Gondolta volna, hogy agyunk és szívünk 78 százaléka víz? A vérünknek pedig 86 százaléka, de még a csontjaink 22 százaléka is. Egy felnőtt testének átlagosan kb. 60 százaléka víz, és akár 1-2 százalék folyadékcsökkenést is megérzünk már, fáradtabbak leszünk vagy megfájdul a fejünk. Márpedig egy jó kis nyári bulizáskor, fesztiválozáskor viszonylag könnyedén előfordulhat ez.

Ennél is nagyobb veszteségnél komolyabb tünetek is léphetnek fel, és ez nyáron kiváltképp veszélyes. Különösen igaz ez a kisgyerekekre, az idősekre és a vese-, szív- vagy anyagcsere-betegségben szenvedőkre.

Elsődlegesen a folyadékbevitel a legfontosabb – és ez egy nagyszínpad előtti csápoláskor nem is olyan egyértelmű. Átlagosan 2,5 liter folyadék távozik szervezetünkből egy nap (izzadás, vizelet és széklet formájában), ezt mindenképpen pótolni kell, de nyáron ez a mennyiség akár 2-3-szorosára is nőhet, akárcsak fizikai megerőltetés (nehéz munka, sport, mulatási) esetén. Érdemes kerülni a tűző napfényt, mert ilyenkor is sok folyadékot vesztünk a verejtékezéssel.

A megfelelő hidratálás jó hatással van az emésztésre, alvásra, de még a bőr állapotára is. Folyadékot persze nemcsak ivással lehet bevinni, hanem evéssel is,  bár mindenképpen ez az elsődleges forrás. Legjobb, ha vizet iszunk, mert energiamentes, olcsó és könnyen hozzáférhető. Kerületünkben egyébként 32 ivókút van, ezeknek listája itt található. 

Folyadékbevitelünk kb. 20 százaléka étkezésből jön, az elfogyasztott ételekből választja ki a szervezetünk. Persze nem mindegy, hogyan étkezünk. Ilyenkor nyáron több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk (és fogyasszunk!), ezeknek a nedvességtartalma is magasabb, a görögdinnyének és a paradicsomnak több mint 90 százaléka víz. Aki ilyeneket fogyaszt, az valószínűleg kevesebbszer nyúl a vizespohárhoz is, mert nem szomjazik meg annyira. Ugyanakkor a vízhajtó hatású ételek és italok (uborka, zeller, karfiol, tök, spárga, gyömbér, kávé, csalántea, stb.) szintén hatással vannak szervezetünk folyadékegyensúlyára, nem árt figyelni ezekre is.

A túlzott folyadékbevitel megterheli a veséket, ami gyakoribb vizeléssel jár, a szervezetünkből ilyenkor távozik a só és más ásványi anyagok is, amit érdemes pótolni. Figyelni kell arra is, hogy a túlzott hirtelen folyadékbevitel is veszélyes lehet, a víz behatolhat az agysejtekbe és agyödémát okozhat, amitől akár kómába is lehet esni kómához, a fellépő légzési problémák pedig halált is eredményezhetnek.

A legegyszerűbb tanács az, hogy ha már nem vagyunk szomjasak, ne igyunk tovább.

A kiszáradást megelőzendő érdemes figyelni testünk jeleire, illetve életmódunkra. Nyáron gyakoribb a hasmenés és a hányás a fertőzések miatt, ilyenkor nagyobb a veszélye a kiszáradásnak is.

Ugyancsak érdemes figyelni a túlzott kávé- és energiaitalfogyasztásra, ezt érdemes kerülni. Az alkoholnak és a koffeinnek vízhajtó hatása van, kiszívja a sejtekből az alkoholt. Ezért is elterjedt szokás az olaszoknál, hogy a feketekávé mellé egy pohár vizet is adnak. De a másnaposság is gyakorlatilag annak az eredménye, hogy nem szív vissza elég vizet a szervezetünk a kiválasztáskor. Ezért aki felelősen fogyaszt alkoholt, az sokszor már alkoholizálás közben is fogyaszt vizet, különösen igaz ez a röviditaloknál, vagy ezért is érdemesebb fröccsözni, mint borozni.

Az AKUT Szakasz nevű egészségügyi kommunikációs Facebook-oldal az alábbi képpel illusztrálta a kiszáradás témáját.

Szöveg: Pálinkás János; Fotók: Nagy Dániel