A napokban lehetett olvasni azokról a támogatásokról, amelyeket az Egészséges Budapest Program keretében kapnak a főváros egyes kerületei, illetve azt a kimutatást is láttuk, hogy az előző évben mekkora egészségügyre fordított összegek jutottak a budapesti önkormányzatoknak. Ebből kiderült, hogy tavaly 462 millió forint érkezett Józsefvárosba, idén pedig 50 milliós fejlesztés várható. De miért ennyi, és hogyan oszlanak el az összegek az egyes kerületek között? Havasi Gábort, a főváros egészségügyi tanácsnokát faggattuk erről.

Az Egészséges Budapest Programról

Először érdemes az Egészséges Budapest Program (EBP) részleteit tisztázni. A programot még 2017 nyarán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egykori minisztere, Balog Zoltán jelentette be, azzal a céllal, hogy javítsák a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátórendszer minőségét.

A 2019-es önkormányzati választás kampányában Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt győzelme esetére stadionstopot hirdetett Budapesten. Üzenetében elmondta, nem épülhet a fővárosban új stadion mindaddig, amíg nincsen a város minden kerületében komputertomográfia (CT), ami az orvosi diagnosztika fontos eszköze. A CT segítségével – és MRI-vel (mágneses rezonanciavizsgálat) – a daganatos megbetegedések időben kimutathatók, márpedig ezen betegségeket tekintve Magyarország nagyon rosszul áll az Európai Unión belül.

A választásokat követően nem sokkal létre is jött egy megállapodás Budapest és a kormányzat között, Karácsony Gergely öt pontban megfogalmazott feltételeire a kormány rábólintott. Ennek volt része, hogy a ferencvárosi atlétikai stadion – amely a 2023 augusztusára Budapestre tervezett atlétikai világbajnokság központi helyszíne lesz – megépítésének jóváhagyásért cserébe a főpolgármester 50 milliárd forintos forrást kér az Egészséges Budapest Program keretében a kerületi önkormányzatoknak számára, hogy fejleszteni tudják az egészségügyi alap- és szakellátást. Ennek a programnak a része az a vállalás is, melyet 2020-ban Karácsony Gergely tett, hogy a felére csökkentik a daganatgyanús betegek vizsgálatának várakozási idejét. Ehhez pedig megfelelő diagnosztikára van szükség.

A diagnosztikai vizsgálatokra való várakozás ugyanis kardinális pont a daganatos betegségek esetében. A hosszú várólisták miatt hetekig, olykor hónapokig is eltart, míg a páciens UH-, CT- vagy MRI-vizsgálathoz jut a háziorvos beutalója alapján, és mire kiderül a baj, addigra a kezelés is későn érkezik, ez pedig jelentősen rontja a gyógyulási esélyeket. Karácsony azt ígérte, hogy a nagydiagnosztikai vizsgálatok várakozási ideje Budapesten 7 napra csökken, további 3 napon belül pedig a lelet is elkészül.

Budapest az országos átlaghoz képest még jól is áll az ilyen készülékekkel való ellátottságban, bár százezer főre vetítve mind a magyarországi, mind a fővárosi számok messze elmaradnak az EU-s átlagtól. A problémát azonban nem is annyira az orvostechnikai eszközök hiánya jelenti, hanem a kapacitás. Pontosabban a társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatok mennyiségi korlátja – ezt pedig a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) határozza meg. Általános jelenség, hogy olykor a hónap közepén leállnak ezek a diagnosztikai vizsgálatok egy intézményben, mert az adott havi TB-finanszírozott keret betelt. Az Egészséges Budapest Program keretében azonban a fővárosnak lehetősége van további kapacitásokat vásárolni szerződéses egészségügyi szolgáltatóktól, így a betegeknek sem kell hosszan várakozni.

A főváros az EBP-ben a kerületi egészségügyi fejlesztések mellett ezekre a vizsgálatokra külön pénzeket szán. Amikor a fentebbi táblázat számaira nézünk, a fővárosnak 2020-re elkülönített 2 milliárdos összeg és a 2021-re 750 millióban meghatározott keret többek között ezekre a vizsgálatokra megy el. Ebből természetesen részesül minden kerület, az elosztást pedig egy szakmai képlettel határozták meg: a lakosságszámot, a daganatos betegségek előfordulását, az új esetek számát, a halálozási adatokat és az előző évben végzett CT- és MR-vizsgálatok számát figyelembe véve.

Mit kap Józsefváros?

Havasi Gábornál rákérdeztünk arra is, hogy a VIII. kerületnek eddig juttatott támogatásokat mire fordították, illetve mi az oka annak, hogy a 2020-as 462 millió Ft-os összeg után – amivel eszközbeszerzéseket finanszíroztak – 2021-ben csak 50 millió Ft-ot kap Józsefváros egészségügyi fejlesztésekre. (Ezt az összeget egyébként nem a főváros, hanem a kormány közvetlenül utalja az egyes kerületeknek az EBP megállapodás alapján.)

Az egészségügyi tanácsnok felvilágosított a források kerületenkénti felosztásának módjáról. A pénzeket igazságosan – lakosságarányosan, valamint az egészségügyi fejlesztések terveinek figyelembevételével – allokálják, és ezt nem évente, hanem az ötéves ciklus végén kell egyben megnézni. Ferencvárost és Csepelt a stadionberuházások inkább érintik, ezért ők több pénzt fognak kapni, de ezekről külön kerületi megállapodások születtek a kormánnyal. Az 50 milliárdos keretből szabadon körülbelül 30 milliárd Ft-ot tud a főváros felhasználni a többi kerületben, és törekednek arra, hogy a pénz elosztása lakosságarányos legyen.

2019-ben és 2020-ban is megkérték Budapest kerületeit, hogy mutassák be egészségügyi fejlesztési terveiket, illetve hogy mik valósultak meg a közelmúltban. Ebből állt össze számos egyeztetést követően a program, mely az első két évben elsősorban a nagyobb és költségesebb fejlesztéseket igénylő, és ezért időben is jobban elhúzódó kerületi járóbeteg-szakellátásra koncentrált. A következő években az alapellátásra kerül a hangsúly, ilyen a háziorvosi rendelők felújítása, bővítése és korszerűsítése – ezek kisebb és rövidebb határidejű projektek.

Tehát ha valamelyik évben nem szerepelnek egyes kerületek a támogatási listán, vagy csak kisebb összeggel, a mögött nem politikai, hanem szakmai okok húzódnak. (A listáról lemaradt XX. kerületnek például nincsen saját fenntartású járóbeteg-intézménye, ráadásul az Ady Endre úti szakrendelőt 2018-ban újították fel állami forrásból. De a háziorvosi rendelők felújítására szánnak forrásokat a jövőben – ha a kormány is támogatja azt.)

A teljes megállapodás öt év alatt 50 milliárdos fejlesztésről szól, ez évente nagyjából 10 milliárdos etapokra van osztva – tavaly valamivel több pénz, 10,441 Mrd érkezett. Nem sok értelme lenne, ha az egyes kerületek évekre egyenletesen lebontva kapnák meg a nekik jutó összegeket, mert úgy sokkal lassabban valósulnának meg a tervezett fejlesztések. Racionálisabb, ha az ütemezéseknek megfelelően történnek az utalások.

Ez az oka annak, hogy idén Józsefváros a tavalyi összegnek csak a töredékét kapja. A kerületi egészségügyi fejlesztési tervek között szerepel, hogy a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központot bővítsék egy plusz épülettel, ahol vagy új szakrendelések, vagy új háziorvosi szolgálat létesül majd. Ennek a tervezése és hatósági engedélyeztetése kezdődik el 2021-ben, és az erre az évre megítélt 50 milliós összeget erre a célra szánják. Amikor pedig a kivitelezés is elkezdődik, természetesen több pénz fog érkezni több száz millió forintos értékben.

Ami pedig a vásárolt plusz vizsgálatokat illeti, 2021. december 31-ig 69,4 millió forint jut abból a 2 milliárdos keretből, ami a fővárosi önkormányzat mellett van elszámolva a táblázatban. Az idei 750 millió forintból pedig plusz szövettani vizsgálatokkal fogják kiegészíteni a diagnosztikai programot. Ahhoz ugyanis, hogy egy daganatos betegséget diagnosztizálni lehessen, ez a kettő szükséges: képalkotó és szövettani vizsgálat.

Mik a program eddigi eredményei?

A számokból látszik, hogy tavaly még 2 Mrd Ft-os keretet szánt Budapest ilyen vizsgálatokra fővárosi szinten, idén pedig csak 750 milliót. Ennek oka, hogy 2020 tavaszán kitört a koronavírus-járvány, emiatt az EMMI-vel zajló egyeztetések, és maga a program is későn indultak el. A kormányzat minden pénzügyi kötelezettségének kifizetését felfüggesztette a járvány miatt múlt márciusban, az első hullám alatt pedig mindkét fél a védekezésre koncentrált inkább. Az egyeztetések több hónapot csúsztak, a 2020-as program így csak októberben tudott elindulni, és a járvány miatt teljesen egybecsúszott a 2021-essel. Ezért nem akart erre az évre is hasonló összeget lekötni vizsgálatokra Budapest, noha a terv eredetileg ugyanannyi volt. De mivel a pénzt nem tudták elkölteni tavaly, idén beérték egy 750 milliós kerettel, és a tavalyi maradványösszegeket fordítják diagnosztikai célokra.

A 2 milliárdos keretet úgy számolták ki a NEAK adatai alapján, hogy ezzel az összeggel nagyjából 30%-kal növelhető az elvégzett vizsgálatok száma mind a CT-, mind az MR-vizsgálatoknál. A legtöbb szerződéses partner most is dolgozik, a járvány alatt szerencsére nem kellett ezeket a vizsgálatokat felfüggeszteni, és most is fogadják a CT- és MR-vizsgálatokra beutalt betegeket. A vállalt 7+3 napos határidők teljesülnek, pozitívak a visszajelzések – ellenzéki és kormányzati vezetésű önkormányzatok egyaránt dicsérik a program sikerességét.

A gyenge pontot a beutalásszámok jelentik, még mindig vannak háziorvosok és szakorvosok, akik nem tudnak a programról, illetve eléggé leköti őket most az is, hogy az oltásra koncentráljanak. A járványhelyzet miatt egyébként is kevés beteg jut el a szakrendelőkbe, ezért most volumenben alulteljesít a program. Az év elején nőtt a beutaltak száma, a harmadik hullám berobbanásával azonban lecsökkent. A Semmelweis Egyetem statisztikái alapján azonban jól látszik, hogy fordított arányosság figyelhető meg a harmadik hullám betegeinek száma és az EBP diagnosztikai programjában beutalt páciensek száma között. A járvány végeztével ismét hatékony működést remél Havasi Gábor.

Milyen az együttműködés a kormányzat és Budapest között?

Az EBP összegeiről a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) dönt minden évben. Ebben a kormányzat és Budapest is képviselteti magát, azonos erejük van, egy-egy szavazattal rendelkezik mindkét fél, azaz konszenzusra van szükség a az éves kiutalások mértékéről való megállapodásban. Ez eddig meg is valósult.

Az viszont feszültséget okozott, amikor a kormányzat már korábban megszavazott összegekről szóló döntéseit megváltoztatta. Például a II. és III. kerületi szakrendelő-fejlesztésekre 2018-ban megszavazott pénzeket 2021. január elején a kormány egyszerűen visszavonta. Így gyakorlatilag míg az egyik kezével adnak az egészségügynek, a másikkal elvesznek – és ez az EBP-ben szereplő célokra is kihatással van. A főváros jelezte is a legutóbbi FKT-ülésen, hogy több ilyen húzást nem tart elfogadhatónak, és ha korábbi döntéseket változtat meg a kormány, akkor a jövő év összegeinek megállapításakor Budapest is módosítani fog. Így pedig nem lesz olyan sim a megállapodás a két fél között, mint idén vagy tavaly. A kormány szakmai vitákra hivatkozik a döntésnél, ami annak fényében érdekes, hogy korábban ezeket a terveket megalapozottnak tartották és szakmailag is támogatták, de miután mind a II., mind a III. kerület élére ellenzéki vezetés került, változott a véleményük.

Az tehát jól látszik, hogy a szakmai viták és döntések mellett politikai okok is előtérbe kerülnek. A 2022-es választások közeledtével Budapest és a kormány viszonya valószínűleg kiélezettebbé válik, erre nagyon sok példát találunk más frontokon. Havasi Gábor azt mondta, hogy eddig ezen a területen – ami a plusz 50 milliárdos egészségfejlesztést illeti – viszonylagos béke volt, konszenzusos döntéseken alapult a program, és ez a kormányzati elvonás meglehetősen „barátságtalan lépés” volt. Három ellenzéki vezetésű kerülettől elvettek 10 milliárd Ft-ot, és átcsoportosították azokat: 8 milliárdot kaptak kormánypárti vezetésű budapesti önkormányzatok. A főváros levélben fordult Kásler Miklóshoz, amire érdemi válasz nem érkezett a minisztertől, Rétvári Bence államtitkár reagált rá a már jól ismert politikai panelekkel.

Feszültséget gerjeszt az is, hogy Fürjes Balázs – a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára – a kerületek polgármestereivel folytatott, a kormányzati elvonások kompenzációjáról szóló tárgyalások egyikén utalt arra, hogy az EBP csomag elemei is tekinthetők a kompenzáció részének. Havasi szerint az EBP egy teljesen független program, az egy egészen más megállapodáson alapul Budapest és a kormányzat között, így a program fejlesztési eredményeit bármiféle kompenzáció részének tekinteni alaptalan, és ezt csakis kormányzati sikerként kommunikálni álságos. Egyik posztjában Fürjes pedig arról írt, hogy a támogatások 75%-ban ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz érkeznek. Ez ugyan jól hangzik, de a budapesti lakosság 26,65%-a lakik fideszes vezetésű kerületekben, ami így épp megfelel a támogatások eloszlásának.

Arra a kérdésre, hogy mégis milyen alkupozícióval rendelkezik a főváros, Havasi Gábor elmondta, finoman jelezték a kormány felé, hogy amennyiben az egészségügyi programban további Budapestet érintő hátrányos döntéseket hoz az állam, vagy korábbi támogató döntéseket visszavonnak, akkor a főpolgármester bármikor jelezheti a Nemzetközi Atlétikai Szövetség felé, hogy Budapest nem szeretne világbajnokságot rendezni. A házigazda város támogatása nélkül pedig nem tartható meg a sportesemény.

A beszélgetés után érkezett a hír, hogy egy kormányrendelet szerint az önkormányzati szakrendelők is a területileg illetékes kórházak szakmai irányítása alá kerülnek a veszélyhelyzet idejére.

Havasi Gábor aggasztónak nevezte, hogy a kormány ezúttal sem egyeztetett az érintett önkormányzatokkal. Megjegyezte azt is, hogy ezek a veszélyhelyzeti rendelkezések „kísértetiesen hasonlítanak azokra a pletykákra, amelyeket nyáron hallottak a járóbeteg-szakellátás esetleges államosításáról”. Ragaszkodik ahhoz, hogy a veszélyhelyzet elmúltával az önkormányzatok visszakapják a szakrendelőket.

Képek: Havasi Gábor, Huszár Boglárka, Nagy Dániel, Pálinkás János