Pólyán azzal kezdte válaszát, hogy ilyen mértékű hűtőhatást elérni valóban lehetséges, de a körülmények nagyon fontosak.

Elmondta, hogy Ürge-Vorsatz a mérést egy kertes házban végezte, és különálló kertes házak esetében ez a hatás lényegesen erősebb tud lenni, mint egy belvárosi társasháznál.

„A házat körülvevő kert, zöld felület teljesen másképp hat a mikroklímára, mint egy sötét, szilárd burkoltakkal teli belvárosi környezet. Ugyanis nem csak a fáknak van jelentősége, hanem a burkolatoknak is. Nem mindegy, hogy aszfalt veszi körül az épületet, vagy füves, zöld terület. Ezek másképp reagálnak a besugárzásra.”

Hozzátette, számára az említett cikkből az sem derül ki, hogy a ház hőszigetelt-e, milyen vastag falai vannak, miből készült, földszinten mérték-e ezt a hőmérsékletet vagy a legfelső emeleten, ahol közvetlenül éri a besugárzás. Ezek mind fontos befolyásoló tényezők. 

Milyen fát válasszunk?

Az is nehéz kérdés, hogy milyen fát érdemes választani kifejezetten hűtési célra, melyik fajta nő leggyorsabban és melyik ad legnagyobb árnyékot. 

„Egy alacsony, szétterülő koronájú fa a burkolatot árnyékolva jelentős javulást érhet el. Viszont a harmadik, negyedik emelet lakóinak kevésbé segít, mert odáig nem ér fel a korona, így őket közvetlenül éri a besugárzás. Hogy milyen fát válaszunk, az a környezettől függ. Milyen magasak az épületek, milyen széles az utca, mennyi a rendelkezésre álló hely?

Az ostorfa gyorsan nő, jól bírja a városi környezetet és sűrű, tömött koronát növeszt. Ez a faj tehát az átlagosnál jobb hűtőhatással bírhat, de a juharok is megfelelőek lehetnek”

– mondta Pólyán.

Akár városról, akár kertes házról van szó, a hűtőhatás semmiképp sem elhanyagolható, de városban mindenképp szerényebb lesz, mint kertes övezetben, állítja Pólyán. 

Általánosságban elmondható, hogy minimum 5-10 évre van szükség ahhoz, mire érezhető lesz a fa pozitív hatása, így sajnos a következő néhány évre jósolt tűzforró nyarain a most ültetett fák nem fognak egyhamar segíteni. Ugyanakkor, minél előbb kezdjük meg az ültetést, és minél kevesebb közteret betonozunk le addig, annál jobban járunk később.

Nincs gyorsabb megoldás?

Megkérdeztük Pólyán Józsefet arról is, hogy a házfal befuttatása borostyánnal vagy vadszőlővel mennyit érhet, mivel ez eggyel gyorsabb folyamatnak tűnik, mint megvárni mondjuk egy gesztenyefa felnövését. Azt válaszolta, hogy hűtő hatása az épületen belül ennek is lesz, de az útburkolat felületein sajnos nem fog érződni semmi, árnyékot ugyanis nem ad ez a módszer. 

„Ráadásul számolnunk kell azzal is, hogy a növényzet károsítja az épület vakolatát, és felújítást sem lehet végezni az ott lévő növényzet elpusztítása nélkül. A vadszőlő igen gyorsan növekszik, akár már 3-5 év alatt is érezhető a hatása, bár az esetben csekélyebb lesz, mint a fák által javított mikroklíma esetén”

– tette hozzá. 

Egy másik felmerülő probléma Pólyán szerint, hogy a sűrű fasorok mellett lakók gyakran panaszkodnak (főleg a földszinten), hogy a lakás sötét; van úgy, hogy napközben is fel kell kapcsolni a villanyt. Emellett a nagy, lombos fák őszi levélhullása miatt gyakran eldugulhat az ereszcsatorna, illetve a gondozatlan fák gallyai károsíthatják a ház tetejét, a homlokzatot vagy az ablakokat.

Hosszú távon: fák vs. légkondi?

A legnagyobb kérdés, hogy hosszú távon berendezkedhet-e egy város a klímamentes életre, és bízhatjuk-e az életünket kizárólag a fákra: erre ismét az a szakértő válasza, hogy a körülményektől függ, de teljes mértékben nem tudják a fák pótolni egy légkondi hatóerejét. 

Zsúfolt belvárosi környezetben a hőmérsékletet ugyan lehet javítani, elviselhetőbbé tenni, de a klimatizálást kiváltani csak a legritkább esetekben volna lehetséges” – véli Pólyán.