2022-ben az ellenzék egyik legnagyobb politikai sokkja a súlyos választási vereség volt. Rögtön beindult az okok, felelősök és bűnbakok keresése, rengeteg tanulságot le lehetett vonni – kinek ilyet, kinek olyat.

Jámbor András szikrás/párbeszédes képviselő a választás után jelezte, beül a parlamentbe, Hadházy Ákossal ellentétben nem érezte úgy, hogy ezzel csak biodíszletként legitimálja a Fidesz nem sportszerű eszközökkel és viszonyok közepette megszerzett győzelmét, ahogy azt Hadházy emlegette. Más kérdés, hogy a parlament alakuló ülését tiltakozásul kihagyó Hadházy utána hónapokig nem tehette le esküjét Kövér László házelnök sajátos jogértelmezése következtében, és az olykor pedellusként viselkedő Kövér Jámbornak sem engedte, hogy jegyző lehessen – a parlamenti jegyzői feladatot Jámbor bevallottan arra használta volna fel, hogy abból még egy embert tudjon foglalkoztatni az ellenzéki szervezet működtetésében. Így bár Kövér arra hivatkozott, hogy Jámbor nem elég elhivatott, gyakorlatilag politikai véleménye miatt büntette a politikust a házelnök.

Eredeti célom az volt, hogy Jámbort és Hadházyt ültetem le, vitatkozzanak a lehetséges ellenzéki módszerekről, utakról, ez végül nem jött össze, én próbáltam valamennyire a polgáribb, liberálisabb demokráciába illő utat választó Jámborral szemben a vadabb, unortodoxabb, retorikájában hibrid forradalmat hirdető Hadházyt, és a megszokott ellenzéki módozatokkal szemben szkeptikusabb utat képviselni a beszélgetésben.

Aztán, amikor novemberben Hadházy fáklyás blokádot hirdetett az MTVA Kunigunda útjai épületéhez, és arra került sor, hogy egyes ellenzéki politikusokkal karöltve a tüntetők áttörjék a rendőrsorfalat, Hadházy fogta vissza őket, és Jámbor értetlenkedett emiatt.