Január elsejétől a Fővárosi Önkormányzat megbízásából ön a Romano Kher új igazgatója. Korábban volt kapcsolata az intézménnyel?

1987 júniusában húszéves voltam, amikor vidéki fiatalként munkát kaptam ebben az intézményben, ahol aztán 22 évig dolgoztam. Visszatekintve azt tudom mondani,

a Romano Kherben váltam öntudatos roma fiatallá, hogy aztán igazgatóhelyettesként segítsek több száz ösztöndíjasnak, több ezer táborozónak és a kiadványaim által több ezer roma és nem roma olvasónak, hogy értsék és szeretve éljék identitásukat.

2009. szeptember 16-án jöttem el az intézménytől, azért emlékszem erre a napra ilyen pontosan, mert egy nappal előtte van a lányom születésnapja. Amikor utoljára fogtam meg a rákospalotai Énekes utcai épület zöldszínű kapujának kilincsét, azzal az érzéssel búcsúztam el, hogy ha Isten úgy akarja, majd újra közöm lesz ehhez az intézményhez. Életemnek ebben a szakaszában, 13 év után most az a feladatom, hogy igazgatóként visszatérve szolgáljam a budapesti roma lakosság érdekeit és adjam át tudásomat a közösségéért tenni vágyó fiataloknak.

Milyen fejlesztések, átalakítások várhatóak a közeli jövőben?

Alapvető vezetői célkitűzésemnek azt tartom, hogy a Romano Kher magas színvonalú, erős, jól működő intézményként szolgálja a budapesti roma lakosság kulturális örökségeit, hagyományainak fenntartását és népszerűsítését. Kollégáimmal együtt azon dolgozunk, hogy tevékenységünk segítse a budapesti roma lakosság társadalmi elfogadását, hatékonyan mozdítsa elő az esélyegyenlőséget.

Vezetőként az a célom, hogy a romák által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részévé váljanak, és ezzel az erőforrással hazai és nemzetközi elismertséget, megbecsülést hozzak az intézménynek.

Olyan programokat kívánunk szervezni, melyek széles körben megszólítják a fővárosiakat. Ilyenek például a múzeumpedagógiai, játszóházi foglalkozások az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban, valamint a Biztos Kezdet Gyerekházakban. Az aktív felnőtt korosztályt a családi programokkal – mint a kuckó családi műhely –, kulturális és ismeretterjesztő foglalkozásokkal tudjuk megszólítani. És kiemelt figyelmet szeretnék fordítani a nyugdíjas korosztályra is, számukra hagyományőrző és kulturális rendezvényeket, egészségmegőrző beszélgetőköröket szervezünk.

Nem kevés vállalás…

Célunk a nyitott, befogadó légkör kialakítása, hiszen a saját szervezésű rendezvényeinken túl szeretnénk helyet biztosítani a kívülről jövő kezdeményezéseknek is, és mi is nyitni szeretnénk a főváros más kulturális-, nevelési-oktatási, művészeti intézményei irányába annak érdekében, hogy programjainkkal rendszeresen megjelenhessünk náluk. Fontosnak tartjuk a szakmai együttműködést a kerületi roma nemzetiségi önkormányzatokkal is. Hogy a nyári hónapokban a turisták is tudjanak a kiállításainkról, fontos, hogy turisztikai vonzerővel bírjanak, és a népszerűsítésbe bevonjuk a turisztikai irodákat is.

A kulturális esték sorozatunkkal találkozási lehetőséget kívánunk adni a roma művészeknek és a művészetkedvelőknek koncerteken, irodalmi esteken, színházi előadásokon, táncházakon, filmklubon.

A Romano Kher otthont kíván adni különböző művészeti produkcióknak, komolyzenei, folklór, jazz és cigányzenei koncerteknek.

Együttműködve más hazai és külföldi szervezetekkel és intézményekkel, a Romano Kher aktív részévé kíván válni Budapest kulturális életének.

Jó állapotban vette át a Romano Khert?

Szomorúsággal töltött el, amit átvettem az előző vezetéstől, mert nagyon minimális volt az a szakmai teljesítmény, amivel szembesültem. Talán ez annak is köszönhető, hogy volt összehasonlítási alapom az 1987–2009 közötti időszakkal, amikor előbb oktatásszervezőként, majd igazgatóhelyettesként dolgoztam Zsigó Jenő igazgató mellett. Akkoriban húsz munkatársa volt a Romano Khernek, míg jelenleg kilenc státuszunk van.

Az ösztöndíjasok száma Kathy Horváth Lajos igazgató vezetése alatt a korábbi 600-ról 40 főre csökkent. Ehhez a költségvetés folyamatos csökkenése mellett a szakmai kompetenciák részbeni hiánya is hozzájárult. Sajnos a táborok száma minimális, a képzőművészeti gyűjtemény fejlesztésére nem költött az előző vezetés.

Tehát van honnan építkezni, és hálás vagyok azért, hogy szolgálhatok.

Sok és összetett az a munka, amit most csinálunk a kollégáimmal, amihez a fenntartó Fővárosi Önkormányzat is támogatóan áll, és ez nagyon fontos hátteret jelent a Romano Kher jövőjét tekintve.

Az ismert helyen folytatódik a munka?

A Romano Kher a jövőben két épületben fog működni. Az ismert Népszínház utcai épület színházterme jelenleg átalakítás, felújítás alatt áll, várhatóan idén nyáron lesz kész. A másik épületünk a VII. kerületben a Király utca és Hársfa utca sarkán található. Ez az épület is felújításon esett át, és remélem, hogy március második felétől már beköltözhetünk, elkezdődhet a szakmai munka.

Már dolgozunk a honlap fejlesztésén, sikerült visszakérnünk a romanokher.hu domain nevet is. Az ösztöndíjpályázatot ebben a félévben még úgy visszük tovább, ahogy az előző, 2022/2023. első félévben működött, hiszen ilyen rövid idő alatt nem tehettünk mást. Új szakmai koncepciót dolgozunk ki az ösztöndíj- és tehetségtámogatásra, visszahozva az 1987–2009 közötti állapotot. Azt szeretnénk elérni, hogy a támogatott korosztály újra a középiskolás és az egyetemista korosztály legyen.

Az ösztöndíjasok számát és az ösztöndíj-támogatás összegét szeretnénk megemelni, ehhez a fenntartónak forrást kell biztosítania. A Romano Kherben otthonra találhatnak, szakmai és baráti kapcsolatra lelhetnek azok a roma fiatalok, akik különböző szakkollégiumokban tevékenykednek. Szeretnénk mielőbb kialakítani az első Roma Népművészeti Tárat Budapesten, modellt adva ezzel a többi európai fővárosnak. Az esélyegyenlőség fontos számunkra, ezért nemcsak a belső, hanem a külső kerületekben is szeretnénk tevékenységeinkkel jelen lenni. A személyes kapcsolatépítés mellett Loli Phabaj – Piros alma címmel podcast adásokat indítunk havi rendszerességgel.

Sokan abban az értelemben is identitászavarban szenvednek, hogy nem beszélik a cigány nyelvet és hézagos a tudásuk a cigány kultúráról. Rajtuk hogyan segít a Romano Kher?

Fontos, hogy az embernek legyen nyelvi identitása, nyelvi önazonosságtudata is. A cigány identitásnak fontos összetevője a cigány nyelv, de nem kell szégyellnie magát annak, aki már nem beszéli. Ha érdekli és érzelmileg kötődik a nyelvünkhöz, úgyis vissza fogja tanulni ő vagy a gyermeke.

A Romano Kherben lehetőséget adunk arra, hogy a romani nyelv különböző nyelvváltozataival ismerkedjenek, gyakorolják.

Emellett, ha lesz rá érdeklődés, szeretnénk a beás nyelvvel és annak nyelvváltozataival is foglalkozni. Természetesen fontos kutatási téma számunkra a nyelvválasztás tendenciája, a nyelvi attitűdök és az identitás főbb jellemzőinek változásai és ennek miértjei.

A gyermekkora milyen miliőben telt?

Hodászon jó volt gyermeknek lenni abban a roma közösségben, ahol nevelkedtem. Az ottani roma családok kulturálisan élő és anyanyelvüket megtartó emberek közösségét hozták létre, ami védelmi hálót adott nekünk, gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt. A közösségünknek két ismert személyisége volt, akik a tiszteletben álló idősek mellett helyi hősként, kovászemberként egybe tartottak minket, Sója Miklós görögkatolikus lelkészről és édesanyámról beszélek. Ebben a közösségfejlesztő munkában én a második generációt képviselem már.

1968-ban indult el a hodászi Madzagóvoda, az édesanyja alapította. Természetes volt a másokon való segítés, a közösségben gondolkodás?

Édesanyám, Rézműves Mihályné Lina felnőttkorában, család mellett elvégezte az óvónőképző főiskolát, ezzel példát mutatott saját közösségének. Negyvenöt éves munkáját tovább folytatva ma az egykori hodászi Madzagóvoda épületében a nevét viselő Biztos Kezdet Gyerekházat működtetünk. Emellett a roma közösséggel egyetértésben 2001-ben létrehoztam a Hodászi Roma Tájházat, majd később az Alkotóházat. Mindezt azért, hogy értéket teremtve láthatóvá és vállalhatóvá tegyük mindazt, ami a romaságunkat jelenti.

Szöveg: Ayhan Gökhan

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf