Sándor Valéria vezeti a keleti ruhákat, ékszereket, kiegészítőket, lakásdíszeket és még számtalan kincset áruló boltot a József körút 83. szám alatt. Úgy került ide sok-sok évvel ezelőtt, hogy meglátta a felhívást: eladót keresnek. Különös vonzódása Ázsia világához gyerekkora óta tart, és mindig mondogatta a szüleinek, hogy egyszer elindul egy szál hátizsákkal Indiába, így 18 évesen úgy érezte, ez álmai munkalehetősége, s mindent beleadott az önéletrajzírásba. Fel is vették, Vali később az akkori üzletvezető párja lett, aki pedig előző partnerétől vette át a Lotus Shopot.
A munka legjobb része persze az volt, amikor együtt utaztak Ázsiába, és bejárták Indiát, Thaiföldet, illetve Nepált, árut és új üzletkapcsolatokat keresve. Valit azonnal magával ragadta Ázsia varázsa, így később, amikor szakítottak, úgy döntöttek, Vali viheti tovább a keleti boltot, úgyhogy már 13 éve ő az üzlet vezetője.
Most már egyedül utazza be ezeket az ázsiai országokat általában évente kétszer, szinte minden terméküket személyesen, egyesével választva ki.
Mivel a színekbe, mintákba azonnal beleszeret, és mindenből akar venni, a legtöbbször csak 1-2 darabot hoz az adott fazonból, mintából, így, aki innen vásárol, annak nem kell azon aggódnia, hogy a kedvenc ruhadarabja szembejön-e vele az utcán.
Valéria továbbra is álommunkának tartja a Lotus Shop vezetését, amiben fontos tényező, hogy mindig nagyon jó csapattal dolgozhatott együtt, olyan embereket sikerült maga mellé vonzania, akik hasonló értékrendet képviselnek, mint ő. Ezt pedig úgy fogalmazza meg két szóban, hogy
„a szeretet energiája”.
Bár árulnak buddhizmushoz, hinduizmushoz és néha még a kereszténységhez is köthető tárgyakat, de a bolt vezetése nem köteleződik el egyik vallás felé sem – a tudatosodás az, ami mindannyiuknak fontos.
És úgy tűnik, a vevőiknek is, hiszen elsősorban csak azért járnak ide, mert „olyan jó itt lenni”, jó energiák áramolnak, kedvesek az eladók. Ezt mi is tapasztaljuk, mivel egyetlen próbafülkével rendelkeznek, a vásárlók olykor egymásnak segítve próbálgatják a ruhákat egy-egy ruhastand mögé bújva, az eladók segítenek a pántokat megkötni, más színért, fazonért futkosnak. Olyan ez az egész, mintha egy kis baráti társaság közepébe csöppentünk volna, akik rögtön be is fogadtak minket. Nyomás sincs, hogy vásárolni kell, mivel annyi mindent lehet kapni, sokan elsőre csak körbenéznek, próbálgatnak, és később jönnek vissza a kiszemelt darabért, hiszen első benyomásra nehezen befogadható ez a színes forgatag.
Ezt a családias légkört, hozzáállást Ázsiában is tapasztalja Vali, főleg Indiában – úgy látja, a thaiföldiek egy kicsit zárkózottabbak. Mivel a fenntarthatóságra törekszik, fontos neki, hogy honnan szerzi be a ruhákat: családi vállalkozásoktól, kistermelőktől vásárol, némely üzleti kapcsolata 10 évre nyúlik vissza: ugyanazt az anyagot, fazont veszi, maximum a minta változott.
Az indiai családok közül többel annyira közeli a viszonya, hogy vacsorázni is áthívják magukhoz.
Nepálban volt már gyárlátogatáson, látta, ahogy a férfiak énekelve, fütyörészve varrják a női ruhákat, emberhez méltó munkakörülmények között.
Az általuk forgalmazott termékek többsége fairtrade, és az anyagösszetételnél is figyelnek, hogy a természetes anyagok, pamut, selyem, illetve viszkóz legyenek túlsúlyban. Mivel az egyik munkatársuk textil szakra jár, biztosította Valit, hogy a viszkóz is környezetkímélő módon előállítható anyag, nem mellesleg nem izzad úgy bele az ember nyáron, mint egy műszálas ruhába.
Tartanak néhány terméket magyar tervezőktől is. Őket nem vadásszák kifejezetten, de aki megkereste Valiékat, hogy bevinné a portékáit, és szellemiségben passzolt a Lotus Shop világához, általában nem kosarazták ki.
Az egyetlen kérdés, ami tisztázatlan maradt a látogatásunk végére: ha ekkora szerelem Valinak Ázsia, hogyhogy még nem költözött oda és látja el a boltot áruval külföldről, de erre is megvan a válasz.
Az otthonérzést ez az ország, azon belül is a VIII. kerület és a saját kis boltja adja meg neki,
itt ismerik, ha bemegy a patikába, a közértbe, ráadásul a Lotus Shopba is imád minden nap bejönni, ezzel a csapattal dolgozni.
Egy második bolt nyitásán régóta gondolkozik, illetve szívesen árulna bútorokat is, amelyek Ázsiából érkeznek, de egyelőre kisbútorokban tud gondolkodni a helyszűke miatt. Jó volna a webshopot is építeni, mondja, de mire az egyedi darabokat feltöltené, elvinnék a boltból, így egyelőre marad a fókusz a személyes vásárláson.
Fotók: Huszár Boglárka
