A sajtóeseményen Karácson Gergely főpolgármester, Walter Katalin BKK vezérigazgató és Pikó András polgármester vett részt. Karácsony Gergely lapunknak külön is nyilatkozott.

Karácsony szerint a sok nehézséget okozó koronavírus-járványnak volt pozitív oldala is, mert Budapesten és világszerte megerősödött a városi kerékpáros közlekedés. A MOL Bubi egy éve újult meg, akkor indult a 2.0-ás változata a szolgáltatásnak, ami lehetővé teszi, hogy ne csak dokkolóban, hanem kijelölt pontokon is le lehessen tenni a bérbiciklit. „Hiszünk a megosztott szolgáltatásokban, ezért fontos, hogy a Bubi is XXI. századi élményt adjon” – mondta, és felidézte, hogy az eredeti, 1.0-ás változat használóit arról lehetett felismerni, ahogy küzdöttek a nehéz kerékpárokkal.

A sűrű belvárosból indultak el, de „cél, hogy bővítsük, bővítsük, bővítsük ezt a kört”. Ebben a kerületek partnerei a fővárosnak. A mostani átadót is a VIII. kerületi önkormányzatnak köszönhetik, az ő finanszírozásukkal valósult meg ez a bővítés.

Walter Katalin a tényszámokat sorolta. Már 1560 bubi működik a városban 162 állomással, beleértve a most átadottakat is. Örül, hogy itt is bővült a hálózat, mert pont ilyen városi környezetben nagyon jó biciklizni. Már 126 ezer regisztrált felhasználó van, csak áprilisban 12 ezren regisztráltak, a napi bérlések száma pedig meghaladja az 5700-at, ami 3,5-szerese annak, amit a Bubi 1.0-ával elértek. Ezért nagyobb mértékben kell bővíteni is, „múlt pénteken írtam alá a szerződést a Csepel Kerékpárgyártó Zrt.-vel újabb 900 bubira, amiből 350 már a második félévben megjön”, és egyúttal 75 állomással bővül is a hálózat, mondta. S végül megjegyezte, ha valaki elkezd bubizni, előbb-utóbb saját kerékpárja is lehet, ezért is jó ez.

Pikó András azzal kezdte, a kerület vezetése testközelből érzékeli, milyen fontosak az ilyen fejlesztések: ketten ugyanis biciklin járnak – ő és Rádai Dániel alpolgármester –, a két másik alpolgármester pedig rollerozik. Az élhető, emberközpontú város kialakításakor nem az eszközökhöz szabják a városfejlesztést, hanem az emberek igényeihez, ezért fontos a kerékpáros közlekedés támogatása, a fásítás, a zöldítés, a sétálóutcák kialakítása.

Elmondta, hogy Józsefvárosnak ez a része, a nehezebb sorsú emberek lakta Losonci-, Orczy- és Magdolnanegyed már régen várja, hogy bekapcsolódjon a Bubi-hálózatba, ami most végre a Teleki téren, a Mátyás téren, a Kálvária téren és a Szigony utcában megtörtént. A Palotanegyedben pedig a Kőfaragó utcai állomást helyezték át a Horánszkyba a többi eszközzel közösen használható mikromobilitási pontra – így jön ki a 4+1 állomás.

Ott volt Rádai Dániel alpolgármester is, aki kérdésünkre elmondta, hogy a kerület által létrehozott Bubi-állomások mindegyike mikromobilitási pont, hiszen a Bubi is, mint kerékpár, a rollerrel és hasonlókkal együtt mikromobilitási eszköz. Azt reméli, egy idő után el fogunk jutni oda, hogy minden mikromobilitási ponton le lehessen rakni a Bubit is.

Sikerült elkapni Karácsony Gergelyt is pár kérdésre.

Először arra voltunk kíváncsiak, a főváros és a kerületek egységes szabályok szerint fogják-e szankcionálni a széthagyott e-roller és hasonló eszközök gondját. A rendszerváltás után kialakult, fővárosra és önálló kerületekre bontott budapesti önkormányzati rendszer nem teszi könnyűvé a dolgot, mondta, de ez adottság, és partnerséggel oldják meg a kérdést. A főváros a saját területére már megalkotott egy rendeletet a kerületekkel egyeztetve, ami után a kerületek sorra el fognak fogadni hasonló szabályozásokat – Józsefváros már megtette –, így alakul ki egységesnek mondható szabályozás a város egészére.

A mikromobilitási eszközök nagy segítséget jelentenek a városi közlekedésben, ezért nem szabad a fürdővízzel a gyereket kiönteni, mondta, vagyis kitiltani ezeket az eszközöket, de a rollerekkel mindenképpen kellett kezdeni valamit. A Bubi 2.0-nál pedig az a jó, hogy már nem kell dokkoló és a többi eszközzel együtt tartható. „Így már sok mikromobilitási pontot tudunk elhelyezni, hogy néhány száz méteres sétával ezek elérhetőek legyenek” – mondta.

A főváros kijelentette, hogy bevezeti a büntetést, de ma még kormányrendelet korlátozza az önkormányzatokat új díjak és adók kivetésébe. A kerületek ezt mikor léphetik meg? „Ha nekünk szabad, akkor a kerületeknek is szabad” – válaszolta Karácsony, de nem akarnak szembe menni a kormányrendelettel, mivel hamarosan úgyis hatályát veszíti. Egyébként szerinte eleve vitatható, hogy egy új típusú szankcióra érvényes-e ez a korlátozás, „de mi nem akarunk jogászkodni”, arról pedig nem tudnak, hogy meghosszabbítanák a hatályát. Egyébként a fővárosnál nem hívei a büntetésnek, de pozitív és negatív ösztönzők egyaránt kellenek, hogy egy ilyen régen beállt rossz helyzetet megváltoztassunk, mondta.

Már most látni, hogy egyesek nem a kijelölt ponton, hanem közvetlenül mellette a járdán dobják le a rollert, ezt a gps alapú helykorlátozás már nem érzékeli. Karácsony szerint a kerületi és a fővárosi közterület-felügyeletnek lesz ezzel dolga, „de reméljük, nem a büntetés, hanem az új társadalmi normák megszilárdulása lesz a legfontosabb”.

Csődbe megy-e Budapest? – kérdeztük. Karácsony elismerte,

Nem a koronavírus-járvány és a háborús sokk okozta a problémát, hanem a kormányzati intézkedések, amik a város adóbevételeit, az iparűzési adót jelentős mértékben csökkentették, mondta, és hozzátette, a legnagyobb tétel a szolidaritási hozzájárulás, amivel ma adót fizet a főváros a központi költségvetésbe.

„Azért beszélek erről nyíltan és őszintén, mert nem vagyok hajlandó ezt a helyzetet elfogadni, és azt még kevésbé, hogy a városi közszolgáltatásokat, a város fejlődési potenciálját visszafogja egy olyan helyzet, amit nem mi idéztünk elő. Azt gondolom a választás után, látva az országos és budapesti választási eredményeket, hogy hosszú távon társbérlet lesz a magyar politikában, a következő választásokig mindenképpen. Budapest fejlődése pedig közös nemzeti érdek, tehát nem vagyok hajlandó lemondani arról, hogy akár ilyen viszonylag kis költségvetésű, akár nagyobb fejlesztések legyenek a városban. Azt remélem, amikor megalakul az új kormány, új alapokra tudjuk helyezni a kapcsolatunkat” – válaszolta.

A levegőben lógó 30 milliárd forintos hitelszerződésről is kérdeztük. A főpolgármester elmondta, május-júniusban fogja tárgyalni a közgyűlés az erre vonatkozó előterjesztést, és ez a fejlesztési célú, tehát nem a működés költségeit fedező hitel szerepel a főváros költségvetésében is. „Tárgyalunk a bankokkal, a hitelszerződést hamarosan alá tudjuk írni, és ehhez kell a kormány együttműködése.” Úgy látja, hogy a kormány egyébként az utóbbi időben megszorítások helyett az adósságfelvétel útján indult el, s bár eladósodni nem jó, még mindig jobb, mint megszorításokkal mélyíteni a gazdasági válságot. A hitel a fejlesztések részfinanszírozáséhoz szükséges, a város nem állhat meg, és ez nemcsak a főváros érdeke, mondta, „a GDP közel 40 százalékát Budapest termeli, ha Budapest leáll, akkor az ország leáll, ez senkinek nem érdeke”.

Elhatározás született egy fővárosi szolidaritási alap létrehozásáról, Józsefváros már várja azt a pillanatot, amikor ez megnyílik, mert a hajléktalanság erősen terheli, és az alap ennek enyhítését is szolgálná. Mi van ezzel most?

Karácsony válaszában nem mondott konkrétumokat arról, működik-e a szolidaritási alap, de összefoglalta a fővárosnak a hajléktalansággal kapcsolatos terveit. „Egyetértünk a VIII. kerület vezetésével, olyan hajléktalan-ellátást szeretnénk, ami decentralizált intézményekről szól, kisebb intézmények több helyen” – mondta. Most készül Budapest hajléktalanságügyi stratégiája, amit a júniusi közgyűlés tárgyal majd.

Tudatában van annak, hogy ahol most nincs ilyen ellátás, ott lehet belőle konfliktus, de bizonyos konfliktusokat nem lehet nem felvállalni. A pénzt ehhez a főváros EU-s forrásokból várja, ahol erre van elkülönített keret. „Ha sikerül az Európai Bizottságnak megállapodnia a magyar kormánnyal a jogállamisági kritériumokban, és megindulnak az EU-s támogatások, akkor Budapestre is meg tudnak érkezni a pénzek, és mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy jelentősen javítsunk a lakhatási problémákon, és ne csak hajléktalanság ellen tegyünk, hanem annak elkerülését is segítsük.”

Hogy ebből Józsefváros mikor érez majd valamit, arra azt mondta, azt kéri,

de ha nem húzódik el a jogállami vita, Budapest hozzájut a területi operatív program forrásaihoz, és annak már ebben a ciklusban érezhető hatása lesz. Ezek egyébként klasszikus európai uniós források, amik a nemzeti kormányon keresztül jönnek, egy kb. 80 milliárd forintos program áll ebből a főváros rendelkezésére, amiből mintegy 20 milliárdot fordítanának lakhatási és szociális ügyekre.

Nyitókép: Huszár Boglárka