A Fiumei úti OTI-székház, a későbbi Nyugdíjfolyósító Budapest első felhőkarcolójaként vált híressé. Tornyát ugyan elvesztette, de belső erényei miatt ma is a város egyik legjobb épülete, amit a 2004-ben befejezett rekonstrukció tervezői mutattak be nekünk.

A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épületet 1913-ban adták át a budapesti Munkásbiztosító székházaként. 1927-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) vette át, 1931-ben pedig kibővítették: 18 emeletes, 73 méter magas tornyot kapott, ami akkor szenzációszámba ment, ez volt „Budapest első felhőkarcolója”.

Az 50-es években a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja (SZTK) tulajdonolta, ma pedig az állami nyugdíjfolyósító központja. Közel ötven éven át zegzugos, sötét folyosókkal zsúfolt szocialista hivatal volt, melynek megszürkült falait emlékeimben a kor füstködén át látom. Meglepetés volt, hogy makulátlan állapotú, színes és vonzó házat járhattunk most körül – 2004-ben újították fel teljesen a Kreatív 2000 építésziroda tervei alapján.

„Míves, nagyon jó épület ez, ritkaság, mert eleve irodaépületnek épült” – mondja Erdős Mihály, a tervezői team vezetője. „Kibontottuk az 50-60-as években barkácsolt falakat, modernizáltuk az épületet, visszaadtuk a tereit, eredeti arculatát. Építésekor is első osztályú irodaház volt, most pedig a nyugati standard szerinti A+ komfortszintet éri el.” Ma már nem ereget füstöt télen sem, a kokszos kazánház helyén számítógépközpont van. Jó munkát végeztek 1913-ban, mert csak az ablakokat kellett hőszigeteltre cserélni.

„Az épület hőszükségleti paraméterei jobbak, mint a modern függönyfalas irodaházaké” – magyarázza Erdős, miért gazdaságos úgy is, hogy a legmodernebb hűtő-fűtő rendszert építettek be. A székház ablakait érdemes megnéznie mindenkinek, aki régi házban tervez ablakot cserélni: a modern hőszigetelt ablakok bármilyen stílusban elkészíthetők, nem kell arra az ablakosra hallgatni, aki szabványméretet erőltet mindenhová.

„Komorék sokat szenvedtek azzal, hogy az építtető által igényelt sokféle funkciót elhelyezzék. Ezért döntöttek a toronyrész megépítése mellett, ahová az irattárat akarták telepíteni” – mondja Kun Zoltán, a rekonstrukció építészeti tervezője. A torony azonban nem sokáig állt, mert bauxit-betonból épült, ami idővel meggyengül. 1969-ben vissza is bontották, de addig sem állt feladat nélkül: állítólag az 50-es évektől a Szabad Európa Rádiót zavaró adóállomás működött itt, melynek antennája a toronyra tűzött vörös csillag vasoszlopa volt.

A – budapesti mérték szerinti – felhőkarcolót sokan visszasírják, de Kun Zoltán szerint az épület egyik problematikus eleme volt, amit sokan kritizáltak. „New York-ban elfogadható lett volna, de ez itt akkor úgymond túlkapás volt” – mondja. A csonka tornyon egy emeletnyit magasítottak – ott helyezték el a ház gépészeti berendezéseit –, és párkánnyal egészítették ki, hogy teljes egységbe kerüljön az épület egészével. „Úgy próbáltam Komor épületével foglalkozni, mintha ott ültem volna az irodájában, s ő lett volna a főnök, de akit, ha kell, kijavítok.”

Görgényi Judit Az év belsőépítésze díjat kapott a belső terek kialakításáért. „Komor nagyterű irodákat tervezett, amiket addig míg teljes dzsumbuj nem lett. Amikor az összes válaszfalat kibontották, csak álltunk a rombolás közepette, olyan lenyűgözően szép és filigrán volt a legyező formájú tér, sajnáltam, hogy a folyosó eredeti válaszfalait vissza kell építeni. Nagy örömmel végzett munka volt.” Az épület egészét nem lehet bejárni, de ügyfélként bárki beléphet, és megnézheti ezt a kivételesen szép teret, s megcsodálhatja, milyen észrevétlenül és szépen simul össze a modern rész a régivel.

A Komor-Jakab építésziroda

Komor Marcell és Jakab Dezső építészeti irodája 1897-től 1918-ig működött. Nagyszerű középületek sora kötődik nevükhöz: a szabadkai zsinagóga, a marosvásárhelyi és a szabadkai városháza, a nagyváradi Fekete Sas és a Rákóczi úti Palace Szálló. Józsefvárosban két híres alkotásuk is van: a Fiumei úti OTI-székház mellett az ő munkájuk a Népopera (a mai Erkel Színház) épülete is.

Fotó: Huszár Boglárka Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár és Építészfórum