A Mindenen átgázolva, százmilliárdokból tennék újra naggyá a katolikus egyetemet című film február 27-én debütált az interneten, először pedig a Telex támogatóinak szervezett exkluzív rendezvényen vetítették.
Tavaly szeptemberben kezdtek el forgatni, amikor a Pollack Mihály téren elkezdődött a Magyar Rádió egykori épületeinek bontása. Simor Dániel már követte a témát, a kerületben élő testvére hívta fel figyelmét a komplex történetre.
Legyen íve, mint egy játékfilmnek
Kezdetben nem lelkesedett túlzottan a téma iránt, ám rájött, hogy vizuálisan érdekes anyag készülhet a bontásról. A téma kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy egy ismétlődő jelenséget lát Magyarországon: nagy állami vagy magánberuházás, amivel szemben a helyiek ellenállást tanúsítanak.
„Itt egy kicsit más volt a sztori, mégiscsak Budapest egyik legexkluzívabb területe ez, és a bontás léptéke miatt is, mert itt volt a Rádió”
– magyarázza Simor. A helyszín különlegességét az is adta, hogy a környéken képzett emberek élnek, köztük sok építész, akik szakmailag is megalapozottan tudták artikulálni a problémáikat.
Egy 15-20 perces videóriportot tervezett, ez bő 50 percesre hízott. „Ez egy érdekes műfaj, a valóságot kell bemutatni, de közben kell hogy legyen íve is, mintha fikciós filmet néznél.” A konfliktus megértéséhez mindkét oldal álláspontját alaposan be kellett mutatnia. Különösen fontosnak tartotta, hogy érthetővé tegye a civilek ellenállását, ami tapasztalata szerint sokak számára nem volt egyértelmű.
„Amikor meséltem kollégáknak, barátoknak, hogy ezen dolgozom, nekik elsősorban a civilek ellenállása volt nehezen érthető” – mondja. „Még úgy is, hogy követik a közéletet, ismerik a politikát, és látják, hogy mik történnek az országban.” Sokan nem értették a helyiek ellenkezését a fejlesztéssel szemben, mivel a terület rendkívül elhanyagolt állapotban volt. Ő is látta az Esterházy-palota kapujában a döglött galambokat és az emberi ürüléket. A laikusok különösen nehezen értették a helyiek kifogásait a fejlesztés látványterve láttán, ami elsőre nem tűnik megosztónak.
A film hosszúságát az is indokolta, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történetét is bővebben bemutatta, egészen a szocializmus időszakáig visszanyúlva. Simor Dániel feltárta azt is, hogy a mostani konfliktus mögött mélyebb történelmi és identitásbeli kérdések húzódnak meg, például az ELTE és a Fidesz által favorizált Pázmány közti történelmi rivalizálás, hogy melyik a nagyszombati jezsuita egyetem valódi örököse.
A minisztert könnyebb volt szóra bírni, mint a püspököt
A film erőssége, hogy sikerült megszólaltatni a kormány és az egyház képviselőit. Lázár János építésügyi miniszterrel és Semjén Zsolt egyházi kapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettessel a parlamenti bizottsági meghallgatásain beszélt a stáb. Semjén Zsolt azt mondta: „Az ország egésze szempontjából a legfontosabb, hogy a katolikus egyetem megépüljön. És innen mondom, hogy meg is fog épülni, grandiózus módon.”
A minisztereknek minden évben általában október és december között vannak bizottsági meghallgatásaik, ez mindig jó alkalom az újságíróknak. „A fékek és ellensúlyok rendszerében elvileg a parlament ellenőrzi a kormányt, és ez is egy módja annak, hogy kérdezni lehessen a miniszterektől” – mondja a riporter.
Erdő Péter bíborossal – aki a filmben azt mondja, ha megvalósul, akkor majd megszeretik az emberek az egyetemet – egy váci egyházi eseményen sikerült interjút készíteni. Simor Dániel az MTI eseménynaptárából tudta meg, hogy a bíboros vendégként jelen lesz egy váci ünnepi misén. Odamentek, és hosszas győzködés után a bíboros végül nyilatkozott. A Püspöki Konferencia elnökét, Veres Andrást is szerették volna megszólaltatni, el is utaztak Győrbe a kiállításmegnyitóra, ahová ígérte magát, de hiába tették meg a háromórás utat, Veres András nem jelent meg.
A beruházás projektigazgatójával, Molnár Lászlóval viszont sikerült interjút készíteni: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) együttesen hozzá irányította a stábot.
Elkent felelősségek
„Az ilyen témákba szeretek sok időt fektetni, mert Magyarországon sokan úgy gondolkodnak, hogy valami vagy jó, vagy nem jó. Politikai oldaltól függően: ha a kormány csinálja, akkor az biztos rossz, vagy biztosan jó. Azért is igyekeztem bemutatni minél több szempontot ebben is, hogy aki megnézi, az gondolkodjon el ezen” – mondja Simor Dániel. „Mindig ez a célom, és szerintem jó élmény is ilyen sztorikat nézni, mert intellektuálisan izgalmasabb.”
Simor szerint a film megmutatja, hogy a kormány és a katolikus egyház közötti szereposztás nem mindig világos a projektben. Bár nehéz feltárni a valódi döntéshozatali mechanizmusokat, a szereplők kommunikációs stratégiáit sikerült bemutatni. Lázár János miniszter mindig mondhatta, hogy ő csak végrehajtó, viszont ha valaki megpróbálta megkérdezni, hogy akkor kin lehet számonkérni a döntést, csak azt mondta, rajtuk nem, és egyházellenességről beszélt.
„Ez egy védekezési stratégia, egy kommunikációs technika volt, amit kitaláltak erre az egészre.”
Jól látszik, hogy Lázár Jánosnak is ambivalens érzései vannak a projekttel kapcsolatban, tőle hangzott el, hogy évekkel ezelőtt még a Nyugati mögötti területet ajánlották fel a megrendelő Püspöki Konferenciának. De a Palotanegyed és környéke lett a „budapesti diákváros”, ezért a PPKE szerint számukra versenyképességi hátrány lett volna innen elköltözni, így nem éltek a felkínált lehetőséggel, és ezt a kormány tiszteletben tartotta. Vitézy Dávid a zárt körű premiervetítés utáni beszélgetésen azt mondta, megrendelőnek általában azt nevezik, aki fizet. Ám ezúttal az állam (azaz az adófizetők) fizetik az egész projektet.
A bemutató a Telex támogatóinak szervezett exkluzív esemény volt a Három Hollóban. Bár a Telex ingyenesen olvasható, a reklámbevételek mellett a támogatók fontosak a fennmaradásukhoz, ezért igyekeznek nekik időnként valami extrát adni.
Élőben reagáltak az emberek
A vetítés utáni ankéton Pikó András VIII. kerületi polgármester és Vitézy Dávid mint a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) korábbi vezetője is részt vett. Vitézy sok új szempontot behozott, hiszen a BFK volt a projekt eredeti gazdája, ám a 2022-es választások után megszüntették, a beruházás pedig átkerült Lázár János minisztériumához.
„Nagy élmény volt látnom az emberek reakcióit, mert általában csak kommenteket meg lájkokat látok az online videós anyagaimnál, de itt láttam is, hogy min nevet, vagy min háborodik fel a közönségem.”
Simor Dániel szigorúan elválasztja a személyes életét és újságírói szerepét. Bár határozott elképzelései vannak a világról, az általa készített interjúkban visszafogja magát. „Én ezt nagyon-nagyon szigorúan kettéválasztom. Van a magánélet, ahol szenvedélyesen érvelek; meg van a munkám, ahol fapofával” – mondja. „Egy háborúban is a legjobb, amit az újságíró tehet, hogy tudósít, mert az mindig fontos, hogy az emberek tudják, mi van.” Az újságírónak pedig ez a dolga. A tőle kapott információk birtokában alakíthatja ki az olvasó vagy a néző a maga a véleményét.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
