Nem csak marketingfogás
A kerületi önkormányzat és a Józsefvárosi Óvodák vezetőségének együttes, nem titkolt szándéka, hogy emeljék a kisdedóvók presztízsét, és még vonzóbbá tegyék az intézményeket, főleg azon középosztálybeli szülők számára, akik most más kerületekbe járatják gyerekeiket. Ugyanakkor cél a gyerekek kompetenciafejlesztése és a nehezebb helyzetben elők hátrányának csökkentése is, az esélyegyenlőség megteremtése, ami lehetőséget nyújt az integráció minél szélesebb körű megvalósulásához is. Mindez együtt a gyerekek későbbi boldogulását szolgálják.
Az óvodák elismertsége nemcsak a programok sokféleségén múlik, hanem azon is, hogy az intézményekben dolgozó szakemberek mennyire képzettek.
A programok sikeressége éppenséggel tőlük függ – fejti ki Aissou Erzsébet, a Józsefvárosi Óvodák vezetője. Ezért lehetőséget biztosítanak a rendszeren belüli óvópedagógusok továbbképzésre, a jó szakmai hírnév pedig be is vonzza a magasabban kvalifikált munkaerőt.
De nemcsak a pedagógusok megtartása cél, aki plusz feladatot vállal, ezzel több pénzt is kereshet.
A programok kiválasztásához kerületi szinten mérték fel az igényeket, és azokat sorolták előre, amik a magánóvodák repertoárjában is szerepelnek, tehát versenyképesek. Az óvodafejlesztési folyamatot szociológus követi végig, riportokat készít az érintettekkel. Ebből születik egy összesítő tanulmány, ami alapján ellenőrizhető lesz, hogy a kijelölt célok mennyiben valósultak meg.
Bejött a varázslat
A bűvészinasképzést nagycsoportosoknak tartják 2021-től, ez a korosztály már kellőképp érett a trükkök elsajátítására. A foglalkozás helyi ötletként merült fel és országos szinten is egyedülálló, tavaly szeptemberben indult a Gyerek-Virág Tagóvodában.
Fejben is fejleszt a kerületi bűvészovi
A tesztidőszak zajlik még, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez a valaha volt fejlesztő foglalkozások csúcsa, legalábbis a gyerekek lelkesedéséből erre lehet következtetni. Rendkívül motiváltak, kivétel nélkül mind élvezik, sőt követelik a varázslást – mondja Tóth Valéria az óvoda fejlesztőpedagógusa. Hozzáteszi, hogy
az előzetes feltételezések a program hatékonyságával és fejlesztő mivoltával kapcsolatban abszolúte beigazolódni látszanak.
A programhoz Kelle Botond bűvész válogatta össze azokat a trükköket, amik ezen korosztály számára is elsajátíthatók. A trükkök nehézségét az adja, hogy kötött mozgássor leutánzását kívánják meg, ehhez erős figyelemre és koncentrációra van szükség.
A fejlesztőpedagógus ezekhez igazítva készített éves ütemtervet. A foglalkozások során a trükköket mesével vezeti fel, s cél, hogy ezek kapcsolódjanak egymáshoz. Így például a csodakehely névre keresztelt trükköt, ahol egy kis golyót kell eltüntetni egy pohár segítségével A békakirály című mesével kombinálta, amiben a királylány játékgolyója a kútba pottyan.
A gyerekek 2-3 fős mikrocsoportokban dolgoznak, a foglalkozás 45 perces. Egy trükköt egy hónapon át gyakorolnak. Arra is volt példa, hogy valamelyik trükk nem vált be, túl nehéz volt, azt ki is vették a programból. Ami nem megy, azt nem erőltetik, hiszen a foglalkozás egyik nagyon fontos aspektusa, a fejlesztésen túl, a sikerélmény, ami az önbizalomra nagyon is pozitív hatással van. A foglalkozások során kialakult tapasztalatokat szakmai plénum vitatja meg aztán.
Élmény, nem tanóra
Szintén nagycsoportosoknak indult német élménypedagógia a Csodasziget Tagóvodában szeptemberben, heti egyszer 20-30 percben, ami a Goethe Intézet Hans Hase programjára épül. A jó humorral megáldott nyuszi(báb), Hans folyton izgalmas kalandokba keveredik, az ő történetein keresztül ismerkednek meg a gyerekek a német nyelvvel. A csintalan figura kizárólag németül beszél (az egyik óvónéni segítségével), így a másik óvónéni tolmácsol. A nagycsoportosok elismétlik a hallott szavakat, kifejezéseket, miközben játszanak, énekelnek, táncolnak, kirakóznak, rajzolnak is vele.
Az idegen nyelv elsajátítása tehát az anyanyelvhez hasonló módon történik: hallás, látás, cselekvés útján
– foglalja össze a foglalkozásokat tartó Kovács Melinda Márta tagintézmény-vezető.
A vezető figyelmeztet, hiba lenne azt hinni, hogy év végére majd perfektekül beszélnek németül a gyerekek, „nem is ez a cél”. Sokkal inkább az, hogy nyelvi élményt biztosítanak számukra: megtanulják, léteznek a magyaron kívül más nyelvek, és megértsék, nemcsak magyarul lehet másokkal kommunikálni. Ez pozitív megerősítést ad abban is, hogy nyelveket tanulni érdemes. Tehát itt véletlenül sincs szó leterhelésről, elvárásról, teljesítményről.
A foglalkozás egyébként sem kötelező. Az általános tapasztalat, hogy a gyerekek érdeklődőek, élvezik, sikerélmény itt is van. Mindezt alátámasztja például, hogy a németen hallott dalokat szabad játékidőben maguktól dudorásszák.
Virtuális építkezés a jó térlátásért
Izgalmas fakultáció, Minecraft-ovi indul tavasszal a Virágkoszorú óvodában. A Minecraft egy világszerte nagyon népszerű, háromdimenziós blokkokból álló virtuális világ-játék, amiben számtalan építmény, tárgy és anyag bányászható és hozható létre. A játék a kicsiknek ikonos alapú, nem igényel olvasástudást. A programot szolgáltató Creative Science vezetője, egyben a program mentora, Korchma Zsombor a már eddig kialakult tapasztalatai alapján létrehozott egy a hatéves gyerekek tudásszintjéhez igazodó modult. A foglalkozásokat egyórásra tervezte, ebből az első 15 percben helyszíni (fizikális) felmérést végeznek a gyerekekkel együtt: az óvoda egyes részeit mérik fel – a magasságot az ún. hüvelykujjmódszerrel, míg a távolságot és a szélességet lelépik. A kapott eredményekből készül egy vázlatrajz, és ezután kezdődik az épületnek és a környezetének a virtuális reprodukciója. Közösen dolgoznak egy szerveren – így mindenki ugyanazt a képet látja maga előtt a laptopján. Korchma feladata, hogy megtanítsa az óvónők számára a programot, majd pedig felügyeli a projektet, s ha elakadnak, azonnal segít.
A program célja, hogy
a játékon keresztül vezesse be a gyerekeket a digitális eszközhasználatba, de fejlődik a térlátásuk, koncentrációs készségük és a programozásról is lesz némi fogalmuk.
Tovább is van, mondjam még?
2022 szeptemberében angol élménypedagógia indul, ez már minden tagóvodában. Elsőként a nagycsoportosok számára vezetik be, de idővel – 3 éven belül – kiterjesztik egészen kiscsoportos korig. A terv, hogy addigra elérjék, csoportonként legyen legalább egy óvónéni, aki a foglalkozásokat levezeti. A módszertani háttérről nem sikerült többet megtudnunk, minthogy már kipróbált, bevált programról van szó, lényegében a német nyelvi élménypedagógia céljait fedi le.
Szintén ősszel indul egy régi-új program: a nem magyar anyanyelvű családok gyerekeinek magyart fognak tanítani. A felmérések alapján erre óriási szükség van, ugyanis van olyan óvoda, ahol 11 különféle országból származó gyerek jár, legtöbbjük családjában senki nem beszél magyarul. A foglalkozásokat fejlesztőpedagógusok vagy olyan kollégák tartják majd, akiknek tanítói diplomája van, itt a korábbi programokkal ellentétben iskolaelőkészítő foglalkozásról van szó – mondta el Aissou Erzsébet.
A mérték a lényeg
Haraszti Tamás tanácsadó szakpszichológust, pár- és családterapeutát (aki emellett óvodapszichológusként is dolgozik) kérdeztük arról, hogy tulajdonképpen szükség van-e plusz programokra az óvodai nevelés során, valóban előnyt jelent-e, ha egy óvodás ilyeneken vesz részt. A szakember szerint az alapkérdés az, hogy megvalósul-e az óvodai alapprogram az intézményen belül, a gyerekeknek marad-e kellő idejük szabadon játszani.
Fontos, hogy az óvoda pontosan meghatározza, hogy az egyes programoknak mi a célja, a szülő pedig dönthessen róla, hogy igényli-e a gyermeke számára vagy sem.
Nem gond, ha egy-egy plusz foglalkozásra eljár a gyerek, de a szülő lehetőleg tudja, hogy miért is választja épp azt.
Nyitókép: Nagy Dániel
