A police.hu az egyre gyakoribb online csalásokra hívja fel figyelmünket. A rendőrség szerint úgy tudjuk leginkább elkerülni, hogy csalás áldozatává váljunk, ha tisztában vagyunk a legjellemzőbb csapdákkal. Az elkövetési módszereket és a gyanús jeleket felismerve könnyebben ki tudjuk szűrni, hogy
csalók próbálnak-e éppen csőbe húzni minket.
Az esetek egy részében közvetlenül pénz, más esetekben bankkártya vagy online banki adatok megszerzésével próbálkoznak a csalók a kibertérben.
Jellemzően bankok, futárszolgálatok nevében próbálkoznak adatot vagy pénzt kicsalni, gyakran SMS-ben, e-mailben vagy telefonhívással ügyeskednek.
A rendőrség videókat is közreadott, amelyekben megtörtént esetekről beszélnek károsultak.
Bankok nevében elkövetett csalások
A rendőrség tapasztalatai szerint az elkövetői módszerek hasonlóak. A hívó fél (a csaló) banki alkalmazottnak adja ki magát, aki arról tájékoztatja az ügyfelét (akit épp át próbál verni), hogy csalás történt a kártyával, ezért fontos egyeztetnie a bankkártya adatait a bankkal.
„Az érintettek sokszor bedőlnek ennek a trükknek, hiszen a pénzüket féltve nem gondolják végig, hogy az adatok a bank részére elérhetőek, miért kellene azokat nekik megadni, vagy azokat egyeztetni.” Nagyon fontos, hogy a bankkártya hátoldalán található, úgynevezett CVC kódot
soha senkinek nem szabad megadni,
és nem létezik olyan bank, amelyik valaha ilyet kérne ügyfelétől.
A rendőrség javaslata:
- Ne adjuk ki senkinek bankkártya vagy online banki adatainkat, és másolat se készüljön róluk. A banknak elég a név, születési hely és idő, esetleg a lakcím. A beazonosításhoz nem kell sem a bankszámlaszám, sem pedig a bankkártyaszám megadása.
- Azt javasolja a rendőrség, ha rosszat sejtünk, kérdezzünk rá az „ügyintézőnél” egy korábbi tranzakcióra, hiszen ha tényleg a bank munkatársával beszélünk, akkor látnia kell az adatsorban és tudnia kell rá válaszolni.
- Másik opció, ha a hívás gyanús, hogy tegyük le a telefont és hívjuk vissza a bankunkat a hivatalos számon, érdeklődjük meg, hogy kerestek-e minket.
- Fontos, hogy ne töltsön le semmilyen programot a telefonos ügyintéző javaslatára.
- Az e-mail üzeneteknél először bizonyosodjon meg róla, hogy valóban az-e a feladó, akinek állítja magát, és ezelőtt semmiképp ne kattintson rá az abban elhelyezett linkre, mert abból is probléma származhat.
- Legyen a számítógépünkön és telefonon aktív, az üzeneteket, letöltéseket és a webhelyeket is ellenőrző megbízható program.
SMS-ben érkező kártékony kód vagy link
Általában SMS-üzenet érkezik a telefonra, amiben érkező csomagküldeményre emlékeztetnek. A rendőrség tapasztalatai szerint jellemzően egy üzenet egy linket tartalmaz, amelyet megnyitva valamely ismerős csomagküldő szolgálat arculati elemeivel ellátott weboldal jelenik meg, azonban ott semmilyen funkció nem érhető el. Ez azért van, mert az oldal egyetlen célja, hogy az óvatlan látogató telefonjára vagy más okoseszközére egy kártékony kódot tartalmazó alkalmazást telepítsen, melynek segítségével az elkövetők hozzáférhetnek az eszközön tárolt adatokhoz.
Így lehet elkerülni:
- Ha ilyen üzenetet kapunk, ellenőrizzük, hogy valóban várunk-e csomagot, és ha igen, akkor attól a csomagküldő-szolgáltatótól kaptuk-e az értesítést, amelytől a csomagot várjuk.
- A legtöbb esetben a szolgáltatók közvetlenül az üzenetben is tájékoztatják a csomagkézbesítés várható időpontjáról, azt általában nem is szükséges külön felületen ellenőrizni.
- Az üzenetben érkezett hivatkozásra kattintás előtt minden esetben érdemes jól megnézni, milyen címen nyílik meg az adott tartalom (tehát gyanús-e az URL), és amennyiben ez már látszólag is eltér a szolgáltató valós oldalától, meg se nyissuk, mielőbb zárjuk be.
- Az androidos eszközökön nem javasolt az ismeretlen forrásból származó alkalmazások telepítésének engedélyezése.
- A felsoroltakon kívül célszerű valamilyen biztonsági szoftver használata is, amely automatikusan blokkolja a kártékony tartalmak elérését, ez igaz a számítógép, telefon esetében is.
Zsaroló e-mailek
Az e-mailes csalások esetében az elkövetők általában azt írják a címzettnek, hogy megszerezték személyes adataikat, fényképeiket, számítógépükről a privát fájlokat, esetleg rögzítették a számítógép kamerájának képét. Azzal zsarolnak, ha nem fizet a címzett, nyilvánosságra hozzák azokat.
Egy másik gyakran használt módszer, amikor az elkövetők a címzett valamely online felületen használt jelszavát is megjelenítik a zsaroló levélben, ezzel is megerősítve, hozzáférnek a címzett számítógépéhez. Fontos tudni, hogy sok jelszó sajnos elérhető az interneten, melyek kiszivárgott jelszó-adatbázisokból származnak. Ezeket sérülékeny weboldalakról szereztek meg az elkövetők, azonban egy jelszó megjelenítése önmagában nem jelenti azt, hogy bárki is hozzáfér eszközünkhöz.
Szintén jellemző módszer, hogy a csalók azt állítják, hogy tudják, a címzett erotikus tartalmú webhelyeket látogat, ezért azzal zsarolnak, amennyiben a címzett nem fizet, ezt nyilvánosságra hozzák. Általában egy előre meghatározott összeget kérnek, és azt állítják, ha megkapják a pénzt, akkor nem osztják meg az áldozat ismerőseivel az információt a közösségi médiában, illetve e-mailen.
„Az elkövetők legtöbbször kriptovalutában – jellemzően bitcoinban – kérik a kifizetés teljesítését, hiszen ez a fizetési forma nehezen visszakövethető. Amennyiben a sértett nem ért a fizetési rendszer használatához, úgy külön leírást is mellékelnek, melynek segítségével a fizetés végrehajtható.”
Teendő:
- Ne kövessük az utasításokat, ne tegyünk eleget a követeléseknek.
A fenyegetés ellenére a feladó nem rendelkezik az általa hivatkozott személyes adatainkkal, az e-mailt tömegesen, címlisták alapján küldik ki, és bíznak benne, hátha lesz, aki bedől a csalásnak.
- A rendőrség javaslata, hogy az ilyen e-maileket töröljük, ne reagáljunk rá semmit, ne vegyük fel a kapcsolatot a feladóval.
A webalapú e-mail-szolgáltatóknál lehetőség van az üzenet jelentésére is, érdemes náluk jelenteni az esetet.
Nyitókép: Pixabay
