Az urbanista szakma számon tartja a Rév8-at, de az emberek nem nagyon tudják, mit csinálnak, pedig komoly múltjuk van. De először is, miféle rév a Rév8?

A rövidítés feloldása Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., amit 1997-ben hozott létre a főváros (40 százalékban tulajdonos a mai napig) és Józsefváros, hogy itt is elinduljon a városrehabilitáció a Ferencváros példáját követve, de más módon. Budapesten a 90-es években ez fontos kérdés volt, még rehabilitációs alap is létezett, és ennek kiaknázására lépett be a főváros is a társaságba. Végül Józsefváros már Demszky Gábor idejében sem jutott annyi forráshoz, mint remélte, és a cég finanszírozásából is kiszállt.

Ferencvárosban klasszikus tömbrehabilitáció folyt, belső részek kibontása, zöldítés, házfelújítások. A Rév8 más úton indult el. A Corvin sétány esetében teljesen új városrészt hoztunk létre, a Magdolnanegyedben azonban szociális városrehabilitációba kezdtünk, ami hosszú és összetett folyamat: közbiztonsági, szomszédsági rendőr, képzési, közösségi, szociális programokból áll az ott élők, a szakemberek és civil szervezett bevonásával, továbbá az épületek felújításával, közterületi fejlesztéssel.

Ma nincsenek ilyen nagyszabású programok a kerületben, ez miként érintette a Rév8-at?

Mondhatjuk, hogy a cég fénykora 2005 körül volt, amikor már megindult a Corvin-projekt és a Magdolnanegyed leglátványosabb megújulása kezdődött el a Mátyás és tér és környékének rendbetételével. Ez már a második Magdolna-projekt volt. Az első még csak négy házra terjedt ki 2003-ban, de a program elemei már akkor kialakultak, a Kesztyűgyár is annak részeként született meg. Abban az időben minden érintett területen közvetlenül jelen voltunk, közösségi tervezés, szociális munka, közbeszerzések és felújítások lebonyolítása, műszaki ellenőri munkák, stb.

A Magdolna 2-es projekt 2011-ben befejeződött, akkor projektvezető voltam, még én zártam le, de akkor eljöttem, és csak 2019 végén jöttem vissza. A Magdolna 3-as projektben, 2015–2018 között a Rév8 feladata projektmenedzselésre szűkült, a szociális részt a családsegítők vették át, a közösségi programokat a Kesztyűgyár, a felújítást a JGK. Akkor jutott a legtöbb pénz felújításra, sok házat érintett kisebb-nagyobb mértékben. És mivel uniós pénz volt, 10 éves eladási tilalommal járt, ezért is van még annyi saját bérháza a kerületnek.

2019-ben, a választások után újra kellett építeni a Rév8-at, a régi munkatársak addigra elhagyták. Már előtte elindult a VEKOP támogatású Magdolna-Orczynegyed szociális városrehabilitációs program (MORCZY), szintén EU-s forrásból, ami mondható Magdolna 4-nek is, de már sokban más. A Magdolna 1 idején volt a legszorosabb együttműködés a lakókkal, a Magdolna 2 alatt voltak a legteljesebb felújítások, a Magdolna 3-ban az épületek száma volt magas, sok homlokzat újult meg, a közbiztonságról szóló MORCZY pedig a krízisterületet bővítette és a szociális munkára tette a hangsúlyt. A mi szerepünk az volt, hogy erőteljesebben vigyük a munkát abba az irányba, ami ez eredeti programalkotók szándéka volt.

A Magdolna-projektek célt értek?

A szociális városrehabilitáció nagyon hosszú folyamat, ha idő előtt elapadnak a források, abbamarad a szociális munka, pár év alatt visszarendeződhet a helyzet. Mára a Magdolnanegyed eljutott arra a szintre, hogy nem fog újragettósodni, elindult a fejlődés.

Húsz éve egészen máshogy nézett ki, rossz volt a közbiztonság. Ma a Diószegi és a Lujza utca gettójellegű, abban az irányban kell folytatni a fejlesztést, ami a MORCZY-val elindult.

Tény, hogy Józsefvárosban a szociális városrehabilitáció példaértékűen valósult meg, és mintává vált más városoknak is – ebben a Rév8-nak nagyon jelentős szerepe volt és van.

A célunk az volt, hogy az itt lakók helyzete javuljon, legyen mögöttük szociális háló, meg tudjanak erősödni. Úgy fejlesztettünk, hogy fékezzük a dzsentrifikációt, ne emelkedjen túl gyorsan az ingatlanok éréke.

A Kocsis-Sára időszakban láthatóan csökkent a Rév8 jelentősége. Ma mi a szerepük a kerület életében?

Akkoriban volt olyan elképzelés is, hogy egyesítik az önkormányzat vagyongazdálkodási cégével, a JGK-val. Ez a Rév8 végét jelentette volna, annyira más a két szervezet működési kultúrája. Jól jött tehát, hogy a főváros is tulajdonos, mert nem dönthetett a képviselő-testület az összevonásról.

Mi, révesek sokban különbözünk egy mérnöki irodától és egy olyan feladat-orientált cégtől is, mint a JGK. Mi nem csupán egy utcafelújítás tervezését végezzük el, hanem átfogó fejlesztési folyamatot viszünk végéig. Kapcsolatba lépünk a helyi lakókkal, üzlettulajdonosokkal, szervezetekkel, egyeztetünk velük, hogy mit szeretnénk, milyen igényeik vannak, a projekt minden elemét kézben tartjuk, menedzseljük a tervezéstől a kivitelezésig.

Az utcafelújításban nincs túl nagy mozgástér, lehet fákat ültetni, a parkolást kialakítani, de ahogy a nagyobb felújításokat, mint a Déri Miksa utca megújítása vagy a Szeszgyár utca, Losonci tér kialakítása, ugyanúgy a pici városi projekteket is komplexen kezeljük, bevonjuk az érintetteket, hogy minél többet ki lehessen kihozni belőlük.

Mi ebbe az irányba mentünk el, fölépült ehhez a csapatunk is, és ezt jól tudjuk csinálni.

A múltban a Rév8 képviselte az urbanista szellemet a kerületben, amitől a vezetés mérnöki vagy politikusi szemlélete távol állt, ha kezdetben lelkesen támogatta is. A 2019-ben jött civil vezetés azonban a révesekhez hasonló felfogású, a városfejlesztésért felelős alpolgármester maga is urbanista, a Közösségi Részvételi Iroda (KRI) pedig a lakossági bevonás szakértője. Nem fog a Rév8 egyszer csak feloldódni ebben a közegben?

Tény, hogy a közös gondolati kultúrában másként kell önállónak lennünk, mint ahogy régen voltunk, ebben közegben nehezebb megmutatni az arcunkat. A városvezetés képes konkrétabban meghatározni a városfejlesztési, zöldterületi elképzeléseit. Rádai Dániel alpolgármester most meg tudja adni azokat a szakmai irányokat, amikben nekünk dolgoznunk kell. Szoros szakmai kapcsolatban vagyunk vele, sokszor benéz hozzánk. Az a célom, hogy erős szellemi háttér is legyünk, és ehhez nagyon jó szakmai csapatunk van. Ugyanazt gondoljuk, mint a városvezetés, el tudjuk fogadni és erősíteni tudjuk a szándékokat. A KRI-vel is hasonlóan erős az együttműködésünk.

A feladatunk azonban rengeteg (az idei Rév8-as projekteket keretes írásunkban vettük számba – a szerk.), s ehhez mindössze tízen vagyunk. Készülünk a Népszínház utca megújítására, szeretnénk még ebben a ciklusban útjára indítani. Nincs rá egyben 2 milliárd forintja az önkormányzatnak, de én hiszek a kisléptékű beavatkozásokban. Ezeket könnyebb megtenni, és hamarabb látható, hogy végre történt valami, s ennek jó az üzenete.

Megkaptuk az Orcynegyed fejlesztési programját a Diószegi utcai nagy önkormányzati házakkal, amik most félig üresek. Ez most a legizgalmasabb rész Józsefvárosban. Az egész tömbre kell ingatlanfejlesztési tervet készíteni, amiből 6 telek önkormányzati.

A Déri Miksa utca megújításánál az üzlethelyiségek hasznosításában is szerepet kívánunk vállalni egy pilot-projekttel, amiben a felújítással egyidőben egyszerre adnánk bérbe az üzleteket, hogy élet legyen az utcában már az indulástól. A JGK-val működünk itt együtt, mi ezt a fejlesztés részének tekintjük, nem célunk a helyiséggazdálkodásba általánosságban bekapcsolódni. Ugyanakkor szeretnénk a bérlakásokra tervezett lakásügynökség kialakításában is részt venni.

Nyitókép: Mile Máté