Sőt, a négy évvel ezelőtti részvételi arányhoz képest esett is a százalék, most 37,81 volt összesen a negyedik részeredményközlő órában.
Józsefvárosban, a 6-os oevk-ban a legalacsonyabb választási részvételi arány a 31. választókörben tapasztalható a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Az említett szavazókörhöz a Dankó, Magdolna, Koszorú utca és a Mátyás tér déli része tartoznak, vagyis ahol a legnagyobb a szegénység a kerületben.
A szavazókörben a szavazásra jogosult polgárok száma 1402 fő. 11 óráig mindössze 7 százalékuk szavazott, azaz 101 ember. Két órával később, a délután 13 órás összesítéseknél alig a duplájára emelkedett a résztvevők száma – ekkor összesen 203 fő részvételét regisztrálták.
Ez alatta van a 2018-es napközbeni eredményeknek,
akkor a délután 13 órási összesítő szerint 209-en jelentek meg, de a körzetben választásra jogosultak száma is alacsonyabb volt: összesen 1191. Az előző országgyűlési választások a szavazókörben mintegy 30 százalékos részvétellel zárultak, azaz 355 érvényes szavazattal.
Böcskei Balázs politológust, az ELTE Politikatudományi Intézetének munkatársát kérdeztük arról, milyen konzekvenciát vonhatunk le mindezek alapján. A szakember úgy véli, a választási eredmények szempontjából ez a részvételi arány nem bír különösebb jelentéssel. Mint mondta, Józsefvárosban tendenciózusan alacsonyabb a részvétel az alacsonyabb társadalmi és gazdasági helyzetű emberek lakta környékeken kialakított szavazókörökben. „Ez nem meglepő, ha a választásszociológia felől nézzük azt, hogy
az anyagilag rászorultabb emberek politikailag kevésbé érdeklődők, még egy országgyűlési választás alkalmával sem mutatkoznak aktívabbnak.”
Szerinte ez nem kivételes a józsefvárosi, és egyáltalában, az országos szintű választásban, és egyelőre illeszkedik abba a trendbe, ami korábban is tapasztalható volt.
Nyitókép: Huszár Boglárka
