Júliusban a kormány bejelentette az új rezsipolitikát, aminek így év vége táján már a lakosság is érzi a következményeit, nem csak az intézmények: előbbinek jelentősen nőtt, utóbbiaknak megtöbbszöröződtek a rezsiköltségei. De hogyan jutottunk el idáig, milyen okok vezettek oda, hogy a kormánynak ezt meg kellett lépnie? És mennyi ebben a háború, a világpiac, valamint a magyar gazdaságpolitika „felelőssége”?
Holoda Attila elismert energiapiaci szakértő, korábban energetikai helyettes államtitkár segített eligazodni a témában.
Powered by RedCircle
Ha valaki előveszi a csekket, azt látja, mennyi pénzt takarított meg az állam a rezsivédelmi intézkedéseivel. Holoda Attila elmondta, miért átverés ez az egész, és hogy
9 év alatt összesen kb. 9-10 hónap volt az az időszak, amikor valóban kevesebbet fizetett a lakosság az energiáért a világpiaci árakhoz képest.
A podcastban beszéltünk arról is, mi értelme volt Oroszországgal hosszú távú gázmegállapodást kötni? Év elején, a háború kitörése előtt, amikor Orbán Viktor Moszkvában járt, Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Magyarország ötödáron kapja a gázt a világpiaci árhoz képes, de ez nem igaz. Mégis, mennyit fizetünk az orosz gázért? És ki jár jól ezzel a megállapodással?
A beszélgetésből kiderül az is, mitől szálltak el ennyire az árak idén. Orbán Viktor az orosz–ukrán háború kitörésekor azt mondta, nem a háború miatt van növekedés – hiszen az már tavaly november óta megfigyelhető, a háború pedig február végén tört ki –, de mostanában már gyakran a háborút, újabban pedig az „elhibázott brüsszeli szankciókat” nevezi meg okként a kormányzati kommunikáció és a propagandasajtó. Gulyás Gergely szerint aki a választás előtt látta, hogy az árak ilyen szintre mennek fel, az jós. Noha energiapiaci szakértők régóta beszélnek erről, a kormányfőnek talán le kellene cserélni a tanácsadóit – véli Holoda –, vagy igazat kellene mondani inkább.
Azt is megtudtuk, mennyire nem igazságos a rezsicsökkentés politikája, illetve hogy Holoda Attila – akit az ellenzéki kampány energiapolitikai szakértőjeként neveztek meg – mit javasolt volna a politikai döntéshozóknak, hogyan érdemes átalakítani a rezsicsökkentés politikáját. A Fidesz a választási kampány során azzal támadta az ellenzéket, hogy ha hatalomra kerül, akkor eltörli a rezsicsökkentést, holott ilyet soha nem állítottak, éppen hogy igazságosabb, progresszív sávos kialakítású rendszert alakítottak volna ki, melyben a rászorulók még kevesebbet is fizettek volna.

Az olcsó energia korszaka véget ért a klímapolitikai célok miatt, mert ilyen CO2-kibocsátás mellett át kell alakítani az energiapolitikát.
Nem azért, mert a szénhidrogének elfogynának, több száz évre elegendő készletről lehet tudni most is. A probléma az, hogy a klímánkat tesszük ezzel tönkre, ezért már nem az olcsó energiát kell szem előtt tartani, hanem azt, hogy kevesebb energiát fogyasszunk úgy, hogy a komfortérzetünk ne nagyon változzon. Energiatakarékosan kell élnünk, nem olcsó energiával pazarolnunk – erre források is érkeznek az EU-tól, de sajnos nem arra költi a kormány a pénzt, hogy energiatakarékosabb megoldásokat választhasson a lakosság.
Pálinkás János podcastja a fenti lejátszás gomb megnyomásával meghallgatható, de podcastjaink elérhetők a Spotify, az Apple és a Google rendszerében is – iratkozzon fel rájuk kedvenc platformján.