Alig adták át a megújult Blahát, rögtön több ügy is kipattant körülötte.
Kevés a zöld?
Az egyik inkább politikai, mint valós problémán alapuló: a kormányhoz kötődő orgánumok számon kérik, hogy miért nem egy erdő létesült Budapest legforgalmasabb csomópontjában, sok a térkő, kevés a növény.
A főváros részéről Bardóczi Sándor főtájépítész magyarázta el a legplasztikusabban, hogy nagyjából kihozták a maximumot a zöldítés terén: ahova lehetett, mert nem közművezeték van alatta, vagy nem tűzoltósági felvonulási terület, oda fákat ültettek, ellenállóbb föld alatti struktúrában, a föld felett pedig két nagyobb zöld sziget is létesült automata öntözővel.
„Ezen a téren a fejlesztés előtt volt 25 db fa és kb. 300 nm zöldfelület, egy vízjáték meg egy hatalmas fátlan parkoló. Most van rajta 89 db fa és 1000 nm cserjékkel és évelőkkel beültetett zöldfelület, kerékpártárolók, ülőtámfalak, bubi állomás, közvécé, két vízjáték, asztalok és székek, hulladéktárolók, s teljesen gyalogossá lett.”
„A téren becsléseink szerint 200 ezer ember vág át naponta. Ha a Corvin újra megnyit, lesz az 250 ezer is. Még egyszer: naponta. Aki ilyen térre gyepet, parkot, azonnal nagy fákat és kevés burkolatot álmodik, az nem ezen a világon él. Így is több mint 1000 nm zöldfelület jött létre a kiemelt kazettákban, olyan támfalakkal, amin lehet ülni. Nem csak a forgószékeken, a támfalakon is. Kis cserjék, évelők várják a következő tavaszt, hogy fejlődni kezdhessenek. Ha addig nem tapossa szét őket a város, akkor fognak is. Így kiemelve van erre esélyük. Szintben semmi sem lenne. A gyepnek kiemelve sem” – fejtette ki a főtájépítész egy másik posztjában.
Közvécé
Ez a 200-250 ezer ember jött elő a másik vitában. A Blahán ugyanis létesítettek egy közvécét, amit 250 forintért lehet csak használni. Igaz, azt készpénzzel és kártyával is ki lehet fizetni. A Telex szerint ez az egy közvécé kevés a téren megforduló 200 ezer embernek, és főleg éjjel lesz az, amikor az akár alkoholosabb befolyás alatt állók nem fognak ott fizetgetni, inkább a fákat-bokrokat választják – amelyeket ez rövid úton ki is tud pusztítani. A legszegényebbek pedig nem fognak 250 forintot fizetni – inkább használják erre a célra a köztereket.
A főváros a Telexnek azt írta, „az ingyenesség bevezetéséről sokat gondolkodtunk, széles körben egyeztettünk, de végül elvetettük a lehetőségét. A Város Mindenkié (AVM) jogvédő szervezet képviselői sem támogatták az ingyenességet, token rendszer bevezetése azonban elképzelhető.” És
„ez a jelképes összeg is segít biztosítani, hogy a vécék hosszú távon is jó állapotban maradjanak”.
Az általában az ingyenes közvécék mellett kardoskodó AVM ezt a következővel egészítette ki: „A Város Mindenkié elsősorban azt javasolja, hogy tegyék ingyenessé a közvécék használatát, garantálva ezzel, hogy mindenki igénybe tudja venni a szolgáltatást. Amennyiben ezt nem tartják megvalósíthatónak az összes illemhelyre nézve, úgy javasoljuk, hogy a kerület által fenntartott vécék legyenek ingyenesek, és a Fővárosi Csatornázási Művek által üzemeltetett vécék becsületkassza vagy méltányossági rendszer alapján működjenek annak érdekében, hogy valóban mindenki számára hozzáférhetők legyenek a nyilvános illemhelyek.”
Hozzászólt a kérdéshez Pikó András is. A közvécé a Blahán fővárosi üzemeltetésű, Józsefváros az ingyenes közvécékben hisz. „Alapelvünk, hogy azok a nyilvános illemhelyek, amelyek személyzettel vannak ellátva, teljesen ingyenesek, az automata vécéink 10 forintos érme bedobása után használhatók.
Alapelvünk továbbá, hogy ezek a nyilvános illemhelyek akkor töltik be funkciójukat, ha valóban elérhetőek a kerületiek számára.
Sok gondot okoz-e az ingyenes vécék karbantartása? Igen. A megoldás a mi álláspontunk szerint nem az, ha különböző küszöböket építünk be a felhasználók és az illemhelyek közé, hanem ha minél több nyilvános közvécé érhető el a városban. A Józsefvárosi Önkormányzat partner kíván lenni ezen célok eléréséhez és el is várja a Főváros partnerségét.”
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
