Ybl Miklós híres alkotását, ezt a kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre – értesült a Pestbuda.hu Hamarosan kezdődhet a palota tartószerkezeteinek diagnosztikai vizsgálata, valamint az építéstörténeti roncsolásos falkutatás (ez teszi lehetővé az épületen végzett átalakítások tisztázását, a korábbi elrendezések, beosztás, homlokzati kialakítás megállapítását, a különböző korú épületrészek elkülönítését).
Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya május 26-án állította ki a két fenti munka tárgyában az örökségvédelmi engedély megadásáról szóló határozatot a Károlyi-palota restaurálását megelőző egyéb kutatásokkal együtt, amelyek érintik az épület fa-, fém-, festő- és kőrestaurátori munkáit.
A palotát Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió, és a régi tervek alapján részlegesen helyreállíttatta, azonban mára igen lepusztult állapotba került. A Rádiómúzeum, az Irattár, a Reklámiroda és az Informatika elhelyezését szolgálta,
ma üres.
A kiemelt védettséget élvező műemlék része annak a négy utca által határolt területnek, amelyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát alakítják ki. Az építészeti terveket a terület tulajdonosa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban jóváhagyta,
az egyetem új központja a tervek szerint 2027-re készül el
a Szentkirályi utca – Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca által határolt területen.
E munkálatok része a Magyar Rádió egykori Márványtermét is magába foglaló Esterházy-palota, valamint a végletesen leromlott állapotú Károlyi-palota megújítása is. Az épületet átadásakor Budapest egyik legszebb palotájának tartották, homlokzatán reneszánsz és hellenizáló elemeket is találunk, az épület falai felülvilágítós reneszánsz átriumot fogtak közre, amelynek közepén szökőkút állt.
Az előcsarnokot Lotz Károly freskói díszíttették. Az épület szerves része volt egy szép díszkert, melyet a Múzeum utca felől is meg lehetett közelíteni, ide egy kis gloriettet (kisebb pavilonszerű épület egy parkban) is építettek. A palota hajdan elegáns belső tereit szétszabdalták és kisebb raktárakat alakítottak ki belőlük: „a stukkódíszes előcsarnok, Lotz Károly freskói, a pompás termek és folyosók helyén ma szűk belvilágú, fehérre meszelt raktárak sorakoznak: a hajdani nagy tereket felosztották,
mintha egy hetvenes évekbeli, elhanyagolt irodaházban járnánk”
– szól egy érzékletes leírás Őrfi József építésztől az Ybl összes című kötetben.
Az épületnek hosszú ideig nem találtak megfelelő funkciót, de végül bekerült abba az ingatlancsomagba, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kapott meg azért, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a városban szétszórtan működő karait egy közös területre költöztethesse.
Nyitókép: Mile Máté
