Az elmúlt időszakban nagyon megszaporodtak az online csalások. Az ünnepi időszakban jóval többen rendelnek árut az interneten, és sokkal könnyebben esnek áldozatul a csalóknak. Az üzenetek nemcsak e-mailben érkeznek már, hanem sms-ben és telefonon is.
Én például több olyan sms-t is kaptam mostanában a Magyar Posta nevében, hogy egy várt küldeményemre vámot kellene fizetnem. Mivel valóban vártam egy csomagot, elsőre nem tudtam eldönteni, valós-e az üzenet, de az üzenetben megadott link gyanúra adott okot. A linkeken (melyek két héttel később már nem is élnek) egyébként egy olyan oldal volt, ami a Magyar Posta dizájnját utánozza, még a Facebook-oldal ikonja is a Magyar Posta oldalára vezetett. Itt rögtön a kártyaadataimat kérték volna, de természetesen nem adtam meg. Eleve gyanút keltett a hu-com végződés, a postracking szóból is hiányzott egy t, meg ugye a posta sem így szokott kommunikálni velem, de nem volt ügyetlen a próbálkozás.
A rendőrség tájékoztató videókkal is próbálja felhívni a lakosság figyelmét, hogy ne dőljenek be a csalóknak. Az egyikben Gál Kristóf rendőralezredes, az ORFK szóvivője arról beszél, hogy mostanában sokan kapnak olyan üzenetet, amiket a rendőrség nevében küldenek be nem fizetett bírságokról és büntetésekről.
Ez minden esetben átverés,
a rendőrség ugyanis soha nem küld olyan sms-t, amiben pénzt kérnek,
nincs ilyen helyzet. A rendőrség és az állampolgárok közötti kapcsolattartás szigorú jogszabályi keretek között történik. A rendőrség postai úton, hivatalos e-mailben, vagy az ügyfélkapu / hivatali kapu / cégkapu felületén keresztül kommunikál.
Ha tehát egy ilyen üzenetet kapunk,
a legjobb nem is kattintani a linkre,
ne fizessenek be semmit, és a legjobb, ha ezt azonnal jelezzük a rendőrség felé. Kibertámadás esetén – ami leggyakrabban adathalászat útján zajlik – egyeztessen a bankjával, majd a leggyorsabban tegyen feljelentést a rendőrségen, tárcsázza a 112-es számot! A bejelentés után érdemes a banki belépési jelszavunkat megváltoztatni és/vagy akár felfüggeszteni a bankkártyánkat, amit mobiltelefonos alkalmazáson keresztül is megtehetünk.
A csalásról árulkodó jelekről pedig az alábbi videóból lehet informálódni.
Egy másik videóban egy áldozat mondja el a saját történetét – hasonlókról mi is hallottunk tágabb ismeretségi körben, ott szerencsére nem jártak sikerrel a szélhámosok.
A videóban szereplő hölgyet telefonon kereste meg egy csaló. A szám nem volt rejtett, bemutatkozott és azonosító számot adott meg a választékosan kommunikáló csaló, aki a sértett bankjának adathalászati osztályán dolgozó munkatársnak adta ki magát. Elmondta, hogy az áldozat bankszámláját adathalászok támadták meg, kártyás átutalások érkeztek, és ezeket akarják leállítani. Ehhez elkérte a sértett kártyaadatait, aki megbízva az imposztorban, megadta azokat, így besétált a csapdába és több mint kétmillió forintot bukott. Mivel ő adta ki jóhiszeműen az adatokat, nem is reklamálhat a bankjánál és csak saját magát okolhatja a történtekért.
Ha ilyen helyzetekbe kerülünk, és nem tudjuk eldönteni, hogy valóban a bankkal kommunikálunk, soha ne lépjünk rögtön, inkább magunk érdeklődjünk a bankunknál.
A Kiberpajzs oldalán tovább informálódhatunk a témában.
Nyitókép: Freepik
