Ilyen a boksz

2024. szeptember 21.

Ma reneszánsza van a boksznak

Kicsit rejtőzködve működik a Rökk Szilárd utcában egy pinceszinti edzőterem, ahol bokszolni tanulhat, akinek kedve van. Labancz Gábor edző elmesélte a kezdeteket, hogy miért jöhet ide mindenféle alkatú, korú ember, és azt is, kinek nem ajánlja, hogy betérjen ide.

Ha az ember benyit a Rökk Szilárd utca 7. utcaszinten lévő, de a pinceszintre vezető tölgyfa ajtaján, bokszzsákokat, tatamis padlót lát, az egyik falon végig tükröt – ez a BoxPlusz edzőterme. Kívülről semmi nem látszik – néhány éve még volt kint tábla, de Labancz Gábor edző úgy döntött, inkább leveszi. Aki az utcáról jött be, az vagy azt nézte, hogy mit lehet elvinni, vagy csak az időt vette el az értékes edzésmunkától. Ha valaki kicsit is komolyan gondolja a boksszal való ismerkedést, az telefonon egyeztet időpontot, a neten vagy ismerősön keresztül kerül ide. „Az utcáról betérők többsége csak nézelődni vagy beszélgetni jött, nem pedig edzeni” – magyarázza Gábor.

Kungfuból boksz

Gábor és kollégája 2000 előtt kungfuval foglalkoztak, azt tanulták, arról volt mestervizsgájuk. Elmondása szerint a boksszal akkor kezdtek el ismerkedni, és csak a terem megnyitása előtt egy kicsivel, 2006 környékén kezdték el oktatni.

Gábor szerint egyszer minden küzdősportos a boksznál köt ki, ha tökéletesre akarja fejleszteni az ütőtechnikáját, mert „a boksz annyira elemi, annyira hatékony ezen a téren, hogy egyszerűen megkerülhetetlen. A bokszolók az ökölharc abszolút specialistái.”

Tehát mint kungfumesterek ásták bele magukat az ökölvívásba, és sokáig egy kevert stíluson keresztül adták tovább. „Megkockáztatom, mélyebbre ástuk magunkat benne, mint a legtöbb bokszoló.” És ezt alapvetően az oktatói nézőpontjuknak tudják be. Mivel nemcsak saját maguknak tanultak, maguknak bújták a szakkönyveket, hanem tovább is akarták adni a tutit – mégpedig sok különböző típusú embernek. „Nekünk nemcsak azt kellett átlátni, ami nekünk fekszik, hanem az ökölvívás rendszerének minél nagyobb részét.”

Gábor úgy látja, ma reneszánsza van a boksznak. Minden küzdősport divathullámokon megy keresztül. Volt karatekorszak, aztán kungfukorszak, utána a capoeira, majd a krav maga „kora”. „Amikor én kezdtem kungfuzni, tornacsarnokokat béreltek az edzésekre, mert akár 100 fő is összejött egy-egy alkalomra.” Lassan lecsengtek ezek a hullámok, pár éve pedig sokan ráébredtek, hogy a kevesebb több, és újra felismerték a boksz egyszerűségét és nagyszerűségét. Így „a covidot követő újrakezdésnél már mi is csak kedvencünket, a felnőtteknek szóló hobbi ökölvívást indítottuk újra”.

Nem futnak bele túl korán a pofonokba az ide járók

A BoxPlusz azoknak van, akik mozogni akarnak egy jót (mint e sorok írója teszi), le akarják vezetni a mindennapi feszültséget, illetve egyszerű önvédelmi képességekre vágynak. Aki idejön, megismerheti a boksz sokszínű alapjait és nem fut bele korán nagy pofonokba, ami 10-ből 9 embernek elveszi a kedvét az egésztől. Gábor: „Mi annak a rétegnek vagyunk, aki érdeklődik a boksz iránt, viszont a testi épségét nem szeretné kockára tenni.” (Ez persze nem azt jelenti, hogy lötyögés van az edzésen, sőt az ember a fülén veszi a levegőt – szerzői megjegyzés.)

Gábor figyelembe veszi a jelentkező alkatát, látja, hogy mennyire gyors, melyik elemek működnek nála, mit tud használni. Hogy kihez melyik védekezési forma passzol, ki milyen támadásokra lehet képes, ki rakkolós, előremenős, ki az inkább vívó típus. Az edzéseken minden védekezési-támadási elem előkerül, és a szabad gyakorlatoknál ki-ki használja és fejleszti azt, ami neki fekszik. „Minden oldalát igyekszünk elővenni a boksznak.”

Nincs kakaskodás

Az edzések végén rendszerint kesztyűzésre is van lehetőség, és aki már volt bokszedzésen, tudja, ez kritikus pont lehet. Előfordul néha, hogy túlhevül a játék és veszélyessé válik. „Ha valaki azért jön, hogy itt mutassa meg a felsőbbrendűségét, az csalódni fog.” Ilyenkor meg kell állítani őket, és meg kell beszélni, kinek mi is a valódi célja. Csak akkor megengedett az adok-kapok, ha mindkét fél akarja, mindketten fel vannak rá készülve. Ha csak belekényszerültek a kakaskodásba – mert mindig a másik üti először a nagyobbat –, annak még az előtt kell véget vetni, mielőtt valaki tök feleslegesen meg nem sérül, eltörik az orra, fejfájással megy haza. „Ilyenkor megállítom, sőt szétszedem őket, ha szükséges.” Hiszen a legfontosabb, hogy innen mindig pozitív élményekkel távozzanak az emberek.

Fotók: Huszár Boglárka

Kapcsolódó cikkek

2026. október 13.
Október 15-én, csütörtökön este 9 órától a cseh Viktoria Plzeň csapatát fogadja a Ferencváros a Groupama Arénában, az Európa-liga alapszakaszának második fordulójában. A mérkőzés miatt már reggeltől parkolási tilalmakra, délutántól pedig időszakos útlezárásokra kell számítani a VIII. és IX. kerület határán.
2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.

További cikkek

2026. október 13.
A 71. Országos Függetlenfilm Fesztivált Egerben rendezték meg, a díjakat, díjazottakat azonban Budapesten, méghozzá Józsefvárosban is megünneplik. A fővárosi díjátadónak a Baross utcai Főfotó Galéria ad otthont, a szervező pedig a kerületben működő, idén 95 éves Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ).
2026. október 13.
Miért látunk jóval kevesebb hajléktalan nőt az utcákon, mint férfit? Miért maradnak sokan bántalmazó kapcsolatban akkor is, ha menekülni szeretnének? És mit ér a szociális munkások erőfeszítése, ha a szállón élő embernek még arról sincs lehetősége dönteni, kivel osztja meg a szobáját? Ezekről a kérdésekről beszélgettek szociális szakemberek és feminista aktivisták a Józsefvárosi Múzeumban. A kerekasztalon az is kiderült, hogy a női hajléktalanság jóval összetettebb jelenség annál, mint amit az utcán látunk belőle.
2026. október 12.
Józsefvárosban négy éve folyik egy olyan program a gyerekek számára, amiben az étkezésen, ételkészítésen keresztül ismerik meg az ökológiai fenntarthatóság komoly kérdéseit.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.