Az eucharisztikus kongresszusról sokan annyit tudnak, hogy a Hősök terére hatalmas tömeget várnak, egy hétig tart és a zárómisét Ferenc pápa fogja bemutatni – de már az elnevezése is elbizonytalanító.
Az eucharisztia az egyház élete
„Az eucharisztia ógörög szó, jelentése: hálaadás. Az oltáriszentséget is eucharisztiának nevezzük, de nem csak arra a kicsinyke kenyérre gondolunk. Amikor eucharisztiát ünneplünk, az a katolikusok számára a kenyér és bor átváltozása a Krisztus-jelenlétté és a közösség jelenléte, ünneplése, éneke, hálaadása – tulajdonképpen az egyház élete” – mondja Horváth Árpád. Az Eucharisztikus Kongresszus jelmondata a 87. zsoltárból: „Minden forrásom belőled fakad”, Jézus utolsó vacsorán elhangzott szavaira utal. „Az utolsó szabad pillanatában még adni akart valamit a tanítványoknak. Kenyeret és bort vett a kezébe, és döbbenten hallgatták, „ez az én testem, ez az én vérem”. Amikor aztán a golgotai események után összejöttek, nem értették, hogy mi történt. Emlékeztek rá, mit mondott, „ezt tegyétek az én emlékezetemre”, megtörték a kenyeret és ittak hozzá bort. Mondhatjuk azt is, ez volt az első szentmise, mert itt kezdődik el az egyház élete. Az eucharisztia tehát forrás az egyház számára” – folytatja a magyarázatot. „A mise és az egyház nemzetköziségének ünneplése az a nagy happening is, ami most a Hősök terén veszi kezdetét, amikor mind együtt vagyunk, nem csak a mi kis parókiánk közössége.”
Nemzetek feletti és nemzeti ünnep
Az Eucharisztikus Kongresszus nemzetközi esemény. A covid-járvány miatt idén sokkal nehezebb az utazás a környező országokból, és kevesebben lesznek a lengyelek, akik az ő Mindszentyjük, Wyszyński bíboros boldoggá avatását ünneplik ezekben a napokban, és a szlovákok is, akikhez Ferenc pápa a zárómise után máris utazik látogatóba. Horváth Árpád megjegyzi, az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus sem volt teljes, akkor Hitler tiltotta meg az osztrák és német hívek részvételét. A nemzetköziséget erősíti ugyanakkor, hogy a pápán kívül vendég lesz az ortodox egyház feje, Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka is.
„A katolicizmusban fontos, hogy mi a világegyházhoz tartozunk. Míg például a református közösségek autonómok, s választják a papot, a katolikusoknál a papot küldik, mert mi egy nagyobb szervezetnek vagyunk a tagjai. A különböző helyi egyházak azonban behozzák a maguk színeit is, így a globális értékekkel párhuzamosan a helyi értékek iránt is létezik érdeklődés. A világegyház tagjai vagyunk, de ugyanakkor magyar egyház is” – mondja Árpád atya. Szerinte az ember nem lehet meg a biztonságot adó „valahova tartozás” ősi élménye nélkül.
„Ma olyan civilizációs és kulturális válságban vagyunk, amiben az eucharisztikus kongresszus üde jelenség, mert az identitásunk ünnepe – nem a nemzeti identitásunké, hanem a közösségé Istennel és az emberrel. De az sem jó, ha kiver valakit a verejték a haza szótól, mert a nemzeti identitásnak is van pozitív oldala, és ezt a helyi egyház ápolja. Tartozom valahová, és ennek megtartó ereje van” – teszi hozzá.
Programok a köztereken, templomokban
Az Eucharisztikus Kongresszus eseményei a Hősök terén kívül még számos helyen zajlanak az egy hét alatt, így a templomokban is. A részletes napi program a kongresszus honlapján megtalálható.
„A vasárnapi nyitómisén lesz előáldozása ezernél több gyereknek. Tőlünk 20 kicsi megy, akinek a felkészítése a covid miatt nem volt egyszerű, végül augusztusban elsőáldozó táborban sikerült megtartani. 11-kor találkozunk a templomudvaron, fél 1-kor van a bejelentkezés a Hősök terén, délután 4-kor a mise. Visszük a jezsuita zászlót is rendünk jelmondatával, „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!”, és azt a méteres macit is, amit az elsőáldozóimtól kaptam” – mondja Horváth Árpád atya.
Képek: Huszár Boglárka
