Környezetvédelmi vagy gazdasági okai vannak a visszaváltási rendszer magyarországi bevezetésének?

Elsősorban környezetvédelmi okai vannak, hogy az Európai Unió tagállamaként Magyarország jogszabállyal, illetve a MOHU koncesszorként el akarja érni a kötelező újrahasznosítási célszámokat, és erre igazság szerint a legjobb út egy betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül vezet. Nem kell, hogy ez a rendszer az egyutas italcsomagolásokra helyezze a fő hangsúlyt, ők viszont így döntöttek.

Több uniós tagállam van, amelyik még nem vezette be a rendszert. Miért?

Mivel

Nemrég jelent meg az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelete, a PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation), amelyben az szerepel, hogy erősen ajánlott bevezetni a visszaváltási rendszert, és – ha a tagállamok el akarják érni a célszámokat – akkor igazából nincs is nagyon más választásuk. Megtehetik, hogy a meglévő, jelenleg is működő rendszerükről bizonyítják be, hogy azzal is el lehet érni a célszámokat, de mindenhol javasolják, hogy egy kiterjesztett betétdíjas rendszer működjön, amely az újratölthetőkre és az egyutasokra is érvényes.

Németországot és Finnországot szokás pozitív példaként említeni, illetve a térségben Szlovákiát. Milyenek a nemzetközi tapasztalatok, vannak-e jobban és kevésbé jól sikerült megoldások, és melyekhez hasonlít a magyar rendszer?

Németországban, Finnországban valóban száz százalékot megközelítő visszagyűjtési arányszámokat érnek el. Igaz, ezekben az országokban 10-15 éve működik a visszaváltási rendszer, volt idejük finomhangolni. Szlovákiában 2022-ben indult, és ott is egészen magas visszaváltási arányszámokat tudtak elérni. A magyar rendszer is alkalmas lehet arra, hogy magasabb számokat produkáljon, akár 80-90 százalék körülieket is mind a PET, mind az alumínium, mind az üveg italcsomagolások tekintetében.

Az viszont kérdés, hogy az újratölthető italcsomagolások mennyire szorulnak ki a rendszerből. Ez a tendencia már a 90-es évek óta tart és a 2010-es évek közepétől felerősödött. Sajnos most is úgy néz ki, hogy még tovább erősödik ez a tendencia, és

Környezetvédelmi szempontból előnyösebb lenne, ha körforgásban tudnák ezeket tartani. Kérdés, hogy erre reagál-e a jogszabályalkotó.

Eddig jellemzően az újratölthető csomagolások voltak visszaválthatók. Kiszoríthatják ezeket a visszaváltható, ámde egyszer használatos műanyag palackok és aludobozok?

Igen, és ökológiai szempontból jobb lenne, ha nem csökkenne a részarányuk. A pezsgősüveg egy példa, ami már a 2000-es években eltűnt a boltok polcairól. Korábban még a tejesüveget is kitettük az ajtó elé, és elvitte a tejesember, a helyére pedig hozott ugyanolyan üvegbe friss tejet, azaz jól működtek ezek a rendszerek. Sajnos a műanyag csomagolóanyagok költsége nagyon alacsony. Erre jött rá többek között a Coca-Cola is, ami még az 50-es, 60-as években az ikonikus üvegpalackjában árulta a Coca-Colát. Ám felismerték, hogy a műanyagot rendkívül gyorsan tudják előállítani, költségét beépítették az árba, a csomagolóanyag kezelését, ami addig náluk volt (begyűjtötték, kimosták, újratöltötték) áthárították a fogyasztóra, illetve az önkormányzatra vagy arra a piaci szereplőre, amely a hulladék elszállítását, kezelését és az azzal való gazdálkodást végzi. A Coca-Cola után előbb-utóbb a többi gyártó is ebbe az irányba mozdult, ahogy a kereskedők is, ezért egyre kevesebb ilyen típusú csomagolás található a boltok polcain.

Ez ellen lehetne például regionális mosók építésével tenni. Ha lennének erre adókedvezmények, gazdasági ösztönzők a piaci szereplők felé, akkor ez el tud indulni. Jelenleg is azt látjuk, hogy akad, akinek megéri, működik: egyes vállalkozások újratölthető italcsomagolásban forgalmazzák a borokat, szörpöket, illetve a söröspalackok területén is elérhető ilyen csomagolás, tehát vannak, akiknek gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt a rendszert fenntartsák. Félő azonban, hogy ahogy a visszaváltási rendszer beindul, egyre kevesebb kereskedelmi egységben lesz újratölthető csomagolás, és akik ezt eddig körforgásban tartották, visszaszorulnak.

Hogyan lehet fellépni annak érdekében, hogy az amúgy hasznos lépésnek ezt a lehetséges negatív hatását kiküszöböljék? Nem lehet valahogy korlátozni a műanyag italcsomagolások forgalmazását? Túl sok gazdasági érdeket sértene?

Amit reális lehetőségnek látok, az az osztrák példa követése. Ausztriában előírták, hogy ha létezik újratölthető alternatíva, akkor azt egy bizonyos százalékban forgalomban kell tartani. Magyarországon sok kiskereskedelmi egység már úgy döntött, hogy forgalomba se hoznak ilyet, készleten se tartanak újratölthető csomagolású árut, és ha például egy vállalkozás szeretne ezzel megjelenni abban a boltban, akkor nincs más választása, mint műanyagban szállítani. Azt látni, hogy sok esetben

és azt mondják: mi műanyagot vagy műanyagot is kérünk.

A műanyagnak is megvannak a maga előnyei, elsősorban szállítási tekintetben: nem törékeny és az üvegnél jóval könnyebb. Cserébe viszont kioldódnak belőle mikroműanyagok, adott esetben egyéb egészségre káros vegyi anyagok is, ráadásul az életvégi újrahasznosítása is problematikus. Az újrahasznosítási folyamatban is rendkívül sok mikroműanyag keletkezik, és a legtöbb esetben a palackból már nem palack lesz, hanem valami alacsonyabb értékű, alacsonyabb minőségű termék. Érdekesség, hogy Ausztriában még nem vezették be a visszaváltási rendszert, 2025-től tervezik, tehát ők már előtte elkezdték az ösztönzést az újratölthető csomagolóanyagok forgalomban tartására.

Hogyan működik a magyar rendszer más országokhoz képest, le lehet-e már vonni tapasztalatokat

A kezdeti bizonytalanság után nagyon berobbant a visszaváltási rendszer, egyre jobban működik. Az üzleteknek sajnos nem preferencia, hogy olyan automatát állítsanak be, amely az újratölthető, többutas csomagolást is vissza tudja váltani, és sokszor a személyzet sem tudja, hogy mit jelent, ha másfajta a logó és nem 50 forint a díj. Ilyen problémák még vannak.

A nemzetközi gyakorlat alapján nem tartottuk valószínűnek, hogy az új rendszer miatt kevesebb italcsomagolás fog fogyni a magyar háztartásokban. Jelenleg még nem látunk erről számokat.

de ha lenne ilyen hatása is, az természetesen örömteli.

Fontos lenne az is, hogy a kistelepüléseken több REpont legyen. Nem kell, hogy ez feltétlenül automatát jelentsen – lehet ez kézi átvétel is, a MOHU-nak pedig meg kell oldania az italcsomagolások elszállítását.

Nyitókép: Bruzák Noémi / MTI