Powered by RedCircle
Dániában a 60-as években indult el a co-housing – a közösségi társasházak mozgalma, Magyarországon most tervezik az első ilyen módon szerveződő és erre a célra létrejövő épületet. Míg Berlinben és Bécsben teljesen elfogadott formának számít, hogy a co-housing alapelveknek megfelelően költöznek össze emberek egy ilyen akár önkormányzati tulajdonú házba, esetleg olyanokat is támogatva, akik egyedül nem tudnának élni anyagi vagy más korlátozások miatt, ez a lakhatási forma Magyarországon még éppen kialakulóban van.
Babos Annamária és Madaras-Horogh Petra, a Co-Housing Budapest alapítói arról mesélnek podcastunkban, hogy évek óta dolgoznak az első magyar közösségi társasház megtervezésén és felépítésén, de egyelőre még nem világos, mikor fog a terv valóra válni. Ennek ellenére már léteznek közösségi módon szerveződő együttlakások például albérlet formában. Hogy miben különbözik ez egy hagyományos, mondjuk józsefvárosi társasháztól? Például abban, ahogy Petra említi, hogy „az ajtóval nem ér véget a lakása”. Vagyis a társasházba költözők tudatosan döntenek amellett, hogy ebben a közösségben szeretnének élni, és vállalják azt, hogy a közösség építésében és működtetésében részt vesznek. Ehhez tartozik az, hogy lehetőség nyílik a nagyobb terekben a találkozásra, beszélgetésre, együttműködésre, és az is, hogy a döntéseket, legyen szó a következő lakóról, a fűtés korszerűsítéséről vagy a tető javításáról, esetleg az együttélés alapvető szabályairól, együtt hozzák meg. Értve ezalatt azt is, hogy a közös képviselőt teljesen kihagyva az ügyből, maguk rendezik a házuk dolgait.
Bár a közösségi lét nyilvánvalóan konfliktusok lehetőségét hordozza, hiszen biztosan sokan érzik úgy, hogy többször mosták fel a padlót, mint kötelező lett volna, több gyömbér shotot csináltak szívességből és a lakatost is állandóan ők hívják ki, mert pont náluk van S.O.S., Annamária és Petra szerint ez nem az az alapvetően magányos lét, mint ami mostanában a budapesti társasházakat jellemzi. Tény viszont, hogy nem való mindenkinek: aki semmit sem akar tenni egy közösségért, annak valószínűleg nem a co-housing a megoldás.
A műsorból kiderül még, hogy
- miért más Magyarországon közösségi házat tervezni, mint például Bécsben;
- hogy áll az első közösségi ház tervezése jelenleg;
- mekkora az érdeklődés eziránt a lakhatási forma iránt;
- hogyan választják ki az új lakókat egy közösségben;
- mi van, ha valaki bulit szervez a közösségi konyhában;
- milyen igényekre ad választ egy közösségi társasház;
- mit jelent az „inkluzív co-housing” – vagyis amikor segítségre szorulók is lakást kapnak a közösségben.
Amennyiben tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésről! Megteheti Spotifyon, Apple Podcaston, de a YouTube felületén is.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf