Hector Vázquez az étterem tulajdonosa, üzletvezetője és egyben egyetlen dolgozója. Öt éve él Magyarországon, Kubát a kilátástalan gazdasági helyzet miatt hagyta ott, a vevőit már magyarul is ki tudja szolgálni.
A pöttöm üzlet galériáján ülhetünk le, jó időben a kinti asztalnál is, de a legtöbben elvitelre rendelnek. Az étterem neve „Ké bolá?”, vagyis „Mi újság?”.
A receptek nagy részét otthonról hozta, tradicionális kubai ételek, mint a tépett hús rizzsel, a húsos vagy vega töltött burgonya. A chili con carnéhez például titkos fűszerezést használ, kóstoltuk, nagyon ajánljuk, ideálisan csípős. Kínál még leveseket babból, kukoricából és édesburgonyából, ezeket is érdemes kipróbálni.
Hector különlegessége a croquettes, hasonló a burgonyakroketthez, de darált hússal és besamel szósszal készül, mártogatóst ad hozzá. A másik a sült banán, ami kifejezetten sós, köretként szolgál a húsos ételek mellé. Először magában kóstoltuk, úgy kicsit furcsa. Semmire sem kell pár percnél többet várni, ideális hely egy gyors ebédhez, uzsonnához.
Nekünk nyaralás, nekik a nyomor
Az európai ember számára elképzelhetetlen a kubaiak szegénysége, meséli Hector. A külföldinek a napfényt, a felszabadult boldogságot, az utcán táncoló helyieket jelenti Kuba, de egy kubai számára a kilátástalanságot testesíti meg. Így ő is elbúcsúzott a rokonaitól, és elindult szerencsét próbálni Európába.
A családjával igyekszik tartani a kapcsolatot. Utoljára a covid előtt volt otthon, de az édesanyja éppen most van nála itt látogatóban.
A Szigetről saját étterembe
Hector eredeti végzettsége formatervező mérnök, ebbe a munkakörbe érkezett egy céghez Budapestre. Aztán összeismerkedett néhány magyarral, akik a Sziget Fesztiválhoz kerestek táncosokat, művészeket, így kapott lehetőséget arra, hogy pár napot a Szigeten is dolgozzon.
Ott ismerte fel, hogy ami valójában boldoggá teszi, az a főzés és az ételek felszolgálása. Amilyen örömmel végezte ezt a munkát, olyan rossz volt visszamennie az irodába, így elhatározta, legyen bármilyen nehéz is, idővel saját vállalkozásba fog.
Mivel a Víg utcában él és imádja a kerületet, adott volt, hogy a környéken keressen kiadó üzletet, s kapóra jött az üresedés a Rákóczi téren.
Fájdalmasan nehéz, de megéri
Mint minden (egyemberes) vállalkozás, a Ké Bolá? megnyitása is több nehézséget rejtett magában, mint amennyit előre el tudott gondolni a tulajdonos. „Fájdalmasan nehéz” volt az első néhány hónap, meséli Hector, mire kialakult a vevőkör, beindult az étterem, és elkezdte a remélt hasznot megtermelni. Eleinte türelmetlen volt, de mostanra már látja, hogy jó lesz ez, csak időt kellett szánni rá.
Nagyjából egy évet szeretne adni magának egyedül, utána venne fel csak alkalmazottat. Addig ő maga visz mindent, beszerzést, főzést, kiszolgálást.
Fotók: Mile Máté
