Hogy a világ sok nagyvárosához hasonlóan Budapesten is legyen közösségi zongora, Demeter Márton civil kezdeményezése volt, aki 2021-ben indította el a BudapestPiano kezdeményezést.
Három elnyűhetetlennek ismert, jó ötvenéves pianínót helyeztek el a város forgalmas pontjain, a Fővám téri aluljáróban, a Fény utcai piacon és a Keleti pályaudvaron. A Keleti Lotz-termében
a MÁV járműszerelője, Csík Ervin játszott először a népzongorán
2022 novemberében.
A zongora egyre népszerűbb lett, mi 2023 júliusában jártunk a pályaudvaron zenét hallgatni:
A három zongorát először fel kellett újítania a Demeter köré gyűlt baráti társaságnak, és arra is áldoznak, hogy 2-3 havonta kitisztítsák, újrahangolják őket.
Ezek a zenei igáslovak a második világháború utáni generációk zenetanulóinak sokaságát szolgálták ki (a mi iskolánkban is ilyen szovjet zongora volt az énekteremben, és mindenki rajta klimpírozott). Most valaki vagy valakik – hogy ki és miért, egyelőre nem derült ki – csütörtökön
nekiesett a Keletiben található hangszernek,
és teljesen tönkretette: a klaviatúráról billentyűk tűntek el, a belső szerkezet is megsérült, több kalapács hiányzik, cigarettacsikkel dobálták tele, sörrel öntötték le, még a zongoraszéket is eltörték, amit alig egy hónapja kaptak a támogatóktól. „Itt a vége”, írta a BudapestPiano a Facebookon.
De mindjárt azt is megírták a kommentek között, hogy
„nem adjuk fel, bár ez megtörtént, de a következő lépés a Népligetben lévő zongora felújítása lesz!”.
A leírtak alapján a zongora körüli tivornya elég hosszú ideig tarthatott és hangoskodással is járhatott, a pályaudvar őrei, az ott lévő kamerák figyelői azonban nem reagáltak – a kamerafelvételekkel majd vélhetően be lehet azonosítani az elkövetőt-elkövetőket.
A BudapestPiano közleményét kommentálók ezt némi indulattal konstatálták: „Minden sz…, mocskos hivatal […] őrzésére tömegesen vesznek fel és tartanak őröket. Nem telik a MÁV-nak, minisztériumnak egy őrre, ami 3 ember, mert 24 órában kellene üzemelni. Kevesebbet kell lopni, és akkor telik rá.”
Más a külföldi tapasztalatát osztotta meg a rongálással kapcsolatban: „Hollandiában szinte minden pályaudvaron áll egy, és rendszeresen használják is. Nem gondolnám, hogy Amszterdamban kevesebb ember fordulna meg, mint a Keletiben. Még sosem láttam megrongált zongorát. Nem értem. Mi a különbség? Bevándorló- és turista-hegyek állnak itt, mégsem rongálnak.”
Néhányan a zongora életének szép pillanataira emlékeztek:
„Nagyon sajnálom, sosem hagytam ki a Lotz-termet, többször szerzett nekünk szép perceket.”
„Párszor én is leültem játszani rajta. Nagyon sajnálom, hogy tönkretették.”
„Jó volt játszani rajta. Semmirekellő korcsok tönkretették. A rendőrség pedig nem tett semmit, pedig szemben a peronon »őrködnek«.” (Kérdéses, hogy éjszaka tud-e elég járőrt biztosítani a rendőrség – a szerk.)
Valaki pedig ezt írta keserűségében: „Javaslom, hogy a helyére kerüljön egy közösségi kaloda.”
A zongorát a BudapestPiano önkéntesei ígéretüknek megfelelően talán már el is szállították, s bízni lehet benne, hogy felújítás után újra megjelenik majd a Keletiben. A kis közösség a projektet a saját erején túl támogatók segítségével tudja fenntartani.
Nyitókép: Mile Máté. Videó: Takács Mária