A Karmapa Ház a Baross utca 80-ban található, bár talán a környéken élők közül sem tudják sokan, hogy a ház udvarán álló egyemeletes épület meditációs központnak ad helyet és fontos találkozóhelye a buddhizmus gyakorlóinak. Az egyházat a tibeti tanító, Dordzse Lopön Láma Ngawang Rinpocse alapította, a virágzó közösséget most magyar tanítványa, Láma Csöpel (Füzeskúti Ferenc) vezeti. Fő központjuk Taron van, ahol sztúpát is emeltek, amit a dalai láma szentelt fel.

Két és fél ezer éves tanítás a mának

Buddha tanítása 2500 éves, és valójában nem vallás, mondja Sarkadi Nagy Martina. „Legfőbb jellemzője, hogy nincsenek benne dogmák, a megvilágosodás szellemi útja ez, amit Csöpel láma Belső Ösvénynek nevez. Óriási tudásanyag áll a rendelkezésünkre, olyan módszerek, amik az egyén spirituális fejlődését segítik.” A belső ösvényt mindenkinek magában kell megtalálnia, ebben a meditáció a legfontosabb gyakorlat. A heti összejöveteleket közös gyakorlásnak hívják, amikor többféle meditációt is végeznek és tanítást is hallgatnak.

Ezeken az alkalmakon egyébként bárki részt vehet, aki pedig elszánja magát arra, hogy a Buddha útját járja, az menedéket vehet. A menedékvétel kaput nyit a Belső Ösvényre. A kezdő gyakorló a Buddhában, a Dharmában, a tanításban és a Szanghában, a közösségben vesz menedéket, mert belátja, mostani élete, tudatállapota nem ad igazi örömöt, boldogságot. Valójában a hétköznapi ember is menedéket vesz valamiben, családban, munkában, szórakozásban vagy akár az alkoholban, amikben időlegesen feloldódhat, jegyzi meg Martina.

A buddhista gyakorlatok ahhoz segítenek, hogy az ember felfedezze tudata igaz természetét, megtapasztalja a boldogságot, és ne a múlandóban keresse az örömöt és biztonságot.

A szeretet útján

A karácsony többféle oldalról is kapcsolódik a buddhista szemlélethez. A legfontosabb a szeretet tanítása.

„A buddhizmus egyik ösvénye a Mahájána, a széles út, ami annak a szeretnek az útja, amit Jézus is tanított. Nincs szeretet a másik ember nélkül, a széles út lényege, hogy együttérzőn cselekedjük minden lényért”, magyarázza Martina. Az együttérzés és szeretet kijelöl a buddhisták számára is követendő alapelveket, amik közül a nem ártás a leglényegesebb, és ezek végső soron nagyon hasonlóak a tízparancsolat pontjaihoz.

Jézust megvilágosodott mesterként, bódhiszattvaként ismerik el és ünneplik.

Kultúrák találkozása

A karácsonyi időszakhoz tartozik a buddhista fényünnep is, ami a szeretetnek és a fény újjászületésének ünnepe a téli napfordulón. Csak megjegyezzük, hogy a keresztény egyház választotta ezt az időpontot a karácsonynak annak idején, eredetileg talán a pogánynak tartott ünnep felváltására, mára azonban ebből a kultúrák szerencsés találkozása lett.

Csöpel láma egyébként is sokat tesz azért, hogy a buddhizmus magyar közegben is jól érthető legyen. Ezért a szövegeket, imákat magyarra ültették át, méghozzá olyan módon, hogy ugyanúgy recitálhatók, mint a páli, tibeti szövegek. És igen érdekes kutatást folytat a magyar őshagyomány és a buddhizmus kapcsolatában is, minek nyomai a népmesékben és a motívumkincsben is fellelhetők.

A Karmapa Házban a karácsonyi ünnepséget nem karácsony napján, hanem egy-két héttel előtte tartják, bár a covid miatt az előző években elmaradt. Idén december 17-én volt az ünnep, amin Csöpel láma tanított, volt közös ebéd, terülj-terülj asztalkám, ételszentelés és ajándékozás, Laár András (szintén buddhista tanító) pedig mantra koncertet adott. A lényeg a szeretetteli, családias légkör, a szervezést, előkészítést a közösség tagjai együtt csinálják. Azért tartják ennyivel előbb a közös karácsonyt, mert nem akarják elvenni a családok karácsonyát. A családot ugyanolyan fontosnak tartják, mint a szanghát, a közösséget, sőt ez az első számú közösség, jegyzi meg Sarkadi Nagy Martina.

Képek: Karmapa Ház