Könnyen bejárható, közösségi szemlélet szerint működő városrészeket képzelnek el a szervezők, de a „mi kis falunk” érzetét erősíteni kívánó szándékon túl egyéb nagyszabású célokat is megfogalmaztak, úgy mint a fenntartható közlekedés fejlesztése, a városi zöldítési és fásítási projektekben való részvétel, vagy a közösség hátrányos helyzetű tagjainak megsegítése és társadalmi integrációjuk erősítése. És még ez csak három tétel a kezdeményezők által megfogalmazott nagyívű elképzelésekből. Interjú Lajos Bélával, a projekt egyik ötletgazdájával.
A 15 percen belüli elérhetőséget milyen körben kell értelmezni? Lenne például egy palotanegyedi körzet, tegyük fel?
A kérdés jogos, és tükrözi azt, hogy milyen sokat kell még tenni a szemléletformálás terén. Az adminisztratív kerülethatárokat egy finom zárójelbe kell tenni, és megkínálni mindenkit azzal a lehetőséggel, hogy a saját maga 15 perces városa a szélrózsa minden irányában akadálytalanul működjön, még akkor is, ha ez a negyedórás kör – a Palotanegyed példájánál maradva – átnyúlik a körúton túli negyedekbe, vagy akár az V., a VII. vagy a IX. kerületbe. Példánál maradva, az Üllői út palotanegyedi oldalán lakó számára adott esetben a szemközti, IX. kerületi Markusovszky tér a mindennapokban közelebbi és talán fontosabb helye a saját „15 perces városának”, s nem a Palotanegyed másik végében lévő Trefort utca. Az otthonhoz minél közelebbi tereket és utcákat kell még „közelebb hozni” azáltal, hogy azok gyalog vagy valamilyen fenntartható közlekedési eszközzel könnyebben és jobb feltételek mellett legyenek elérhetőek.
A honlapotokon az „ezt csináljuk” menüpont alatt nagyon ambiciózus tervek sorakoznak, egy önkormányzatnak is dicsőségére válna ezek teljesítése. Hogyan képzelitek el a megvalósítást?
Internetes és más kiadványainkban jelöljük meg azokat a területeket, ahol partnereket és projekteket keresünk. A városi térben a kulcsszó az együttműködés, így a konkrét projektek kijelölésére ezeken a felületeken megadjuk a lehetséges közös támpontot más civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek, lakóknak, vállalkozásoknak és önkormányzatoknak. Ha úgy tetszik, ezek azok a témák, amiben keressük a megvalósítható konkrét projekteket.
Milyen civil szervezetekkel lesz, van, volt együttműködés?
A Kis Távolságok Városa Alapítványt alig a pár hete hoztuk nyilvánosságra. Elsőként az Ukrajnában maradt nélkülözők megsegítésére indítottunk adománygyűjtő kampányt. Ebben együttműködünk Ukrajna Magyarországi Nagykövetségével és több vállalkozással, akik lehetőséget biztosítottak arra, hogy náluk alakítsunk ki adománygyűjtő pontot:
- Gólya Presszó, Orczy út 46-48, adományok leadása: hétfő-vasárnap 16-24
- Kastner Budapest, bejárat a II. János Pál pápa 8. felől, adományok leadása: hétfő-péntek 8-18
- Masolit Café, Nagy Diófa utca 30., adományok leadása: hétfő-vasárnap ½ 10-19
- Pilea Projekt, Víg utca 22., adományok leadása: hétfő-péntek 14-19
Ezzel párhuzamosan civil szervezetekkel is egyeztetünk együttműködésekről, valamint önkénteseket toborzunk a jövőbeli projektek megvalósításához.
A helyi döntéshozókkal van élő, kiépített kapcsolat? Ha igen, vevők-e az ötletekre?
Természetesen számítunk a helyi döntéshozók támogatására. Formális kapcsolat – tekintve, hogy csak egy pár napja jelentettük be az alapítványt – még nincs, viszont rendkívül sok pozitív és bátorító visszajelzést kaptunk. Bízunk benne, hogy lesznek projektek mentén konkretizálódó együttműködések is helyi és szakmai döntéshozókkal, szervezetekkel.
Milyen az együttműködés a nyolcadik kerületi önkormányzattal?
A VIII. kerülettel, reméljük, a közeljövőben lesz majd együttműködés. Szerencsére a Színes Józsefváros projekt keretében többször készítettem interjút Pikó András polgármesterrel és Rádai Dániel alpolgármesterrel, illetve nyugodt szívvel mondhatom, hogy részt veszek a helyi közéletben, figyelem a helyi döntéseket, bekapcsolódok a lakossági fórumokba, hírt adok helyi ügyekről – a múlt héten például magam is tevékenyen részt vettem a Mikszáth Kálmán téri közösségi növényültetésben.
Kik vannak még benn az alapítványban, mekkora a csapat?
Én az alapítvány kurátura vagyok, az alapító pedig Bodó Zoltán, de bővül a csapat, meglepetésünkre alig pár nap alatt már 8 önkéntes jelentkezett, akik szívesen dolgoznának Kis Távolságok Városa projekteken.
Te hogyan kerültél a téma közelébe, honnan az ötlet, hogy ezzel foglalkozz?
Négy éve foglalkozom a belső kerületek témáival, a „jó” és „rossz” gyakorlatokkal. Az általunk elindított Színes kerületi oldalak (Színes Erzsébetváros, Színes Józsefváros, Színes Terézváros és Színes Budapest) együttesen több mint 10 ezer közösségimédia-használóhoz szól. Négy év alatt sok témával kínáltunk meg a helyi közösségeket, és sok esetben erős hatást váltottak ki a bemutatott témák. Mégis, hogy az elképzelések megvalósuljanak, sokszor nem elég a média oldalakon elindított „téma-hógolyó”, hanem tovább kell vinni azokat, ehhez pedig kell a szervezeti háttér. Emiatt indult el a Kis Távolságok Városa Alapítvány.
Mi a nyolcadik kerületi élet 3 legnagyobb problémája?
Ez rendkívül szubjektív, és alapvetően ezt a kérdést én magam is fel szoktam tenni másoknak. A kérdésre adott válaszokból tudom én is priorizálni a jövőbeli projekteket. Azt gondolom, ha definíció szintjén nézzük a „15 perces város” fogalmát, nyilvánvalóvá válik, hogy milyen területeken lenne már rövidtávon is tennivaló. Minden, ami a „15 perces város” szemlélettel ellentétes, azon változtatni kell. A Kis Távolságok Városa Alapítvány az urbanisztikai területen túl zöldítési, szociális és kulturális területeken is szeretné megvalósuló projektekkel erősíteni a helyi közösségeket, így mindenkit arra buzdítunk, lépjen velünk kapcsolatba, és válaszolja meg nekünk a „Mi a nyolcadik kerületi élet 3 legnagyobb problémája?” kérdést azért, hogy akár a döntéshozókat és civileket is bevonva, dolgozzunk a megoldásokon.
