Egy nappal szenteste előtt, december 23-án este 19 órakor elsötétült Budapest: nem teljesen, de a hidak és a kiemelt helyszínek díszvilágítását egy rövid időre lekapcsoltatta a városvezetés, hogy így tiltakozzon az iparűzési adó jövő évre bejelentett megfelezése ellen. Ezt a kormány gazdaságvédelmi intézkedésként a kis- és középvállalkozások (kkv) megsegítésére hivatkozva kíván bevezetni, ám ezzel súlyos pénzügyi helyzetbe sodorja az önkormányzatok nagy részét. Erre felhívva a figyelmet, nemcsak Budapesten, hanem több másik, ellenzéki vezetésű városban is lekapcsolták a díszkivilágítást.

Az emberektől veszik el végül

Nem sokkal karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy újabb gazdaságvédelmi intézkedésként a kormány azzal segíti jövőre a kkv-k helyzetét, hogy felére csökkenti az általuk fizetendő iparűzési adót. A döntést bizonyára könnyen hozta meg a kormány, hiszen ez az adófajta nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatokat illeti, így a helyhatóságok esnek el ettől a bevételtől, ami az adott településen működő cégek adóalapjának 2 százalékát jelentette eddig. Jövőre az adó 1 százalékra csökken – mint kiderült, a 4 milliárd forint alatti mérlegfőösszegű vagy nettó árbevételű vállalatok esetén.

A vállalkozások összes adóterhéhez képest kis összeget képviselő iparűzési adó (ipa) azonban az önkormányzatok saját bevételeinek általában a legnagyobb hányadát teszi ki. Tavaly Budapestnek 288 milliárd forint bevétele származott ebből az adónemből. Józsefváros esetében persze jóval kisebb összegről van szó, ám mint nemrég a Józsefváros újságnak Atkári János, az önkormányzat gazdasági tanácsadója elmondta, a 2020-ra várható mintegy 4,5 milliárd forintnyi ipa-bevétel jelentős hányadát teszi ki a bevételeknek: a működési bevételek 26 százalékát jelenti. Ahogy idén, jövőre is ezt a pénzt az önkormányzat az ott élő állampolgárok életminőségének javítására, helyi feladatokra és most a járvány elleni helyi intézkedésekre költhetné. Az ipa-bevételből finanszírozzák az önkormányzatok például a rendkívüli települési támogatásokat, az utak karbantartását, a közvilágítást, a zöldfelületek kezelését, ebből fizetnek rendszeres szociális támogatásokat, kulturális és sporttevékenységet, és ebből finanszírozzák a helyi tömegközlekedést, a szemétszállítást.

Más adót, díjat nem lehet emelni

A kormányzati adófelezés a nagyobb településeket és a főváros kerületeit érinti leghátrányosabban, ugyanis a 25 ezer fő alatti települések kivétel nélkül kormányzati pénzügyi támogatást kapnak a kiesett ipa-bevételek pótlására. A nagyobb önkormányzatok esetében egyenként dönt majd a kormányzat a támogatás lehetőségéről. Emellett a kormány megtiltotta, hogy a helyhatóságok emeljenek szolgáltatásaik díján a járványhelyzet alatt. Jövő év végéig új díjakat sem állapíthatnak meg, és a meglévő díjaikat új kötelezetti körre nem terjeszthetik ki. Ezzel a kormány azt a lehetőséget is elvette a helyhatóságoktól, hogy valamelyest kompenzálják kieső bevételeiket.

Miközben a kormány a járványhelyzetre hivatkozva csökkenti az egyébként többségében ellenzéki vezetésű települések bevételeit, a járvány miatt életre hívott gazdaságvédelmi alap terhére egy hét alatt 260 milliárd forintot költött többek között a következőkre: 40 milliárdból tőkeemelést hajtanak végre az Eximbankon, azon a bankon, amely Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzleteihez nyújtott tetemes hiteleket; 73 milliárd forint pluszforrás jut a Budai Vár felújítására, több, mint 20 milliárd forintot kapnak a kiemelt sportegyesületek, sportakadémiák és sportszövetségek, bő 2 milliárd forintot az egyházaknak, de jut 1 milliárd forint a Rákóczi Szövetségnek is. 

Józsefvárost eddig sem kímélték

Pikó András józsefvárosi polgármester Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy saját állampolgáraira támad rá a kormányzat az iparűzési adó felezésével, hiszen a járványhelyzet megmutatja, hogy segítségre elsősorban helyben, saját kerületükben, saját településükön számíthatnak az emberek. Pikó András és Karácsony Gergely főpolgármester mellett összesen csaknem 40 polgármester írta alá a Szabad Városok Szövetségének tagjaiként az önkormányzatok működését ellehetetlenítő intézkedés visszavonását követelő közleményt, mondván: „az iparűzési adó megfelezésének semmi köze a gazdasági válság kezeléséhez, annak csakis a Fidesz hatalmi politikájához van köze.”

Józsefvárostól már az ipa-felezés előtt is jelentős forrást vont el különböző döntéseivel a kormány a járványhelyzet tavaszi kihirdetése óta. Önmagában 1,125 milliárd forint volt annak az állami támogatásnak az elvonása, amelyeket különböző önkormányzati fejlesztésekre (felerészt bérlakások felújítására) lehetett volna költeni. Mintegy félmilliárd forintot tesz ki továbbá idén a kerület esetében a parkolás ingyenessé tételéből származó bevételkiesés és a gépjárműadó elvonása. Atkári János a Józsefváros újságnak illusztrálta is a jelentős kieső bevétel okozta forráshiány és a nagyszámú kötelező, a járványhelyzetben pedig még tovább sokasodó feladat ellátása között feszülő, áthidalhatatlan különbséget. Feltette a kérdést: „aki eddig három gyereket tartott el, az mostantól csak kettőről gondoskodjon?” Persze mindig lehet húzni a nadrágszíjon, de a tanácsadó szerint például „beruházásokat törölni Józsefvárosnak nemigen áll módjában, minthogy eddig sem vállalkozhatott sokra”.

Az állampolgári szolidaritás ugyanakkor folyamatos és megható a kerületben. A közszolgálatiság igényével működő, a YouTube csatornán követhető Partizán médiaszolgáltató december közepén adománygyűjtő műsort sugározott, melynek kedvezményezettje a józsefvárosi Szolidaritási Alap volt. Az adásnak köszönhetően a tárgyi adományok mellett 447 ezer forint érkezett az alapba. A kerületben működő Partizán és a főszerkesztő Gulyás Márton nem sokkal az adást megelőzően elnyerte a Társaság a Szabadságjogokért civilszervezet SZABAD-díj közönségdíját. A díjjal járó 250 ezer forintot ők is felajánlották a Szolidaritási Alap számára, így közel 700 ezer forint gyűlt össze a józsefvárosi rászorulóknak. 

Szöveg: Gaal Ilona, Lengyel Tibor, Képek: Ványi Ákos, Videó: Fővárosi Önkormányzat