Janka Csilla Eszter, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) projektkoordinátora vezette a beszélgetést a meghívott vendégekkel. A projekt 2020 júniusában indult, 2023. március 31-ig tartott. A Belső Biztonsági Alapból, tehát az Európai Unió és a Belügyminisztérium közös finanszírozásával valósult meg a projekt, partner volt az Országos Rendőr-főkapitányság és a Trauma Központ Közhasznú Nonprofit Kft. is.

A projekt két fő komponense a médiakampány és a kutatás. A médiakampány az emberkereskedelem jelenségére, a veszélyekre, az áldozattá válás körülményeire hívta fel a figyelmet, megszólítva a kínálati és a keresleti oldalt is. Készültek podcastok, kisfilmek, együtt dolgoztak influenszerekkel. Az első kutatást pedig Sebestyén Árpád végezte a Traumaközpont képviseletében, ahol az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugóit, érzelmi hátterét térképezte fel, ami aztán megjelent tanulmány formájában is. Az IOM igyekezett felmérni, hogy mi jellemzi a lakosságot a téma kapcsán, a társadalmi tudatosságot és az attitűdöket.

Külön kutatás készült a keresleti oldalról, ami elérhető lesz a nehagyd.hu kampány oldalán. Készült utómérés lakossági körben a tudatosságról is, hogy a kampány milyen eredményeket hozott. A program keretében oktatási intézményekbe és gyermekotthonokba is ellátogattak, ahol gyerekeknek és velük foglalkozó felnőtteknek tartottak előadásokat, és voltak drámafoglalkozások is, melyek nagyon hatásosnak bizonyultak, sok rácsodálkozással, ráismeréssel.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem első lépése a prevenció, és ennek fontos része a munka- és szexuális célú kizsákmányolással kapcsolatos, széles körű edukáció. Az IOM Hungary országos kampányának záróeseményén a szakértők a megelőzés eszközeit vitatták meg, és felhívták a figyelmet a veszélyeztetett gyerekkel foglalkozó nevelők, szülők és pedagógusok szerepére, valamint az edukáció egyéb formáira. Itthon is sok ezer áldozat lehet – ha valaki az emberkereskedők csapdájába esik, számos szervezethez fordulhat segítségért.

Még konkrétabban: világszerte körülbelül 40 millió,

akik a munka- és a szexuális célú kizsákmányolásban, házi rabszolgaságban vagy kényszerkoldultatásban érintettek. Erre hívta fel a figyelmet az IOM Hungary „Ne hagyd, ne tedd!” emberkereskedelem elleni kampánya, melynek záróeseményére március 23-án került sor a Premier Kultcaféban.

Hatalmas a kereslet

„Számos tényező, sérülékenységi faktor teszi kiszolgáltatottá az embert az emberkereskedelemnek. Ugyanakkor a jelenség nem csak azért létezik, mert ezt a sérülékenységet kihasználják az elkövetők megtévesztéssel, hazugsággal, erőszakkal vagy egyéb eszközökkel” – mondta el Janka Csilla Eszter, az IOM Hungary projektkoordinátora a sajtóeseményen, s hozzátette, nagyon fontos megérteni, hogy az emberkereskedelem a kereslet és kínálat elvén alapul, és sajnos hatalmas kereslet mutatkozik az olcsó munkaerőre, a kizsákmányoláshoz kapcsolódó szolgáltatásokra, például a prostitúcióra.

Csicskáztatás, kényszerkoldultatás, szervkereskedelem

A szexuális célú kizsákmányolás esetében jellemzően

alacsony iskolázottságúak, rossz családi körülmények között vagy gyermekotthonokban élnek, s már gyermekkorban traumatizáltak. Sokszor roma származásúak, és gyakran már saját gyermekekkel is rendelkeznek.

Janka Csilla Eszter szerint a szexuális célú kizsákmányolás elleni harcnak a prevencióval kell kezdődnie, az ennek keretében tartott foglalkozások pedig akkor igazán hatékonyak, ha minél szélesebb eszköztárat használnak. Az IOM ezért projektpartnereivel közösen a kampány keretében több mint két éven át tartott interaktív prevenciós drámapedagógiai foglalkozásokat drámapedagógusok bevonásával gyermekotthonban élő gyerekek számára, valamint speciális osztályfőnöki órákat iskolákban. Bemutatták az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet.

Közösen kidolgozott történet

A kampányzáró eseményen levetítették a Válaszúton című filmet, amely intézményben élő fiatalok közreműködésével, az Életrevaló Egyesület Önismereti Filmes Műhelyének programjában, az Északi Támpont Egyesület jóvoltából készült az IOM Hungary és a Baptista Szeretetszolgálat szakértői segítségével. A történet főszereplője egy börtönből frissen szabadult fiatal fiú, aki a családjának akar megfelelni egy gyermekotthonban élő 15 éves lány behálózásával. Az alkotás egyik különlegessége, hogy a szereplők számára a történet csak a forgatás során, lépésről lépésre bontakozott ki – nem előre megírt szövegeket mondtak fel, hanem saját szavaikkal kísérték végig az egyes szituációkat. Chilton Flóra rendező-operatőr pedig mindenkinek egyénre szabott szerepet álmodott meg.

A Válaszútonban amatőr és hivatásos színészek is játszottak. A két főszereplő Zsákai Eszmeralda (Maja) és Pászik Christopher (Deni), a mellékszereplők Farkas Franciska (Reni), Kozma Károly (Fater). Gyermekprostitúcióról, áldozattá válásról, kihasználásról és érzelmi kiszolgáltatottságról szól a film.

A fél órás rövidfilm után a panelbeszélgetésen Chilton Flóra rendező, Farkas Franciska színésznő, drámapedagógus, Herczeg Dávid énekes, dalszerző, Varju Nándor drámapedagógus és Sebestyén Árpád klinikai szakpszichológus vett részt.

Chilton Flóra elmondta, hogy évek óta dolgoznak átmeneti otthonban élő gyerekekkel. Minden évben olyan filmet igyekeznek közösen kitalálni, ami őket is foglalkoztatja. Sajnos több beszélgetés során is előjött a Válaszúton témája, több kapcsolódó történetet is meséltek. Szerették volna nem túlromantizálni a történetet, és nem hollywoodi típusú filmet csinálni, s minél inkább a valóságos helyzeteket bemutatni.

A film története szakértők bevonásával alakult ki. Farkas Franciskának nem ez az első filmje, amiben a prostitúciónak központi szerepe van, a Viktória: A zürichi expressz (2014) és e között azonban nagy különbség van. A nagyjátékfilmben ugyanis önként dönt a szereplő arról, hogy prostitúcióval fog foglalkozni, ebben a kisfilmben viszont semmilyen saját döntés nincs.

A kizsákmányolás persze mindkét esetben jelen van különböző mértékben. A Viktória-szereppel iszonyú nehéz volt azonosulni, ugyanis azt feldolgozni, hogy valaki önként dönt úgy, hogy áruba bocsátja a testét, nagyon nehéz. Amikor szexuális kizsákmányolásról beszélnek, akkor a lányokat – és nem mindig csak lányokat – kihasználják, átverik, nem tudják, mi történik velük, körülöttük. A legutolsó utáni pillanatban derül ki, mi is történik valójában, akkor, amikor már nem tud ellene semmit tenni. Sebestyén Árpád szerint a filmbéli becserkészés, toborzás apró részletekbe menően is hasonlított arra, ami a valóságban történni szokott.

„Sajnos látjuk, hogy évről évre romlik az intézetekben lakók mentálhigiénés állapota, hiszen felnőtté válásukig nagyjából 80 felnőtt kíséri végig őket, akikhez nehéz kötődni. Emiatt vagy bezárkóznak, vagy vakon kapaszkodnak valakibe. Ilyen helyzetben néhány jó szóval, ígéretekkel, manipulációval könnyen megvezethetők. A hozzánk járó lányok – és fiúk – szintén veszélyeztetettek, de a foglalkozásaink és a film után nagyobb valószínűséggel felismerik a kizsákmányoláshoz vezető helyzeteket, és elkerülhetik őket” – mondta el Preszl Éva, az Életrevaló Egyesület szakmai vezetője.  

Akár néhány nap alatt is be lehet cserkészni valakit

„A tapasztalatok alapján a becserkészés sikerülhet néhány nap alatt, de legtöbbször több hét, esetleg egy-két hónap kell hozzá. Az áldozattá válás függ a családi és nevelői mintától, háttértől, a tágabb szocializációs feltételektől, a hátrányos helyzetből való kitörési igénytől, a szociális-anyagi-iskolázottsági háttértől és pszichés tényezőktől. Ezen öt tényezőből három, de inkább négy lélektani vonatkozású, ezért nagyon fontos bekapcsolni a pszichológiai megközelítést az áldozatok ellátásába” – mondta Sebestyén Árpád, a Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. pszichológusa. „Azt gondolnánk, hogy kizárólag a pénz mozgatja ezt az iparágat, de ez nem így van. Az áldozatok nemcsak anyagilag kerülhetnek bele ebbe a helyzetbe,

A pszichológiában sötét triádnak nevezik, ami általában jellemző a filmbéli apa és fiú karakterre: ez három fő tulajdonságból áll, az első a nárcizmus, az önimádat – ez talán a filmben kevésbé domborodik ki –, a második a könyörtelen gyakorlatiasság, a cél szentesíti az eszközt, hogy mindenképp be kell fejezni a feladatot, a harmadik pedig az empátia, együttérzés hiánya. Így tudják problémamentesen lefolytatni sorozatosan a becserkészés bűncselekményét.

A szakértő hozzátette, a megelőzésben összesítve három tényező a legfontosabb: a tájékozódás, a türelem és a társas támasz – ez a három T adja a gyakorlatias megelőzési lehetőséget. Az áldozatokon viszont a rendőrség, az IOM Hungary, a Traumaközpont mellett olyan szervezetek segíthetnek, mint például országszerte az Áldozatsegítő Központok, vagy az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat.

A közösségi média veszélyes tud lenni

Az IOM a kampány keretében közel száz intézményben járt, melyekben összesen 169 foglalkozást tartott gyerekeknek, nevelőknek, valamint pedagógusoknak. Ezekben a közösségi média veszélyeire is felhívták a gyermekek figyelmét, akik gyakran online platformokon ismerkednek. Ezeken a felületeken az elkövetők megtévesztő módszereikkel még könnyebben cserkészik be a sérülékeny korosztályt.

„Az online tér veszélyeire való figyelemfelhívás mellett az őszinte beszélgetések nagyon fontosak, ezek segítségével a gyerekeknek erős önismeretük és önbecsülésük alakulhat ki. Alapvető, hogy figyeljünk egymásra és vegyük észre, ha változás állt be a fiatalok viselkedésében, értékrendjében, például, ha kezdenek elszigetelődni” – tette hozzá Janka Csilla Eszter.

Ebben nem csupán a szülőknek, hanem a gyerekekkel kapcsolatban levő felnőtteknek (pedagógusoknak, nevelőknek vagy iskolapszichológusnak, szociális segítőnek) is fontos szerepe van. De ha már nagy a baj, akkor a hatóságokhoz lehet és kell fordulni – elsősorban a rendőrséghez vagy az emberkereskedelem elleni küzdelemben jártas szervezetekhez – tette hozzá a szakértő.

A filmvetítés után Farkas Franciska elmondta lapunknak, számára nagyon fontos, hogy társadalmi ügyek mellé álljon be, ha lehet, ezzel segítsen kisebbségben élő embertársain. Egyik végzettsége szociális munkás, lényegesnek tartja a prevenciót, az edukációt, s ha ez művészettel, színészettel kivitelezhető, az igazán jó dolog. Április 4-én mutatják be a Háromezer számozott darab című érzékenyítő filmet, ami a rasszizmus témáját dolgozza föl a művészeten belül, hogy miként működnek a szociográf anyagok, hogyan használják ki a közeget, hogyan beszélnek a fehérek a nem fehérekről és a többi.

Franciska egyébként Grazban is szerepel egy előadásban, amit németül és angolul is játszanak. A Thézeusz paradoxon (Thézeusz hajója) kérdéskört boncolgatja, ez a gondolatkör, ami az előadás alapja.

De van még egy kapcsolódó alakítása: a Hintaszék című rövidfilmet Hódi Jenő rendezte, Mészáros Bélával és Székely B. Miklóssal játszanak benne. Az ukrán háborúról és egy ukrán menekült lányról szól a film, akit befogad egy magyar család. Fiktív történet, jelen időben zajlik, nagyon ajánlja mindenkinek.

És még egy filmjéről beszélt: a Mellékszereplők című tévéfilm már megtekinthető, Sopsits Árpád rendezte, Farkas Franciskán kívül Dömök Edina, Jászberényi Gábor játszik benne. „Egy átlagos történet egy átlagos házaspárról. Mi van akkor, amikor valaki nem fő karakter, hanem a saját életében is egy mellékszereplő?”

Képek: IOM Hungary