A földön tárcsás márványtelefon, még beárazva sincs, az is lehet, hogy megtartják. Még ismerkednek vele, honnan van, milyen korból, szeretnek utánanézni a tárgyak történetének – mondja Csernák Zsófia, a Vintage shop Práter, avagy különlegességek másodkézből nevezetű bolt tulajdonosa.
Huszonnegyedik éve működik az üzlet, Zsófia édesanyja indította el, ő 10 évre rá csatlakozott hozzá, de csak féllábbal, mert párjával a vendéglátásban dolgoztak. Édesanyja azóta nyugdíjba ment, de néha bevonzzák őt is a boltba a mindig izgalmas újonnan érkező szerzemények. Zsófia a gyerekkora óta segített neki a beszerzésben, a kirakatrendezésben, így „intravénásan jött ez neki”. A ruhákat régi beszállítóktól, hagyatékból szerzik.
A bolt a Práter utca 9. alatt található, pici a helyiség, van egy galériája, ahol esküvői ruhák és nagyestélyik vannak, de egy nagyobb raktár is csatlakozik ide, ami eredetileg a színházvilágnak lett kialakítva, most a férfirészleg is itt található.
Zsófia állítása szerint a vintage, azaz retró kategóriában a legolcsóbb bolt az övék, amit az üzlet múltja és nagy vendégköre is alátámaszt. Rengeteg színház és filmes jár hozzájuk, mert jó áron, nagy mennyiségben minőségi ruhákat, ékszereket, cipőket és miegyebet lehet beszerezni tőlük. Nagyobb tételekben gondolkodnak, de ha valaki egy kiskardigánnal megy be hozzájuk, azt is megnézik, és beveszik, ha különleges és illik a profilba.
A bolt kicsi, nagyon zsúfolt, de rendezett – egyből beindítja a keresőmotort az emberben a látvány. Minél régebbi egy ruha – már senkinek nem kellő öreg otthonka, kombiné vagy harisnya –, nekik annál jobb. A 60-as, 70-es, 80-as évekből származó ruhák őrült divatban vannak, egyesek már a 90-es évek retróját keresik. „Sokan jönnek a SZFE-ről, a 90-es évekből keresnek darabokat. Ha 80-as évek, akkor én gyakran a Dallast képzelem el, sok Jockey Ewingot meg Samanthát beöltöztettem már, és mehetett a buli.” Vannak egészen régi és különleges szettek is, például fehérneműk a 20-as évekből, vagy egy kékfestő népviselet.
„A múltkor bejött valaki, hogy azonnal öltöztessen fel őt egy Cicciolina és lovak partira. Hát, itt fél órán belül olyan Cicciolina lett belőle!”
Igyekeznek arra is figyelni, hogy hova, kihez kerül a holmi, ami számukra is eszmei értéket hordoz.
„Olyannak szeretnénk a különleges darabokat eladni, aki megbecsüli.”
Nem csak nők élhetik itt ki magukat, a fiatal fiúk, férfiak közül sokan például Marlon Brando stílusát keresik. Van igény sétapálcára, régi öltönyre, frakkra, kalapra, mandzsettára is.
Hogy melyik filmben szerepelnek az itt vásárolt ruhák, azt ritkán tudják meg, mert filmes titok, a színházakról – mint a Thália, Operettszínház, Gólem Színház, Katona József Színház – azonban tudnak, de már a Nemzeti Múzeum is vásárolt tőlük. Még Szlovákiából is érkeznek filmes produkciók.
Amíg Zsófia mesél nekem, a párja kitartóan és precízen gőzöli a ruhákat, ugyanis együtt csinálják a vintage-bizniszt. A galérián megmutatnak egy friss szerzeményt, egy menyasszonyi ruhacsoportot, amit egy fiatal pár talált az újonnan vett házukban. A századeleji menyasszonyi ruha mellett tábla volt, Menyasszonyi ruhakölcsönző felirattal.
Rengeteg osztrák népviseleti ruhájuk is van,
„aki Münchenbe, a sörfesztre készül, idejön előtte”.
Náluk nem csak a 16 és 30 év közöttiek a fő vásárlóerő, mint a legtöbb vintage boltban, itt a fiataloktól egészen a szépkorú vendégekig mindenki talál magának való szettet és méretet. „Ők nem a Levi’s nadrágot keresik haspólóval.”
Zsófia egyébként bármiről tudja, hol van ebben a rengetegben – ez szinte szuperképessége –, mert minden egyes darabot ő válogat át és tesz a helyére. Pont ezért, a rendszer érintetlenségének fenntartása miatt csak kísérettel lehet lemenni a raktárba válogatni.
A lokációt szeretik, belakták a Prátert a hosszú évek alatt, ismernek itt mindenkit, ide járnak hozzájuk. Zsófia szerint egy hangárt is meg tudnának tölteni a fantasztikus szerzeményekkel, és bár nagyon nehéz róluk lemondani, meg kell húzniuk a határt.
Fotók: Huszár Boglárka
