A közmeghallgatás több mint három órán át tartott, és hogy nem tovább, abban nagy szerepe volt a moderátor Békési Zsuzsa sajtófőnöknek, aki úgy tudta kordában tartani az esemény menetét, hogy még a hirtelen közbekérdezőktől és a vitát gerjesztő képviselőktől sem vette el a szót. A közmeghallgatás teljes egészében meghallgatható az Önkormányzati TV oldalán.
Már röviden beszámoltunk arról, hogy milyen témakörökben mire tettek fel kérdéseket, most ezeket konkrétan is felidézzük.
A kérdést feltevő polgárok mellett a választ adók is sokan voltak: az önkormányzat tisztségviselői, a helyi képviselők, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati cégek felelős munkatársai, valamint a rendőrség és a főváros képviselői.
Előző cikkünk idején még nem volt fent az önkormányzat oldalán az írásbeli kérdésekre adott 14 válasz, viszont most már elolvasható az összes, külön nem térünk ki rájuk. Azonban ezek is érdekes kérdések, önkéntes faültetésről, parkolóhelyek megszüntetéséről, társasházak megbírságolásáról, házirendről szólnak többek közt.
A közmeghallgatáson egyes kérdések kapcsán a Fidesz-KDNP frakció vezetője, Vörös Tamás időnként vitát indított olyan elvi kérdésekről, amik már a képviselő-testület előtt is jártak, más képviselőket pedig politikai nyilatkozat megtételére ösztönzött néhány kérdés. Az ülést vezető Pikó András kérte az időt rabló elkanyarodások mellőzését mindkét oldalról, mindenesetre az időnkénti adok-kapok is hozzátett a közmeghallgatás – szokásosan – felfokozott hangulatához. Aki kíváncsi ezekre a részletekre, nézze meg a videófelvételt.
Most lássuk a témaköröket, és a válaszok lényegét.
Közlekedés, parkolás
Mit tesz a kerület a rollerkáosz megszüntetésére?
A rollerkáosz a mobil (mikromobilitási) pontok kijelölésével és a máshol letett, és onnan begyűjtött rollerek után kirótt büntetésekkel megoldást nyert, és mára jelentős a változás. Minden elhagyott roller után 2000 Ft büntetést fizet a szolgáltató. A széthagyott rollerek miatt eddig közel 200 ezer forint büntetést szabtak ki.
Mit kap az autós a fizetős lakossági engedélyért cserébe?
A helyben élők ingyenes parkolási lehetősége miatt sokan bejelentkeztek józsefvárosi címekre, hogy parkolni tudjanak, mások pedig több autót, sokszor roncsokat tartanak ingyen a közterületen. Emiatt 100 parkolóhelyre már 120 engedély van kiadva. A mindenkire kötelező pakolási díj, ami 3 liter benzin (jelenlegi) ára, visszaszorítja az ingyenességet kihasználókat. A cél hogy 90% alá csökkentsék a kiadott engedélyek számát, hogy a valóban ott lakók parkolóhelyhez jussanak.

Nem lehetne autómentesíteni a kerületet?
Sokak számára munkaeszköz, napi szükséglet az autó, nem lehet kiűzni az autókat a városból. Sétálóutcák, csillapított övezetek azonban szükségesek, és ezek épülnek is, mint a Déri Miksa utca.
A kerületbe látogatók este tízig tartó fizetős parkolása elveszi a helyet az itt élőktől.
A jövő évtől fizetőssé váló lakossági parkolás új megoldásokat is hoz, tervezik egyes parkolóhelyek kijelölését csak a helyi lakosok számára. A máshonnan jövők az esti órákban kevesebb számban jönnek, illetve a helyben élők jellemzően 5-6 után hazaérkeznek és elfoglalják a parkolóhelyeket, ezért a tízig tartó parkolásnak nincs jelentős hatása.
30% autós foglal 80% helyet.
A kerületben a szám rosszabb, 25% foglalja el a helyek túlnyomó többségét. Ez nyomós indok a szabályok megváltoztatása és az alternatív közlekedés megkönnyítése mellett.
Lakhatás, vagyongazdálkodás
Az adóemelés oka, hogy a klientúra részesedjen a bevételből?
A helyi adók emelése még az infláció mértékét sem éri el, és összességében néhány tízmilliós többletet jelent. (Néhány ilyen politikai célzatosságú kérdést ugyanaz a három ember tette fel, amit később észrevételeztek is a többségi képviselők.)
Mikor lesz megoldva a központi fűtéses önkormányzati házak lakásainak egyedi fogyasztásmérése? A JGK állítólag azért nem szorgalmazza ezt, mert nekik így jobban megéri.
A kérdés a Dankó utca 34-ből érkezett, ami ez egyik olyan ház, ahova az MVM hétszeres összegű számlát küldött azért, mert a rezsivédelmi szabályozásból kimaradtak azok az önkormányzati tulajdonú bérházak, ahol a számlát a tulajdonos (illetve a kezelő, Józsefvárosban a JGK) küldi ki a gázról, lakásokra elosztva. A problémát nem oldja meg a lakásonkénti mérés, a rendeletet kell megváltoztatni, amíg ez nem történik meg, az önkormányzat állja a többletet. A téma később is előjött, és a lakók azt mondták, nem megoldás, hogy az önkormányzat fizeti a többletet, ezt a kormánynak kell megoldania. Ilyen probléma már volt 2014-ben, az első rezsiintézkedések idején is, mint mondták, akkor évekig ipari árat fizettek (nem vállalta a többletet az akkori önkormányzat), és csak Sára Botond közbenjárására oldódott meg végül a helyzet. A kritikát kifejezetten a jelenlévő fideszes képviselőknek adresszálták. Ferencz Orsolya (Fidesz-KDNP) határozott ígéretet tett arra, hogy lehetőségeikhez mérten, hiszen csak önkormányzati képviselők, megtesznek mindent azért, hogy mihamarabb megváltoztassák a hiányos szabályozást, és visszatérítsék a többletbefizetést is. Hozzátette, ez ügyben az MVM is léphetett volna már.
A probléma nem csak ezeket az önkormányzati házakat érinti, kerületünkben hat ilyen ház van, 212 lakással. Ezek némelyikében van már hőmennyiségmérő, és van, ahol azt leolvasva osztja szét a JGK a fogyasztást a lakások között, másutt légköbméter alapján. Ebből azonban a JGK-nak értelemszerűen semmilyen haszna nincs, hiszen csak a felosztást végzi. Azokban a lakásokban, ahol már van hőmennyiségmérő, de nincs hitelesítve, nem vehetik alapul a mérést, a jövő évben meg fog történni a hitelesítés.
Az önkormányzati tulajdonú (100-as) házak rezsielszámolása miért nem olyan részletes, mint a társasházaké?
A kérdést a JGK kapta, a válaszból az derült ki, hogy szerintük megfelelő az elszámolás.
Átláthatóság
Miért döntenek az ingatlaneladásokról zárt ülésen?
Ezen újságíróként mi is szoktunk morfondírozni, mert nem tudunk beszámolni arról, hogy mi történik ilyenkor a képviselő-testületi üléseken. A válasz szerint a zárt ülésre a szerződő felek érzékeny adatainak védelme miatt van szükség. (Ahogy az előző, úgy ez a válasz sem tűnt igazán kielégítőnek a kérdező arcáról ítélve.)
Miért nem válik határozatlan idejűvé 65 év felett az önkormányzati lakást bérlők jogviszonya?
A kérdés azt firtatta, hogy a nyugdíjas évei elő néző bérlő miért nem kaphatja meg élete végéig a bérleti jogot, miért kell annak terhe mellett élnie, hogy öregkorában elvileg megszűnhet a lakásbérlete. A válasz hivatalos volt, amiből azonban kiderült, hogy az előző ciklusokban mindössze öt év volt a szerződések időtartama, most pedig már 10 év, ami jelentős különbség.
Miért nem pontok alapján sorsolják a bérlakásokat?
Az önkormányzati lakáspályázatokon pontozással értékelik a pályázatokat, a kérdés lényege az volt, hogy aki egy adott lakásra nem ért el elegendő pontot, ami egy másik lakásra elegendő lenne, miért nem kaphatja azt meg. Ez azért lehetetlen, mert mindenki arra a lakásra pályázik, ami az igényeinek megfelel, ezért nem tud egy számára alkalmatlan, de pontszám szerint elérhető lakásba menni. Minden pályázó helyzete egyedi, nem lehet köztük pontok alapján „kisorsolni” lakásokat.
Az egyik önkormányzati házban „hajléktalan” lakók zavarják a rendet.
A kérdés részleteinek kibontása során kiderült, hogy a Lélek-programban részt vett, már nem hajléktalan emberekre gondolnak, illetve deviáns magatartású egyénekre. Akinek lakása van, az nem hajléktalan, hangzott el az alapvetés, a devianciát pedig nem helyénvaló a hajléktalansággal összekötni. Ilyen esetben az együttélés szabályait megszegő emberekről van szó, akikkel szemben a ház lakói felléphetnek.
Hol a házirend az önkormányzati házakból, miért nem készült ilyen?
A hosszasan feltett kérdésre rövid válasz érkezett: az önkormányzati tulajdonú házaknak ugyanúgy van kidolgozott házirendje, mint a társasházaknak, és ki is van függesztve (talán már nem mindenütt marad meg a falon, ezt sejtjük), és a bérleti szerződéssel is kap mindenki ilyet.
Köztisztaság, közterületek rendje
Józsefvárosban a legrosszabb a helyzet, pedig itt áll a költségvetés a legjobban.
Ez is egyike volt azoknak a kérdéseknek, ami „beépített” embertől érkezett sokak érzése szerint. A válasz felhívta a tényekre a figyelmet, miszerint Józsefváros költségvetése ugyan kiegyensúlyozottnak mondható, de olyan elvonásokat szenvedett ez elmúlt években, ami sokban szűkítette a lehetőségeit. A köztisztaságra sokat költenek, és folyamatos a fejlesztés a kerület saját kezelésű részein, például ezernél is több hulladékgyűjtőt tettek ki (és néhol még az sem elég). A válasz utalt arra, de nem mondta ki, hogy a fővárosi kezelésű közterületeken, mint például a körút, sokkal rosszabb a helyzet.
A mobilis és fix illemhelyek bővülnek-e, hajléktalanok használhatják-e azokat?
Épülnek nyilvános illemhelyek még, és a fővárostól is átvettek ilyet üzemeltetésre. A mobil vécéket is naponta takarítják, fertőtlenítik. A nyilvános illemhelyet bárki használhatja, aki mégis az utcán végzi a dolgát, az szabálysértést követ el, és büntethető.

Újrahasznosítható-e a kutyazacskó?
Mint kiderült, igen, a kérdező azonban kifogásolta, hogy nehéz letépni, sokszor pocsékba megy a szétszakadt zacskó. Egy másik lakó válaszolt erre, neki még mindig sikerült letépnie.
Lehet-e bejelenteni az utcán látott szabálysértéseket?
Igen, méghozzá két módon is, a Józsefváros applikációban és a 06 (80) 204-618-as ingyenes zöldszámon. Inkább telefonáljon a bejelentő, az hamarabb elér az illetékeshez. A közterület-felügyelet azonban nehéz helyzetben van a kisebb szabálysértésekkel, mert például egy csikkeldobást, ami mindössze pár másodperc, lényegében lehetetlen tetten érniük.
Gond van a társasházak és az önkormányzati házak takarításával.
A házak előtti közterület, járda takarítása a ház kötelessége, és ennek a reggeli órákban meg kell történnie. Ez vonatkozik a JGK kezelésében levő házakra is. A rend fenntartása azonban a lakosság hozzáállásán is múlik, ugyanis gyakori, hogy a takarítás után pár órával már újra szemetes a járda, mintha semmit nem csináltak volna.

Visszanézik-e a kamerákat?
Minden gyanús esetben. Ha komolyabb szabálysértésről vagy bűncselekményről van szó, a rendőrség kéri ki a felvételeket, kisebb ügyekben pedig a közterület-felügyelet. A nagyobb ügyekben azonban, jellegüknél fogva eredményesebb a felderítés, a kisebb szabálysértéseket, mint az utcai szemetelőket, nehéz utolérni. A kamerák pásztázzák az utcákat, és amikor éppen másfelé néznek, az ilyen gyors lefolyású eseményekről nem marad felvétel.
Miért nem megy ki a rendőr?
A lakó kocsival ütközött, a másik elismerte a hibát, személyi sérülés nem történt, de ki akarták hívni a biztosítás miatt a rendőrt, hogy jegyzőkönyvezzen. A 112 végül nem küldött senkit. A rendőrkapitány szerint kellett volna küldeni valakit, de egyébként a segélyhívó munkatársa helyesen járt el, amikor kiderítette a körülményeket, amik nem indokoltak volna rendőri intézkedést. A biztosítás a biztosítási papírok, vagy a biztosító applikációjának kitöltésével intézhető, amennyiben a vétkes elismerte felelősségét.
Szociális ellátás
Jó lenne ipari mosogatógépet venni az óvodákba, hogy a dadusok többet foglalkozhassanak a gyerekekkel.
A javaslatot megfontolják, észszerű megoldásnak látszik.
Fejlesztések
Mi lesz a józsefvárosi pályaudvar területével?
Állami tulajdon, a kerületnek nincs döntési joga a hasznosításról, a tervekbe sincs közvetlenül bevonva.
Probléma van a zöldudvarok fenntartásával.
A lakó házában elszáradtak a növények, amiknek a gondozására a lakók tettek ígéretet a zöldudvar kialakításakor. A JGK ezekre a helyekre is kimegy, negyedévenként rendbe tudja tenni a kertet, amit a kérdező örömmel nyugtázott, arra azonban senki nem válaszolt – ezúttal a háznál van a labda –, hogy miért nem teljesítik a lakók a vállalásukat.
Polgármesteri Hivatal, önkormányzati cégek működése
Üres és koszos mélygarázs az önkormányzati házban.
A kocsilejárót senki nem takarítja, a garázs pedig nincs kihasználva. A válasz, számomra, elvi volt, a tulajdonosnak kell takarítania. Ez olyan ügy, aminek utána kell járjon a JGK vagy a vezetés, inkább bejelentés, mint kérdés.
A JGK bejelentésre nem ment ki?
A kifogás általánosságban hangzott el, konkrét esetben tudna a JGK választ adni arra, mi történhetett. Ki szoktak menni, mindenesetre.
Hol van az önkormányzati cégek fideszes vezetőinek felelőssége?
Célzott kérdés most a másik oldalról? A kérdező szerint a fideszes felügyelőbizottsági vezetőknek jobban meg kellene dolgozniuk a pénzükért. Nem idézem, a kérdés kirobbantotta vitát, de annyit leszűrtem belőle, hogy a felügyelőbizottság csak az általa ismert dolgokra tud reagálni, és folyamatban levő dolgokra kevésbé.
JKN-es vitorlásügy.
Újabb célzatos témafelvetés egy ezerszer megrágott témában. Mi már sokszor írtunk róla, új tény nem hangzott el.

Ki hibás a magas gázszámláért?
A választ már fentebb olvashatták, ez a Fidesz felelősségét firtató kérdés volt az egyik önkormányzati ház lakójától. A fideszes képviselők annyit tudtak mondani, hogy egyszerű kerületi képviselőként ők távol vannak ezektől a döntésektől.
Környezetvédelem, zöldítés
Üres telkek parkosítása, közösségi kertek.
Folyik ez a munka, most készül egy a Magdolna utcában. Közösségi kert is nyílik.
Füvesítsék a védősávokat.
A föld alatti közművezetékek miatt vannak védősávok, amik felett nem lehet parkosítani.
Egyebek
Kihez kell fordulni csótányirtás miatt?
Ez a rovar- és rágcsálóirtás népegészségügyi feladat, a JSZSZGYK képviselője azonban azt mondta, hozzájuk lehet fordulni segítségért.
És jöttek „végre” a politikai töltetű kérdések, amik ugyan nem tartoznak egy közmeghallgatás témakörébe, de az Egyebek pontban már bármit lehet kérdezni.
Jól dolgozik-e a részvételi iroda, nem kellene-e megválni a vezetőjétől?
Újabb „fideszes narratívát” követő kérdés. Szerinte a részvételi költségvetés 1%-os elérése azt mutatja, hogy értelmetlen a munkájuk. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, szólt a válasz, hogy első alkalommal az 1%-os bevonás jó szám, nincs ok emiatt bánkódni. De vannak persze tanulságok a jövőre, például, hogy nem kánikulában kell ilyet rendezni, és nem választáshoz kapcsolódva. A Közösségi Részvételi Iroda tevékenységéből azonban a részvételi költségvetés csak egy kicsiny rész, és működésük nagyon fontos a polgárbarát önkormányzattá alakuláséban, a bizalom pedig teljes a vezetésében.
Szarvas Koppány Bendegúz kérjen bocsánatot a vihart kavart, az új brit miniszterelnökkel kapcsolatos kijelentése miatt.
A kérdést az a Zsiga Ottó tette fel, aki 4 perccel az ominózus poszt után már cigányellenességgel vádolta Szarvast, és tüntetést szervezett a lemondatására. Pikó András elismételte, nem tetszett neki, ahogy a képviselő fogalmazott, mert a szándéka ellenére is sértő lehet, de nem volt rasszista kijelentés. Szarvas Koppány Bendegúzt láthatóan meglepte a nyílt támadás – ő a tüntetőkkel nem találkozott –, és csak annyit tudott mondani, hogy egy másik posztban világossá tette, hogy mire gondolt.

Elégedettek-e a munkájukkal a képviselők a ciklus felén túl?
A béke megteremtésének nemes szándéka vezérelhette a kérdezőt, hogy a nap ne rossz szájízzel fejeződjön be. A válaszok lényege, hogy senki nem elégett magával, de sok mindent elért mégis. Vörös Tamás (Fidesz-KDNP) pedig azt mondta, őket az érdekli, hogy a választók elégedettek-e, és a választások majd megmutatják ezt (értsd, elégedettek velük).
Nyitókép: Huszár Bogi
