A 2022-es népszámlálás egyes adatai már elérhetők, ezekkel mi is foglalkozunk cikksorozatunkban, melyben Józsefvárost hasonlítjuk össze más budapesti kerületekkel. A sorozat első részében a lakáshelyzetre koncentrálunk.
A 2022-es népszámlálás során két kérdőívet is ki kellett tölteni, az egyik a kérdezett és családtagjai személyes adatait firtatta, a másik azt az ingatlant, ahol a megkérdezett tartózkodott. Ez utóbbi kérdőívek adatai alapján készült cikkünk, egy évvel az adatfelvétel után bemutatva a lakáshelyzetet Józsefvárosban. A KSH Népszámlálás 2022 oldalon szereplő adatokat kértük le, és vetettük össze a VIII. kerületi számokat egyéb kerületek adataival. Ahol lehetett, ott térképes elrendezést használtunk, máshol grafikonos megjelenítést választottunk.
Hogy mekkora egy kerületben a lakott lakások aránya, az önmagában még nem árul el túl sokat. Lehet, hogy nem lakáscélra használják őket – valószínűleg ezért a legalacsonyabb a lakott lakások aránya az V. kerületben (63%) –, de az is lehet, hogy nem alkalmas egy lakás lakhatás céljára. Józsefvárosban egyébként négyből három (77,5%) lakás az, amelyikben laknak, ami alatta marad a fővárosi átlagnak (83,3%). A népszámlálási adatokból mindenesetre kiderül, hogy 160 723 lakás nem lakott Budapesten.
A legkisebb méretű lakásokból a VII. és a VIII. kerületben van a legtöbb a fővárosi kerületek közül, a józsefvárosi lakások egyharmada 40 négyzetméter alatti.
Ugyancsak a két szomszédos belső kerület, a VII. és a VIII. az, ahol a legtöbb egyszobás lakás van Budapesten, a józsefvárosi lakások majdnem kétharmada (71,6%) nem nagyobb kétszobásnál.
Józsefvárosban viszonylag sok az újabb építésű lakás. A peremkerületek kertvárosaiban látni viszonylag sok újonnan felhúzott ingatlant, a belső kerületekből a IX. és a XIII. kerület emelkedik ki ebből a szempontból, ahol a lakások 30%-a épült az ezredfordulót követően, Józsefvárosban is kb. 20%-nyi. Ugyanakkor a VIII. kerületi lakások 48,1%-a 1919 előtt épült, ami majd 3-szorosa a hasonló korú épületek arányának a teljes fővárosban.
A józsefvárosi lakások több mint felében (55,1%) csupán egyetlen ember él, ami a fővárosi átlag felett van, és a kerületek közül csak három olyan van (V., VII. és VI.), ahol az egyfős háztartások aránya magasabb. Ötből négy háztartásban (80,8%) nem élnek kettőnél többen a VIII. kerületben.
A fővárosi lakások 93,7%-a magántulajdonban van, ami azt mutatja, hogy a bérlakásállomány nagyon alacsony Budapesten. Józsefvárosban a legalacsonyabb a magántulajdonú lakások aránya, de itt is 87,6%-ot tesznek ki.
Ötből négy lakás (79,3%) összkomfortos Budapesten. A legkevesebb összkomfortos ingatlant a három szomszédos belső kerületben, Erzsébetvárosban (51,1%), Józsefvárosban (58,8%) és Terézvárosban (61,1%) találjuk.
Egészen változatos képet találunk, ha a lakóépületek falazatát vizsgáljuk. Egyes kerületekben (III., IV. és XV.), ahol a legnagyobb lakótelepek vannak, a lakások több mint fele panelból van, de a X., XIX. és XXI. kerületben is 40%-hoz közelít az arányuk. Józsefvárosban csak 7,9%-ot tesz ki a panellakások aránya, itt inkább a téglafalas építkezés a jellemző.
Mivel Józsefváros az egyik olyan kerület, ahol a legkisebb lakások vannak nagy számban, így az egy lakóra jutó alapterület is elmarad a fővárosi átlagtól.
A budapesti lakások 81%-ába bevezették az internetet, átlag alatti vezetékes internet-ellátottságot délen (XX., XXI. és XXIII. kerület), illetve a belvárosban, az V., VI., VII. és VIII. kerületben látni, Józsefvárosban a legalacsonyabb (75,7%), de itt is négyből három lakásba befut a kábeles internet.
Egyre többet küzdünk a nyári kánikulával, ami miatt az elmúlt években jelentősen nőtt a légkondicionálók beszerelése, a fővárosi lakóingatlanok több mint harmadában (37,3%) már van klíma. Csak Erzsébetvárosban (26,3%) és Terézvárosban (28,1%) kisebb a légkondicionált lakások aránya, mint Józsefvárosban (28,6%).
