Az UCCU Alapítvány új józsefvárosi sétája a roma kulturális jelenlét nyilvánvaló, és sokszor nem látható helyeit veszi számba.

A Nemzetközi Roma Napon Józsefváros negyedik alkalommal adott teret annak, amit a legtöbb ünnep csak ígér: hogy egy kisebbségi kultúra ne csak látható legyen, hanem hallható is – a Teleki téri piacon pedig azt is megmutatták, hogy a zenét oda kell vinni, ahol az emberek vannak.

Idén július végén nyitotta meg kapuit Budapest belvárosában, a Váci utcában egy cigány étterem. A hely korábban is étteremként működött, de tulajdonosa már nem akart az üzlettel foglalkozni. Olyan bérlőnek szerette volna átadni a helyet, akiről tudta, hogy megbízhat benne és fel is virágoztatja. Valaha nála dolgozott felszolgálóként Bakos Krisztián, és ismerve a munkához való viszonyát, felelősségtudatát, tisztességét, a tulajdonos rábízta a Verne Étterem sorsát. Bakos Krisztiánban már jóval korábban megfogalmazódott egy cigány étterem létrehozásának gondolata, így hát kapva kapott a felkínált lehetőségen. Nem keresztelték át az éttermet, de a név alatt a Gipsy Restaurant megjelölés szerepel.

Farkas Gyula zeneszerző-karmesterre (1921–1990)​, a rajkók atyjára emlékeztünk születésnapján, augusztus 18-án, és halálának 35. évfordulóján a Muzsikus cigányok parkjában, a művész reliefje előtt.

A Független Színház alkotója, Balogh Rodrigó rendező írótársával, Illés Mártonnal mintegy 5 évig dolgoztak a Rendszerbontók című darabon. Bernáth Gábor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatott kutatását vették alapul. III/III-as jelentésekből, pontosabban egy besúgónak, Lojkó Lakatos Józsefnek az akkori cigány értelmiségiekről szóló jelentéseiből állt össze a szövegkönyv.

Április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon Oláh József Pöli helyi képviselő (Közösen Józsefvárosért), egyenlőségi tanácsnok, a Méltóságot a Romáknak mozgalom alapítója mondta el gondolatait a jelenlegi helyzetről. Oláh József szavait Abigail Merina Camacho foglalta írásba.

Október 12-én több helyszínen is izgalmas roma témájú színházi előadások, mesék, produkciók mutatkoznak be Józsefvárosban.

Nagy Gusztáv költő, műfordító, újságíró pályája alatt számos roma újságnál dolgozott, hogy előremozdítsa a cigányság ügyét. Lefordította Madách Imre monumentális művét, Az ember tragédiáját cigány nyelvre. Pályájáról, illetve a főszerkesztősége alatt működő, hosszú kihagyás után nemrég újraindított Rom Som roma kulturális magazinról beszélgettünk vele.

Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelv megújításának vezéralakja, a nemzeti felemelkedés ügyének egyik legfőbb szószólója így írt Bihari Jánosról: „Ameddig csak magyar zene lesz, Bihari úgy fog élni a hálás emlékezetben, mint a magyar verbunkos tánczene vitathatatlanul legnagyobb költője.”

Pikó András, Józsefváros polgármestere a tavalyi Cigányzene Éjszakáján – látva, hány cigány család élvezte a szabadtéri muzsikát – felvetette, hogy a kerületi cigány zenészek megérdemelnének egy könyvet. Továbbgondoltam, és nemcsak a kerületben lakó, és nemcsak a kávéházi zenészek bemutatására vállalkozom, hanem más kerületekben élő, más műfajokban alkotó előadók portréját is igyekszem minél teljesebben összegyűjteni. Nem szeretnék egyetlen muzsikust sem kifelejteni. Az album nem csak a mának szól. Egy olyan korlenyomatot kaphat az utókor remélhetőleg, ami a cigány kultúra kutatóinak kincsesbányája lesz. Elsőként a kerületben élő prímás, Johan János életrajzát olvashatják.