol sok ezer vidéki család gyermeke tanulhat majd megfizethető körülmények között.
„Ez egy értékválasztás is, mint ahogy az is, hogy a covid idején állásukat vesztett emberek kaphatnak e három helyett kilenc hónapra támogatást életük újjáépítéséhez. Azt gondolom, hogy megnyilvánul a két Magyarország közötti különbség ebben a két népszavazási kérdésben is, de az igazi népszavazás arról, hogy milyen Magyarországot szeretnénk, április 3-án, a parlamenti választások napján lesz” – mondta a miniszterelnök-jelölt. A manapság gyakran emlegetett baromfitermékről, a csirkefarhátról és
a héten bejelentett hatósági árról elmondta, hogy az nem más, mint a kormány 12 éves kudarcos politikájának nyílt beismerése.
„Hatalmas az infláció, ha bemennek a boltba, maguktól is rá fognak jönni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke az elmúlt négy évben 13 százalékot, tehát 1/8 részt csökkent, és
hatósági áras csirkefarhátra van szüksége Orbán Viktornak ahhoz, hogy úgy érezze, nem fog elbukni az április 3-i választáson”
– így Márki-Zay. Szerinte Orbán Viktor kormánya nemcsak, hogy a legkorruptabb az egész Európai Unióban, hanem az a hatalom, melynek ténykedése következtében a legtöbben haltak meg lakosságarányosan a covid miatt: „mindent elmond ennek a kormánynak a szakértelméről, hogy Ausztriában ingyentesztekkel védekeztek a járvány ellen, Magyarországon pedig ingyenparkolással” – tesz különbséget Márky-Zay.
A miniszterelnök-jelölt aktivizmusra buzdított minden ellenzéki szavazót, szerinte a „kormányzati médiabirodalommal, a hazugsággyárral” szemben csak akkor van esélye az ellenzéknek, ha maguk a szavazók lesznek a média:
„ti lesztek a mi médiánk, beszéljétek az ismerőseitekkel, beszéljétek a szüleitekkel, a szomszédaitokkal, mondjátok el nekik az igazságot, osszátok meg az igazságot a közösségi médiában, jusson el mindenkihez, hogy hazudoznak.
Budapest nyerhető, vélekedik Márki-Zay, de van 25-30 vidéki körzet, ahol el fog dőlni ez a választás. A budapesti lakosok fogadjanak örökbe egy csatatér körzetben lévő települést, „vegyék fel a kapcsolatot az ott élőkkel, juttassanak el hozzájuk szórólapot, vigyék el hozzájuk az igazságot!” – adta ki a parancsot a miniszterelnök-jelölt.
Ezenkívül nagyon fontosnak tartotta, hogy minél több ellenzéki szavazókörzeti delegált legyen: „ne hagyjuk, hogy elcsalják a választást, aki még nem tette meg, jelentkezzen szavazatszámlálónak,
szükségünk van 22 ezer jól kiképzett, határozott, nagyszájú szavazatszámlálóra, akik odacsapnak azoknak a csalóknak a kezére, akik tollal a kezükben akarják számlálni a szavazatokat,
akik ellenzéki szavazatokat tolnak a fideszes kupacokba” – ment át igazi kampánynagygyűlés-üzemmódba Márki-Zay.
Villáminterjú Márki-Zay Péterrel
A miniszterelnök-jelöltet újságunknak adott villáminterjújában természetesen az önkormányzatiságról kérdeztük: „polgármesterként is, de magyar állampolgárként is azt gondolom, hogy 1990 óta
a demokrácia egyik legfontosabb gerince az önkormányzatiság, amit Orbán Viktor elkezdett öles léptekkel lebontani.
Felszámolta az önkormányzatok saját bevételeit, ezeket központosították, elvették, de mi úgy gondoljuk, hogy akár a személyi jövedelem adót, de mindenképpen a gépjárműadónak egy jó részét és az iparűzési adót nem vehetik el, ezek vissza kell, hogy kerüljenek az önkormányzatokhoz, hiszen ezek biztosítják azok függetlenségét és önállóságát.”
„Az önállósághoz hozzátartozik elvett építéshatósági jogkör is, amit szintén vissza kell adni, igény esetén pedig az alapoktatást és a járóbeteg-ellátást úgyszintén. Hogyha ezeket jobban csinálja egy önkormányzati cég, vagy egy önkormányzati intézmény, akkor igenis az önkormányzatnak legyen lehetősége ezeket az intézményeket és a finanszírozásokat megkapni, hiszen nagyon sok önkormányzat ma is működtet – sokkal sikeresebben, mint az állam – egészségügyi intézményeket”, sorolta érveit Márki-Zay.
Józsefvárosról szólva elmondta, hogy itt is az önállóság a legfontosabb, de Józsefvárosnál vannak sokkal rosszabb helyzetben levő települések is: „vannak olyan régiók, amelyek sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a nyolcadik kerület – nem mondom azt, hogy Józsefvárosnak kiemelt támogatást kellene kapnia mondjuk a vidéki leszakadt régiókhoz képest. De – és ez a legfontosabb –
a kerülettől elvett forrásokat igenis vissza kell adni Józsefvárosnak”
– mondta Márki-Zay Péter. Kormányváltás esetén a fideszes vezetésű önkormányzatok ugyanolyan mértékben kapnának támogatásokat, mint a nem fideszesek: „a rossz hír az, hogy a mai ellenzék közös elhatározással olyan országban gondolkodik, ahol normatív alapon járnak a támogatások, tehát azt nem remélheti egyetlen ellenzéki önkormányzat sem, hogy mostantól kezdve majd a fideszes önkormányzatok nem kapnak semmit az ellenzékieket pedig kitömjük.
„Ez a Fidesz gyakorlata volt, amit mi fel akarunk számolni és nem megfordítani”
– zárta gondolatait az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.
Jámbor Andrást is kérdeztük, elsősorban az aláírásgyűjtésről: „A jövő héten össze fog gyűlni a szükséges 200 000 aláírás, az biztos. Azt gondolom, hogy két népszavazás van, amit ugyanazon napon kezdeményeztek – a másik ugye a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazása –, és ha időben összegyűlik az aláírás, akkor ugyanarra az időpontra, tehát a parlamenti választás napjára írják ki majd a miénket is.
Ha viszont nem arra a napra írják ki, amikor egyébként is az országgyűlési választások által mobilizált milliók vannak a szavazókörökben, akkor az egy pofátlan választási csalás.
Ugyanazon a napon lettek beadva ezek a népszavazási kérdések, jogilag abszolút lehetséges lenne, hogy egy napra írja ki Áder János a népszavazást, ez a Fideszen múlik. Ha ezt nem teszik meg, akkor egy olyan különbségtételt tesznek, amivel kizárják az ellenzék népszavazási kérdéseit, és csak a sajátjukat nyomják be, plusz milliárdos költséget okozva ezzel.”
„Február 12-ig kell Ádernek kiírnia a népszavazást, ha összegyűjtöttük az aláírásokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) kell azokat megszámolnia (ez 2 hét alatt szokott megtörténni), utána az országgyűlésnek egy határozatot kell hirdetni, majd a köztársasági elnök kiírja a népszavazást. Ez azt jelenti, hogy február legelejére meg van számolva ez az aláírásmennyiség, és onnantól kezdve a Fidesznek kötelessége kiírni a népszavazást.”
Az ellenzéki hangok utóbbi hónapokban való viszonylagos elcsendesülését érintő kérdésre Jámbor ezt válaszolta:„Az elmúlt 12 hónapban az ellenzék 8 hónapot volt az utcán, májusban indultak ugye az előválasztási kampányok, amik októberig tartottak, most december-januárban megint az utcán vagyunk, miközben a Fidesz csak 2 hónapot volt az utcán, én erre nehezen mondanám azt, hogy nem csinálunk semmit, vagy azt, hogy kevésbé kampányolunk, mint kéne.
De nem lehet 12 hónapon keresztül folyamatosan kampányolni,
mi például a saját csapatunkkal március óta csináljuk a kampányt, egy hónap szünetet tartottunk, de nem lehet azt csinálni, hogy 12 hónapon keresztül kinn vagyunk, kampányolunk, egyetlen egy pillanatig sem állunk meg, folyamatosan pörgetjük az aktivistákat, és folyamatosan kommunikálunk.
Mi négyszer annyit voltunk az utcán, mint a Fidesz, a talpalásban tudjuk őket megverni, és ebben jól is állunk,
Ferenc- és Józsefvárosban is lassan elérjük 8 ezer aláírást, nagyon kemény munkával, de meg fogjuk verni a Fideszt” – fogadkozott Jámbor.
Az utóbbi hét slágertermékéről, a csirkefarhátról és annak örvén a hatósági árak bevezetéséről néhány élelmiszerre, Jámbor azt mondta: „Csirkefarhátot ettem már életemben, nyilván nem ezt vásárolom, ha van egyéb lehetőség, de komolyra fordítva a szót, azt gondolom, hogy a hatósági ár bevezetése helyett
az alapvető élelmiszerek áfáját kell csökkenteni”
– mondta Jámbor András.
Nyitókép: Mile Máté
