Jámbor András, a József- és Ferencvárost is magában foglaló 6. számú országos egyéni választókerület országgyűlési képviselője nemrég aláírásgyűjtést indított a JEK előtt a szakrendelők tervezett államosítása ellen.
Szerinte az a probléma a tervezettel, hogy Józsefvárosban és Ferencvárosban évente százmilliós pluszforrásokat pakolnak a szakrendelőkbe, hogy egyáltalán működjenek, és nem nagyon látszik, honnan lenne erre fedezet akkor, ha a kormány átvenné az irányításukat: „Nyilván még nincs benyújtva ez a törvénytervezet, de nem látszik, milyen módon pótolnák ezeket a forrásokat. És mégiscsak az önkormányzatok vannak közel a helyi lakosokhoz, ők látják, hogy helyben milyen igények vannak” – mondja.

Egyébként nem tartja teljesen rossz ötletnek, hogy centralizáltan működjön az állami egészségügy, ám hogy a szakrendelők a helyi szükségletekhez igazodva működjenek, az teljesen érthető és sokkal fontosabb szempont: „Látjuk, hogy az iskolák államosítása – ami nagyon hasonló ehhez a lépéshez – mihez vezetett, hogy mennyivel lettek jobbak mondjuk a nyolcadik kerületi iskolák és az egész rendszer. Hát nem sokkal,
inkább az tapasztalható, hogy a rendszerből eltűnnek a dolgozók.”
Jámbor elmondta, hogy a választókerületben közel ezer aláírás gyűlt már össze azért, hogy megmaradjanak a szakrendelők, ami a helyi népességhez viszonyítva jó szám.
Az egészségügyben nemcsak az államosítás okozhat zavart, hanem a kata-szabályok megváltoztatása is. A múlt héten a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara jelezte: az intézkedés komoly ellátás-szervezési nehézségeket okozhat.
Jámbor sok emberrel beszélt az elmúlt napokban és tapasztalása szerint nemcsak az egészségügyben, hanem minden állami szektorban nagy veszélyt jelentenek az új szabályok. Az alacsony fizetéseket akár rendőröknél is katás másodállással egészítették ki, „hogy ez megszűnik, az nagyban veszélyezteti, mennyien tudják a hivatásukat űzni” – mondja (egyébként a múlt héten a kormány egy gyors mozdulattal megemelte a rendőrök és a katonák fizetését, erre idén közel 52 milliárd forintot fordítanak).

Jámbor szerint az új kata hatásait még nem igazán látni, nem tudni, mit jelent pontosan, hányan mennek el bejelentett munkába, hányan mennek át átalányadózásba és hányan fognak egyébként feketén dolgozni ezután:
„ez egy nagy csapás a magyar középosztálynak,
és ehhez kapcsolódik a rezsicsökkentés átalakítása is, ahol úgy vannak meghúzva a határok, hogy ennek a rétegnek újabb nagyon durva megszorító intézkedést jelent” – vélekedik. Az intézkedés valódi célja homályos Jámbor számára: „Nem tudjuk, miért hozta ez azt intézkedést a kormány. Akár egy napon belül hallhattunk különböző magyarázatot, minthogy ezzel a bújtatott foglalkoztatást akarják visszaszorítani, majd pedig Orbán arról beszélt, a nyugdíjkassza megvédése miatt kell szigorítani.” De bármi is a cél, szerinte
semmi nem indokolja azt, hogy 24 óra alatt, 50 napos életbe léptetéssel hozzák meg ezt a törvényt.
A törvény esetleges ideologikus célzatát firtató kérdésre, miszerint ez egyfajta támadás lenne a városi létforma, a függetlenek, értelmiségiek, szabadúszók ellen, Jámbor azt mondta, nem biztos, hogy ez a cél, de ha igen, akkor az
„felér egy hazaárulással”.
Szerinte ez a városi középosztály az, ami ezt a társadalmat (legalábbis felerészben) a hátán viszi, a szűken érintett 450 ezer ember között vannak értelmiségiek, szakmunkások, de ezeknek az embereknek családja is van, így a közvetlenül érintettek száma ennél jóval nagyobb lehet.
„Semjén Zsolt azt mondja, ez nem az emberek élete, ez csak adózási kérdés,
hát nem: ez az ő életük. Mert az adózás igenis elég fontos az életük szempontjából, hogy mennyi jövedelmük van, el tudnak-e menni nyaralni, be tudják-e fizetni a csekket vagy hogy be tudják-e normálisan iskoláztatni a gyereket” – vitatkozik a miniszterelnök-helyettessel Jámbor.

A kormány motivációi mögött inkább kapkodást sejt: „Azt gondolom, hogy a kormány borzasztóan rossz pozícióba manőverezte magát a világgazdasági válság kellős közepén, és
most iszonyatosan kapkodva, mindenfajta átgondoltság nélkül csapkod ide és oda, és ebből még nagyon csúnya dolgok jöhetnek ki.”
A bújtatott foglalkoztatás visszatérő vádjára reagálva azt mondja, csak egy szűk kisebbség használta erre a katát, de „egy adószabály-változtatáskor a kormány felelőssége, hogy olyan szabályt hozzon, ami bezárja a kiskapukat, de azoknak az embereknek, akik nem a kiskapukat használják, hanem csak megélni akarnak, nem eredményez rosszabb helyzetet. Nem az a dolguk, hogy eltöröljék ezt az adózási formát, hanem hogy jobbá tegyék.”
Hétfőn reggel 7-kor pártmentes hídlezárásba kezdtek a biciklis futárok, ez végül kora délutánig tartott – volt itt minden, Hyde park a Margit hídon, sokkoló használata a rendőrök részéről, igazoltatás, politikusi futóverseny (a Fidesz-KDNP-s Hollik István gyorsított fel, amikor a tüntetők kérdezgették a parlament és a képviselői irodaház között), és egy petíció is megfogalmazódott. Ezt Hollik nem vitte be a parlamentbe, Jámbor András volt az, aki átnyújtotta a kormány jelenlévő képviselőjének, Dömötör Csaba államtitkárnak:
A rezsicsökkentés visszanyesésének módja szintén drámai hatással lesz a magyar társadalomra Jámbor szerint: „Még nem tudjuk a részletszabályokat, de első látásra ez
a fűnyíróelvszerű határhúzás katasztrofális eredményekkel fog járni.
Nem tudom, hogy Józsefvárosban hány olyan önkormányzati bérlő van, aki villannyal fűt, de ha az elmúlt év átalánya alapján fogják meghúzni a rezsicsökkentés-határt, akkor ezek az emberek elég jó eséllyel fognak kiszorulni a kedvezményes kategóriából. A villanyfűtés mellett, ha van mosógép, hűtő, akkor ők felsőbb kategóriába fognak kerülni.” Szerinte ez a hozzáállás
mindenfajta rászorultsági szempontot nélkülöz,
mert egy régi mosógép sokkal többet fogyaszt, mint egy modern energiatakarékos: „Akik elavult technikai eszközökkel rendelkeznek, és olyan házban laknak, amit 70-100 éve nem újítottak fel, vagy olyan panelban élnek, amik nem voltak benne a panelprogramban, azok rosszabb helyzetből indulnak.” A másik oldalról pedig vannak olyanok, akiknek a gázfogyasztásuk egy gázsütőre korlátozódik, de ők is beleszámítódnak a rendszerbe, és ezzel lehúzzák az átlagot: „Akik e fölé az átlag fölé kerülnek, azok sokszor alsó középosztálybeli emberek, akik így a
a dolgozói szegénységbe esnek, és végül tönkremennek.
Szerinte ha a közteherviselés igazságossága lenne a cél, akkor például a vízhasználatot a nagyon nagy fogyasztóknál is szabályozni kéne, hogy az ne tartozzon bele, aki a medencéjét tölti fel hetente 500 liter vízzel.

Szerinte a kialakuló társadalmi elégedetlenség tompítása érdekében eleinte rá lehet minden rosszat fogni az unióra, ahogy az eddig is történt, de hosszú távon ez a magyarázat nem lesz tartható: „Az az identitáspolitika, amit a Fidesz visz, melyben
a nemzet harcol a gonosz idegenekkel, ahol van a benti és van a kinti világ,
addig tud tartani, ameddig az a viszonylagos jólét tartott, amit az Orbán-kormány úgy-ahogy ki tudott építeni. Azonban már-már mindenki számára egyértelmű, hogy amikor megemelik a miniszterek fizetését 650 ezer forinttal, Orbán fizetését pedig a kétszeresére, amikor a múlt héten költségvetési módosítókkal 40 milliárd forintot toltak be a Rogán-féle propagandaminisztérium alá, 31 milliárdot a titkosszolgálatok, 30 milliárdot pedig az élsport támogatására, hogy
akkor azért kinyílnak a zsebekben a bicskák.
Ez a három szám együtt a 10 százaléka annak az összegnek, amit a rezsicsökkentés eltörléséből vár a kormány.”
Jámbor szerint
most ott vagyunk, ahol 2006-ban voltunk,
amikor hazudott a kormány a költségvetési számokról a választási kampányban: „Most is azt mondták, hogy nem lesznek megszorítások, marad a kata és a rezsicsökkentés, miközben már korábban is tudták, hogy háború van, tudták, hogy világgazdasági válság van. És tessék, megint az van, hogy jönnek a megszorítások, eltörlik a katát és a rezsicsökkentést.”

Van azonban egy nagy különbség szerinte: most nem látható az a hitelesnek tűnő ellenzéki erő, ami fel tudná szívni azt a társadalmi ellenállást, ami most tapasztalható az utcákon, most történik és történni fog a következő hetekben és hónapokban.
Nyitókép: Mile Máté