A gyerek akkor fejlődik jól, ha biztonságban érzi magát. Ehhez elfogadó és befogadó közegre van szüksége, amiben bátran kifejezheti érzéseit, és a negatív megnyilvánulásainak is van létjogosultsága, értő fülekre talál.
„Ha egy gyerek intézménybe kerül, akkor nyilvánvalóan alkalmazkodnia kell az ottani szabályokhoz. Ám ahhoz, hogy a családdal való nevelése együttműködve történjen,
az intézménynek is tekintettel kell lenni a gyerek körülményeire.
Ezért például a gyerek beszoktatása alatt igyekszünk fölvenni azokat az otthoni szokásokat, amiket ő hoz, hogy minél könnyebb legyen számára az adaptáció. Próbáljuk tehát a két rendszert közelíteni” – mondta el lapunknak Mahut Csenge, a józsefvárosi Babóca Bölcsőde vezetőhelyettese.
Ám ez korántsem olyan egyszerű, amikor az egy csoportba kerülő gyerekek egymástól nagyon különböző kulturális környezetből érkeznek, eltérő társadalmi háttérrel rendelkeznek. „Fontos, hogy az intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) jól tudják kezelni a beérkező gyerekek sokféleségét:
a pedagógus hozzáállása irányt szabhat
a másik megértésén és az egymás iránti tiszteleten alapuló együttélési elvek kialakításának”, veszi át a szót Deák Éva, a Partners Hungary Alapítvány vezetője. Szükséges ezért a gyerekekkel foglalkozó szakemberek készségfejlesztése, továbbképzése is.
Az Európai Unió által támogatott SUSIEE program a fenntartható és interkulturális nevelés fejlesztésén dolgozik a kis (0-3 éves korú) gyermekekkel foglalkozó szakemberek és a családok bevonásával. A 2 éven át tartó projektben magyar, spanyol és olasz civil szervezetek, kisgyermekkori neveléssel foglalkozó intézmények és tanárképzők működnek együtt. A SUSIEE hazai partnerei a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék és a Partners Hungary Alapítvány.
A projektben olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek elősegítik
a különböző kultúrák értékeinek integrálását az intézmény falain belülre,
hogy a gyerekek otthonosan érezzék ott magukat. „A sokszínű légkör ösztönzőleg hat, tanulási lehetőséget biztosít nekik és a családjuknak is, mindannyiuk javára válik” – mondta el Deák Éva. A kultúrát ebben az esetben elsősorban nem etnikus vagy nemzeti kultúrák szerint értelmezik, hanem a különböző családi tradíciókra, a különböző gazdasági háttérrel rendelkező családok életmódbeli különbségeire vonatkoztatják.
Az egyes országokra vonatkozó jogi környezet figyelembe vételével, valamint a résztvevők tapasztalatainak, jógyakorlatainak adaptálásával mindenki számára elérhető elméleti és gyakorlati kézikönyvek készülnek a kisgyermekgondozók képzéséhez és módszertani megsegítéséhez, de fejlesztenek egy applikációt is, amely pozitív gyereknevelési módszereket tartalmaz és segítséget nyújt – elsősorban a külföldi – családok számára, és tréningeket is szerveznek a bölcsődei dolgozók számára.
A program során, amely 2025 végéig tart, a résztvevők 3 találkozót tartanak, ezek közül már kettő lezajlott, a második konferenciára Budapesten került sor még szeptemberben. (Az alábbi képek a budapesti konferencián készültek.)
A közös munka és gondolkodás során a szakemberek számára világossá vált, a fenntarthatóság jelentéstartalma nem csupán a környezetre vonatkoztatható, hanem – többek között – az emberi kapcsolatokra, a humán értékekre, az érzelmi fejlesztésre is kiterjeszthető. Az interkulturalitásnak pedig fontos együtthatója, hogy a különféle fogalmak alatt ugyanazt értse mindenki minden nyelven – mondta el Koscsóné Kolkopf Judit, a JEB vezetője.
Fotók: Huszár Boglárka
