Ön már korábban is rendőrkapitány volt, a II. kerületben. Tudtommal ott elégedettek az emberek a rendőrség munkájával.

Köszönöm a visszajelzést. Akkor ez is azt mutatja, hogy nem végeztünk rossz munkát.

Hét éven át szolgált itt az előző józsefvárosi kapitány, Molnár Gábor, aki nyáron a XV. kerületbe került át kapitánynak. Mennyire szokásosak az ilyen áthelyezések?

Hogy ki, hol és milyen vezetői beosztást lát el, arról az állományilletékes parancsnok dönt. A BRFK esetében Budapest rendőrfőkapitánya határoz arról, melyik kapitányságot ki irányítsa. Vannak kiemelt kapitányságok – ilyen a VIII. kerületi is –, melyeknél azonban Budapest rendőrfőkapitányának javaslatára az országos rendőrfőkapitány dönt. Az egyébként általános, hogy a kapitányságvezetőket időnként új helyre nevezik ki.

Több mint 30 éve dolgozik a rendőri pályán. Jól tudom, hogy egykor Józsefvárosban kezdett?

Igen, 1991. november 22-én szereltem fel, és 1992 nyarától dolgoztam a VIII. kerületben. Valaha egyébként itt is laktam a József utcában, az egykori kocsisoron. Az első pár hónapban egyenruhásként szolgáltam, utána a bűnügyi szolgálat vizsgálati alosztályán vizsgálóként, majd csoportvezetőként dolgoztam egészen 1999 májusáig. Akkor kerültem át a II. kerület állományába, és lettem ott az akkor alakuló budapesti hatáskörű zseblopás alosztály vezetője. 23 évig dolgoztam a II. kerületben, 2007-től már bűnügyi osztályvezetőként, 2011-ben pedig megbíztak a rendőrkapitányság vezetésével.

Nyilván sok az eltérés egy budai kerület és Józsefváros között, mások a problémák is. Rendőri szempontból melyek a legnagyobb különbségek?

A fő metódusok és rendőri tevékenységek nagyjából azonosak. Amiben inkább eltérést látni, az a bűncselekmény-típusok aránya. Itt nagyobb számban fordulnak elő testi sértések, garázdaságok, kisebb vagyon elleni bűncselekmények, ugyanakkor a lakásbetörés és a nagyobb súlyú vagyon elleni bűncselekmények arányszáma lényegesen alacsonyabb.

Tavaly Budapesten pont Józsefvárosban volt a legjobb a rendőrség reagálási ideje, 9 perc 12 másodperccel, átlagban másfél perccel voltak gyorsabbak a józsefvárosi rendőrök, mint fővárosi társaik, miközben a küldések száma itt volt a legmagasabb. Tehát sok az eset, és ehhez képest gyorsak. Mitől megy itt ilyen jól, amikor mindenütt arra hivatkoznak, hogy nincs elég rendőr?

Fontos megemlíteni, hogy a kiérkezési idő országos szinten Budapesten az egyik legrövidebb. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy ez csalóka mutató. Itt, ha a járőr kap egy címet, akkor egy nagyjából pár kilométeres körzeten belül kell nagyon gyorsan és felkészülten megérkeznie. Ugyanez egy peremkerületben nehezebb. De nem elég időben odaérni valahová, a legfontosabb mégis az, hogy utána milyen minőségű rendőri tevékenység folyik a helyszínen, ahol valaki segítségre szorul. Az a lényeg, hogy mennyire vagyunk szakszerűek és empatikusak, mennyire látjuk át gyorsan a helyzetet, mennyire tudjuk a leghatékonyabb és leggyorsabb szolgáltatást adni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyors kiérkezés ne lenne fontos.

A feladataink maradéktalan ellátásához elegen vagyunk, bár hozzáteszem, olyan rendőri vezetőt az elmúlt 30 évben még nem láttam, akinek, ha felteszik a kérdést, hogy szüksége lenne-e több rendőrre, azt mondaná, hogy nem.

A veszélyhelyzet alatti moratórium után egy hét alatt 300 rendőr felmondott: a fővárosban 71-en, Józsefvárosban hárman. Gyakran érvelnek azzal adott helyzetekben, hogy a rendőrségnek nincs elég embere az ügy megoldására. Itt is volt szó korábban olyanról, hogy a II. János Pál pápa téren és a Blahán közös járőrözések lesznek a közterületesekkel, amihez a kerület anyagilag is hozzájárulna, de aztán egyszer csak kiderült, csak nincsen elég ember. Várható-e ebben javulás?

Semmi akadálya annak, hogy közös járőrszolgálatot folytassunk a közterület-felügyelettel. Azon persze mindig lehet javítani, hogy a kollégákat hogyan foglalkoztatjuk és mik jelentenek prioritást; sok múlik azon, hogy a vezetők hogyan szervezik meg a munkát.

Tavaly 9-ről 16-ra nőtt a kerületben a kábítószer-kereskedők lefülelése. Az ön elődje azt nyilatkozta, ha növekedést tapasztalunk a számokban, az jó hír, mert azt jelenti, hogy annyival is kevesebb drog marad a piacon.

Ennél szebben biztos, hogy én sem tudnám megfogalmazni.

Viszont eközben szubjektíven úgy érzékeli a lakosság, hogy igenis komoly problémát jelent a kábítószer a kerületben, és emiatt elégedetlenek.

A kábítószerek elleni harccal soha senki nem lehet elégedett. Ez az a bűncselekmény, amely hosszú évek óta velünk van, és sajnos velünk is lesz – ezért nem tehetjük meg azt, hogy ne foglalkozzunk vele. Inkább azon kell elgondolkodni, valójában mikor is vagyunk hatékonyak.

Persze egyszerűbb lenne a fogyasztói magatartást tanúsítókat vegzálnunk, de ma már az a prioritás, hogy azokat az embereket állítsuk mielőbb bíróság elé, akik kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak. Önmagában az, hogy egy lakossági bejelentésre azonnal kimegyünk, sokszor csupán ambuláns kezelés. Nekünk olyan módon kell intézkednünk, ami a bíróságon úgy állja meg majd a helyét, hogy az elkövető hosszú ideig ne okozhasson problémát a társadalomnak. Az a célunk, hogy kereskedelmi magatartást bizonyítsunk és minél nagyobb mennyiséget találjunk. Nyilván vannak helyzetek, ahova azonnal menni kell. De azonnalra és hosszú távra is megoldást találni lehetetlen, ez a kettő így együtt nem működik.

A kábítószerek elleni harc az egyik legfontosabb tevékenységünk, amire nagyon sok időt, energiát és gondolkodást fordítunk. Az ezekkel kapcsolatos munkákban kivételesen elszánt, az egyébként is hivatástudattal rendelkező kollégáknál még egy fokkal elhivatottabb embereket igyekszünk foglalkoztatni.

Hol kellene leginkább fejleszteni, hogy közbiztonsági területen hatékonyabb legyen a munkájuk?

Úgy érzem, nagy vonalakban minden a helyén van, de mindenen lehet és kell is fejleszteni. Amit elsődlegesen a zászlóra tűznék, az a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknek, azon belül is a kereskedelmi terjesztő magatartásoknak az üldözése, mert ez egyéb járulékos bűncselekményeket is húz magával, alapja lehet például utcai garázdaságnak. A második már inkább az általános értelemben vett gyorsaság, hogy ügyeket milyen gyorsan oldunk meg és kezelünk le. Aztán jöhetnek még a közlekedéssel kapcsolatos szabálysértések, közlekedési balesetek, azt gondolom, ezekben is el kell mozdulnunk.

Interjúnk végén mi az, amit még fontosnak érez elmondani?

Senki ne gondolja, hogy közbiztonságot a rendőrség önmagában tud csinálni. A közbiztonságnak számtalan összetevője van, és a lakosság nélkül nem működik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem szabad rosszat csinálni – persze hogy nem szabad, ez is fontos –, inkább azt, hogy csak akkor tud a rendőrség hatékonyan dolgozni, ha a lakosság lehetőség szerint a legjobban a partnereként kezeli. Ez nagyon jól megjelenik azokban a helyzetekben, amikor valamelyik ügyben tanúként kell részt venni, vagy mondjuk a rendőröknek ajtót kell nyitni. Jól érezhető, amikor a rendőrség érzi a lakosság bizalmát és segítőkészségét. Ahhoz, hogy nyugodt és jó környezetben tudjunk nap mint nap nyugovóra térni itt a kerületben, szükséges, hogy a rendőrség és a lakosság együttműködése jó legyen. Ebben kérem az itt élők támogatását, segítsék a munkánkat!

Fotók: Huszár Boglárka