„A lakásügynökség mint rendszer jó, mint lakhatási támogatás kiváló” – mondja Sárkány Csilla. A RÉV8 Zrt. vezetője szerint hatékonyabb és olcsóbb, mint lakásokat venni és bérbe adni. Amit nem lehet tudni még – sem magántulajdonosi, sem bérlői oldalról –, azok az igények. „Egy év múlva meglátjuk, mennyire mozgatta meg, érdekli-e ez a lakhatási forma az itt élőket, működik-e a modell Józsefvárosban. Ha az derül ki, hogy nem, újra kell majd gondolni a feltételeket.”

A Józsefvárosi Lakásügynökség június óta létezik, üzemeltetője a Józsefvárosi Önkormányzat, a lakásközvetítés ügyintézését a RÉV8 Zrt. végzi – azért hozták létre, hogy támogassák a magasabb jövedelmű, de a mostani lakásárak miatt mégis nehéz helyzetben lévő józsefvárosiakat.

Az önkormányzat magántulajdonosoktól bérelné a lakásokat legalább 3 éves szerződéssel, 10-25 százalékkal a piaci ár alatt – átlagosan 3200 forintos négyzetméteráron, és szintén 3 évre adnák ki őket, azonban kedvezményes,

Ez azt jelenti, hogy a lakásügynökségen keresztül bérelt lakás a piaci ár majdnem feléért elérhető lesz.

A program sikerének egyik lényegi eleme tehát, hogy megtalálják azokat a lakástulajdonosokat, akik az elvárt feltételek mellett bérbe adják a lakásukat az önkormányzatnak.

A 3 éves kikötés nem véletlen: a jog szerint az önkormányzati lakáskiadásból származó jövedelem adómentessé válik, ha a szerződés időtartama minimum 3 év. Tehát a tulajdonos nyer 15 százalékot ahhoz képest, ha legálisan ad ki lakást (az illegális kiadás, az adóelkerülés természetesen büntetendő). A lakásügynökség vállalja a kiadással járó feladatok teljes körű intézését és a bérleti idő alatt a lakáskezelést is. „A szolgáltatás, amit a csökkentett árért nyújtunk cserébe, abszolút releváns. Lefedi a piacon ajánlott szolgáltatásokat, de míg a piaci szereplők ezért pénzt kérnek – általában az első bérleti díj összegét, majd havonta a bérleti díj legalább 10 százalékát –,

Ezzel is arra ösztönözzük a tulajdonosokat, hogy az önkormányzatnak adják bérbe a lakásukat” – mondja Sárkány Csilla.

Az önkormányzattal kötött szerződés

(az utalás minden esetben az önkormányzattól érkezik). Az önkormányzat garanciát vállal arra is, hogy a lakást megfelelő állapotban adja vissza, és jótáll a bérlő által elvégzendő javításokért is.

A programba bevett önkormányzati tulajdonú lakások kiadásánál más a koncepció. Ezeket 80 százalékos felújítottságban adják tovább. A bérlő a saját költségén fejezi be a felújítást, cserébe 10 évre kiveheti a lakást szintén piaci ár alatt, ráadásul a felújítás költségeinek 75 százalékát is megtéríti az önkormányzat.

Az első évre az önkormányzat 7 lakást biztosít a programba, ezek 20-30 négyzetméteresek. Az év végére érik el a kiadás szerinti felújítottsági állapotot, a bérlőknek a felújítás befejezése – a lakás méretétől függően – körülbelül 2-3 millió forintba kerülhet. „Mivel a bérlő fejezi be a felújítást, a lakás olyan lesz, amilyennek szeretné. Az a tapasztalat, ha az emberek valamibe beletesznek energiát és pénzt, azt jobban értékelik, jobban vigyáznak rá.”

Névjegyzékes rendszer lesz, ami a bérlők kiválasztását, priorizálását segíti. Esetükben meghatároznak alsó és felső fizetési határt, hogy biztosítsák a fizetőképességüket, és hogy valóban abba a rétegbe tartozzanak, ami az önkormányzat célközönsége. Az online elérhető névjegyzékes rendszerbe csak józsefvárosi lakosok és a Józsefvárosi Önkormányzat és szerveinek dolgozói jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek saját lakóingatlannal. A szociális hátteret vizsgáló űrlap kitöltése után pontozzák a jelentkezőket, így döntik el, ki bérelheti a lakást.

„A névjegyzéki rendszert lakásügynökségi modellben nem próbálta ki még senki. Kiderülhet, hogy változtatni kell rajta, más szempontokat kell belevenni, esetleg egyszerűsíteni vagy épp szigorítani kell a feltételeken. Ezt is látjuk majd egy év múlva, még nagyon a projekt elején vagyunk” – zárja szavait Sárkány Csilla.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf