A kormány úgy harangozta be a 2027-es költségvetést, mintha annál jobb nem is történhetne senkivel, az egyes fejezeteket lapozgatva azonban legalábbis vegyes érzéseink lehetnek. Persze, tudjuk, hogy voltaképp semmi sincs kolbászból, a kerítést pedig rég megette a korhadás, de mégsem mindig könnyű elfogadni, hogy jövőre sem lesz jobb, legfeljebb minimálisan.

Borzasztó helyzetet örökölt a kormány, így alapvetően nem is lett volna reális olyan költségvetést várni, ami azonnal érdemi javulást eredményez. Az államháztartási hiány a GDP 7,8 százaléka lesz az idén, ezt muszáj volt drasztikusan visszavenni – ahhoz hogy eurónk legyen, három százalék alatti hiány kell. Emellett a nagy hitelminősítők legalább egy éve pattintgatják a piros filctoll kupakját, amivel a befektetésre nem alkalmas besorolást írnák Magyarország neve mellé, vagyis azt, hogy bóvli. Eddig kivártak, hátha lesz valami, ami reményre ad okot. A jövőre beígért 4,9 százalék hiány így pont olyan, mint a mesebeli okos lány, van is rajta ruha, meg nincs is.

Őrült módon osztogatni nem lehetett, a kormány pedig nem volt elég tökös ahhoz, hogy olyan szent tehenekhez nyúljon, mint a rezsicsökkentés vagy a többgyerekes nők adómentessége – utóbbinál lesz valami változás, de azt nem merte vállalni Magyar Péter, hogy az egészet megszüntessék. Maradt a toldás-foltozás lényegében minden fejezetben.

Ez nem jelent egyértelműen jót az önkormányzatok esetében – bár ha más nem lenne, csak a költségvetés, nem is lenne annyira rossz a helyzet. Sajnos azonban van más is: 2027-ben azzal lehet számolni, hogy a kerületi parkolási bevételek és talán az iparűzési adó nagyobb, az idegenforgalmi adó kisebb része is a Fővároshoz kerül. Józsefvárosban nagyjából 1,5 milliárd forint a parkolási díjbevétel várható kiesése, a többi tétel egyelőre becsülhetetlen, és ezt nem hozza vissza a költségvetés, talán még nullára sem.

A kerületek hiába próbáltak érvelni a parkolási rend átalakítása ellen a Fővárosi Közgyűlésben. Hiszen ha a főváros átveszi a parkolás üzemeltetését, a kerületektől – és a kerületek lakóitól – milliárdokat vonnak el. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere azt javasolta, csak azután szülessen döntés a parkolás átvételéről, hogy kiderült, hogyan tudja a főváros saját parkolóhelyeit üzemeltetni. Karácsony Gergely, a központosítás gondolatát elfogadó és fennen hirdető főpolgármester lesöpörte a javaslatot, mondván, hogy fővárosi szinten lehet leghatékonyabban működtetni a parkolást. Baranyi Krisztina javaslatát a képviselők leszavazták.

Megszavazták viszont Karácsony Gergely és a kormány október eleji megállapodását arról, hogy az állam ötvenszázalékos részesedést szerezzen a BKK-ban. Az előterjesztést 17 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadták el. Hogy jött össze az eredmény? A Demokratikus Koalíció segítségével. Gyurcsány és Dobrev pártjának maradéka a Fővárosi Közgyűlésben ül, és most látta elérkezettnek az időt élni a kormány partnerségi ajánlatával, és „felülemelkedni a korábbi megosztottságon”. A főpolgármester történelmi lehetőségnek nevezte az előterjesztést, szerinte a főváros és a kormány megállapodásával javul Budapest költségvetési helyzete.

Szolidaritást!

Annyi mindenképp pozitív, hogy kis mértékben ugyan, de csökkenni fog 2027-ben a szolidaritási hozzájárulás összege. Mindösszesen, országos szinten 60 milliárd forinttal, amiből Budapestre 34 milliárd forint jut. A Főváros külön sorra kerül, az idei 97,7 milliárd forint után 77 milliárd forint lesz a befizetendő hozzájárulás összege. Ez fix, a többi önkormányzatnak pedig a korábban meghatározott rendszerben, egy bonyolult képlet alapján kell kiszámolnia, mennyi lesz a fizetnivaló. Budapesten várhatóan 14 milliárd forintot spórolhatnak a kerületek, ebből Sátly Balázs számításai szerint Józsefvárosra 432,6 millió forint jut, vagyis az adó majdnem 14 százalékkal kisebb az idei összegnél. Persze így is be kell fizetni 2,6 milliárd forintot, ami nem kevés.

Eddig a hozzájárulást két részletben kellett megfizetni, márciusban és szeptemberben. Több önkormányzat is próbálta ezt szabotálni, például a Főváros, egy-egy kerület, vagy Budaörs. Ez jövőre nem fog működni: márciusban és szeptemberben a hozzájárulás 23-23 százalékát kell befizetni, a többit pedig havi bontásban. Ha egy önkormányzat csúszik a befizetéssel, a havi tartozást inkasszálja az Államkincstár. Tehát nem lehet egyszerre nagyobb összegekkel bűvészkedni.

Soronként

Az önkormányzati fejezetet nézve országos szinten az általános működési és ágazati támogatás 19 százalékkal, a szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása majdnem 13 százalékkal, a köznevelési feladatok támogatása tíz százalékkal nő, ezek összesen 1222 milliárd forintot tesznek ki 2027-ben.

Ez Sátly alpolgármester szerint a jelenlegi tényleges finanszírozás lekövetése a költségvetésben, vagyis nem jelent nagyobb mozgásteret. Új támogatás egyes óvodai munkakörök bérére, pedagógusok továbbképzésére, valamint a személyi gondozási szolgáltatás vezetői feladatainak ellátása céljára látszik, itt nemcsak az adott támogatási sor összege nőtt, hanem újabb tételek is bekerültek.

„Összességében elmondható, hogy kicsit közelebb kerülnénk a kötelező feladatok valós költségszintjének finanszírozásához, azonban a szolidaritási adó miatt ez egy elméleti kérdés, mert a finanszírozás jelentős részét visszaszedi az állam” – magyarázta Sátly.

A szociális ágazati pótlék keretösszege jelentősen emelkedik, ezt havonta folyósítják az önkormányzat számára, emellett a kulturális feladatok bérjellegű támogatása több mint duplájára nő, ám ez nyilvánvalóan nem jelent automatikusan kétszeres fizetést, sőt. Az itt meghatározott keretet a szakminisztérium döntése alapján fogják felosztani január elején, addig nem lehet biztosat mondani, kinek mennyi többlet jut, ha egyáltalán jut.

Kultúra és utak

Vannak kevésbé jó hírek is. Egy fillérrel sem nő jövőre az önkormányzatok kulturális feladataira nyújtott támogatás összege: 22,7 milliárd forint. Szintén változatlan lesz a városi, megyei, települési múzeumok, zene- és táncművészeti szervezetek támogatása, ezen összegek együttesen sem érik el a 14 milliárd forintot. De legalább erre több jut, mint tűzifa támogatásra, utóbbi kétszeresére nő, tízmilliárd forint lesz.

És nem tudni, mennyivel fog nőni a közútfejlesztésre használható forrás. Amikor szóba került, hogy a kerületi önkormányzatoktól a Fővároshoz kerülnek a parkolási díjbevételek, Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, az összegből az utak felújítását lehet finanszírozni. Ennek nincs nyoma a költségvetésben – mert más forrásokról van szó. Annak van csak nyoma, hogy közutak, hidak, alagutak fenntartására és üzemeltetésére pont ugyanannyi jut jövőre, mint az idén, Budapesten 485 ezer forint kilométerenként.

Országos fenntartású utak felújítására pedig majdnem százmillió mehet el – ez az idei 13 milliárd forinthoz képest jelentős, valójában sok mindenre nem lesz elég. Hogy a települési úthálózattal mi lesz, egyelőre tehát nem tudni. Budapest közúthálózata nagyjából ötezer kilométer.

Írók és szakmai szervezetek bírálják a kulturális büdzsét

„Elkeserítő és érthetetlen, hogy az új kulturális kormányzat a NER bukása után ugyanannyi, vagy még nagyobb támogatást ad az Orbán-rendszer által működtetett és agyonfinanszírozott intézményeknek” – írta Parti Nagy Lajos író, költő arról, hogy a költségvetési törvény tervezetében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatása 13,98-ról 14,39 milliárd forintra nő, míg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) titkárságára 35,7 millió jutna.

Az MMA befolyása ezen túlmenően is nyomasztó: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) művészeti kollégiumaiba továbbra is a tagok harmadát delegálhatja. „Nagyon jó, hogy újra lehet pályázni az NKA-nál, imádok bingózni ugyanis” – írta Gerlóczy Márton író, a nevezési díjakat és a döntéshozatalt bírálva. Az is igaz, hogy a nyereményalap csökkenni fog: az NKA pályázati támogatásai 12,3 milliárdról 7,5 milliárdra, 39 százalékkal csökkennének, így a teljes kiadási kerete 14,3-ról 10 milliárdra apadna.

A bingóhoz képest persze a beugró jóval nagyobb, erről Peer Krisztián költő azt írta, tizenhat év után pályázna újra, de a több mint 30 ezer forint díj elbizonytalanította. A maximális összegekre több kategóriában pályázó alkotónak akár 160 ezer forintot kell befizetnie – pusztán azért, hogy elbírálják a pályázatait –, miközben a támogatás elnyerésére természetesen semmilyen garancia nincs.

Az előadó-művészeti támogatások 38,5-ről 53,4 milliárdra nőnének, de a tervezetből nem derül ki, ebből mennyi jut a független színházi és tánctársulatoknak, zenekaroknak. Tizenegy szakmai szervezet, köztük a Magyar Színházi Társaság, a Független Előadó-művészeti Szövetség, és a Szépírók Társasága fordult közös nyilatkozattal Tarr Zoltán kulturális miniszterhez, mondván a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak. Szintén nehezményezték, hogy az ELTE és a Zeneakadémia, két modellváltáson át nem esett egyetem támogatása alig emelkedik, így a csőd szélén tántorog mindkettő.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy „a most benyújtott tervezet nem jelenti a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásának végleges jóváhagyását”. Szerinte az MMA átalakítása alaptörvény-módosítást és százötven jogszabály átírását igényli. Több mint egy tucat intézményt világítanak át, köztük a Nemzeti Színházat, az Operaházat és a Petőfi Kulturális Ügynökséget. A Magyarságkutató és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet új nevet, szerkezetet és feladatokat kapna. A Tisza-frakció a költségvetési vitában módosító javaslatokat nyújt be – ígérte.

Nyitókép: Mile Máté