„Budapest egyesítésének 150. évfordulóján rendszerint megemlékezünk ennek a százötven évnek a nagyjairól, akik formálták ezt a várost. A Lánchíd megújítása kapcsán például gyakran hivatkozunk Széchenyire, Sina Györgyre, Clarkra, de túl ritkán hozzuk szóba, hogy például Magyarország és Budapest büszkeségét nem mások, mint
nagyrészt cigány építőmunkások építették föl.
És nemcsak azt a hidat, hanem a várost, amiben élünk” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
Hozzátette, nekik is tartozunk azzal, hogy sokszínűnek, elfogadónak, szolidárisnak és szabadnak őrizzük meg ezt a várost. „Ezt úgy és akkor tudjuk megtenni, ha arra a történelmi tapasztalatra építünk, mely szerint Budapest az elmúlt 150 évben akkor volt sikeres, ha sokféleségére értékként, erőforrásként tekintett. Amikor a különbözőségek nem kioltották, hanem kiegészítették egymást” – magyarázta.
Meglátása szerint Budapesten mindenkinek joga kell legyen ahhoz, hogy azzá válhasson, ami önmaga. „Mi éppen ezt szeretnénk megünnepelni a 150. évfordulón, hogy mindenkinek megvan a saját Budapestje, és az én Budapestem nem létezik a te Budapested nélkül” – tette hozzá. „Budapesten, a hidak városában építsünk még sok hidat, olyat, ami ember és ember között, többség és kisebbség, cigány és nem cigány magyarok között méltóságból, méltányosságból, emberségből és szolidaritásból van” – zárta a főpolgármester.
Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese elmondta, úgy fogalmazták meg a Romano Kher jövőbeli szerepét, hogy befogadó intézmény legyen, közösségi tér, módszertani központ, ami segít más fővárosi kulturális intézményekben szakszerű roma tárgyú, kulturális, életmódsegítő programokat létrehozni. „Legyen fontos szerepe benne a tehetséggondozásnak, biztosítsa azt, hogy a műgyűjtemény végre közgyűjteményi státuszba kerüljön, és belekerüljön a főváros kulturális körforgásába” – jelentette ki.
Rézműves Melinda, a Romano Kher igazgatója beszédében úgy fogalmazott, hogy az otthon egy meleg fészek, ahová mindig visszatérhetünk, bármilyen állapotban is van az. „Elmondhatom, hogy a budapesti roma közösség harminchat évet várt arra, hogy megfelelő épületet kapjon a főváros szívében, ahol otthonra, megfelelő közösségi térre találhat. Büszkék vagyunk arra, hogy a Romano Kher a Budapest család tagja lehet” – mondta.
„Kollégáimmal és a fővárosi kollégákkal, valamint együttműködő szakmai partnereinkkel, barátainkkal azért dolgozunk, hogy a Budapest családi tagság olyan erős alapot jelentsen számunkra, ahol biztonságban érezhetjük a Romano Khert.”
Az előttük álló kihívásokról, szakmai feladatokról következőképpen tájékoztatta az összegyűlt közönséget. „A Romano Kher igazgatójaként tovább kívánom vinni azt a szellemi örökséget, amit az alapításkor, 1987-ben megfogalmaztunk, természetesen igazodva az alapító okiratban vállalt alapszolgáltatásokhoz. A szakmai tervünk alapvető célkitűzése, hogy a Romano Kher magas színvonalú, erős, jól működő intézményként szolgálja a budapesti roma lakosság kulturális, művészeti örökségeit, hagyományainak fenntartását és népszerűsítését.
Az intézmény a tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy
a romák által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részévé váljanak.
Olyan programokat szervezünk, amelyek széles körben szólítják meg a lakosságot.”
Kitért rá, hogy ebben az évben Pikó András, Józsefváros polgármestere támogatásával térítésmentes tábort szervezhetnek az ösztöndíjas hallgatóik részére.
Zárásként elhangzott, hogy céljuknak tekintik, hogy a Romano Kher
ne csak egy helyszínt foglaljon magába, hanem a helyhez kapcsolódó kultúrát, művészetet és közösséget
jelentse a hozzájuk látogatóknak, megnyerve őket az aktív szerepvállaláshoz, amely hozzájárul az emberek jólétéhez. „Valljuk, hogy a roma kultúra sokszínűsége olyan érték, amely megadja az identitásunk kimeríthetetlen örömforrását” – fejezte be beszédét az igazgató.
Arra a kérdésre, mit jelent a főváros életében a most megnyitott intézmény, Karácsony Gergely lapunknak elmondta, hogy a Romano Kher a főváros egyik legfontosabb kulturális intézménye, mert olyan közösség összekovácsolásáról szól, ami egy fővárosi feladat, és szívből örül annak, ha rögös úton is, de eljutottak odáig, hogy megnyithatta kapuit. Bízik abban, hogy olyan szellemiségű műhely kezd itt kialakulni, ami fontos értéke lesz a budapesti kulturális életnek, meghatározó találkozási pontja a budapesti roma közösségnek. „Boldog vagyok ettől a mai átadó ünnepségtől, olyan kisugárzása van a csapatnak, ami engem sok reménnyel tölt el, hiszek abban, hogy ez egy nagyon jól működő intézmény lesz” – fogalmazott.
Rézműves Melinda abbéli reményét fejezte ki, megerősítve a beszédében elhangzottakat, hogy az átadott intézmény otthonként, befogadó térként létezhet a több százezer fővárosi roma életében, beleértve a Budapestre látogató vidéki romákat. Terveik szerint lesznek olyan szakmai tevékenységeik, amelyek Budapesten és a fővároson kívül is elérhetők. Az igazgató fontosnak tartja, hogy házon belül nyissanak a nem roma kultúra bemutatása felé is. Kérdésünkre, hogy a megnyitón tapasztalt lendület és lelkesedés kitarthat-e a jövőben, mi erre a garancia, röviden, de velősen válaszolt: „Abszolút igen, ha nem öli meg a bürokrácia.”
A megnyitó ünnepségen Buzás Boglárka és Lakatos Ezékiel néptáncosok, Mako Gina csellóművész, Nagy Gusztáv költő, Suki András zongoraművész, Szőke Nikoletta jazzénekesnő és Barcza Horváth József zenész lépett fel.
Fotók: Hidvégi Balogh Attila Facebook-oldala
