A Romani Design a világ első roma divatstúdiója. 2010-ben azért jött létre, hogy segítse a roma közösség társadalmi és kulturális integrációját. A márka alapítói és tervezői, Varga Erika és testvére, Helena minőségi kézműves dizájn termékeket készítenek: a Romani Design az első, széles körben ismert márka, amely büszkén reprezentálja a roma kultúrát, illetve annak kapcsolódásait a magyar kultúrához.
Nemrég többek közt az Uccuval összefogva fotóprojektben vettek részt a H13-ban:
A családi hagyományokból inspirálódnak. Ennek része, hogy – Magyarországon születettként – identitásukban
a magyar és a cigány vonatkozások egyaránt jelen vannak.
Modern ruhadarabokat, ékszereket és kiegészítőket készítenek, és ezek a roma kulturális tradíciókat kortárs kontextusba helyezik. Kollekcióiknak üzenete van, és új szintre emelik a divatot, mint aktivista művészetet.
„A kézművességet és a digitális technikát kombináljuk, így készül a mi DNS-ünket nagyon erősen képviselő mintavilág” – mondta Varga Erika. Ő 18 éves kora óta dolgozik a roma közösségért, a Romani Design az egyik fejezete az aktivizmusának.
A nővéreknek fontos az újrahasznosítás, hiszen a Föld szenvedéseiért a divatipar is felelős. Ezért a tevékenységükkel igyekeznek kevesebb környezeti kárt okozni. Minden darab egyedi, nem készítenek raktárra, nincs sorozatgyártás. Csak az a ruha készül el, aminek gazdája is lesz,
nem termelnek felesleget.
A Romani Design a nagyközönség számára könnyen elérhető és befogadható divat világát használja kommunikációs eszközként, hogy összekapcsolja a kisebbségi és többségi kultúrákat, és felhívja a figyelmet az egyéni felelősségvállalás fontosságára.
A Romani Design – Czingel Szilvia kurátor ötlete alapján létrehozott – kiállításának a Hagyományok Háza biztosított helyszínt. A kiállítás a tervezők aktivista szemléletét és felelősségvállalását szeretné megismertetni a közönséggel, bemutatva a vizuális üzeneteket, az alkotók elkötelezettségét. A kiállítás párbeszédre és közös cselekvésre invitál.
Már gyerekként is csodálta a cigány kultúrát, a közösség összetartását, a cigány nők hosszú szoknyáit, a színeket és a rózsás motívumokat, mondta Kósa Klára keramikus iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki a tárlatvezetést tartotta ottjártunkkor. Szerinte a magyar és a roma szimbólumrendszer közös. A rózsák, a virágok gyakran előforduló motívumok a romáknál, de a magyarok is szeretik gondozni kertjüket, virágot vesznek szeretteiknek, az elhunytak sírját is virágokkal díszítik. Nemcsak a saját művészetünket kell szeretni, hanem a másét is, jelenti ki Kósa, mások alkotása, gondolatai is szeretni valók.
A divat csodálatos közvetítőeszköz, a divattal tehetünk az elfogadásért, mondta el köszöntőbeszédében Vitályos Eszter államtitkár, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese. Szerinte a kiállítás jól reprezentálja a roma kultúra kapcsolódását a magyar kultúrához, a Kárpát-medence kultúrájához.
A kiállításon ruhákat láthattunk, de megtudhattuk azt is, hogy a kötények anyáról lányára öröklődtek, mondta Torma Beatrix, a kiállítás látványtervezője. Kézműves darabok, mostanság már gyöngyökkel is díszítettek. A hosszú szoknyákat a házasodni készülő lányok kapják ajándékként. Drága anyagból, kézzel készülnek. Alsószoknya is jár mellé, titokzsebbel, itt lapul meg a pénz, orvosság, iratok, bármi, ami fontos lehet.
A Romani Design szemléletváltást szeretne elérni. Mert a többségi társadalom nem tekinti magyarnak a romákat, miközben ugyanannyira érzik magukat magyarnak, mint cigánynak. Ám közben elnyomással és előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Ezért is fontos a kiállítás, az előítéleteket bontja le. Végignézve talán megértjük: Szent Pétertől a romák és a nem romák is ugyanazt a kérdést kapják majd. Mi lesz a válaszunk?
Fotók: Huszár Boglárka
