Powered by RedCircle
Józsefvárosban egyre több a varjú. Néha kedvesek, máskor egészen félelmetesek, főleg ha támadásba lendülnek.
Turny Zoltán gyepszakértő és a Magyar Madártani Egyesület önkéntese maga is örökbe fogadott egy varjút évekkel ezelőtt, így első kézből tudja elmondani, hogyan történhet meg az, hogy a mentett fióka az embert tekinti elsőrendű partnerének és családjának.
Magyarázatából kiderül, hogy a varjak az ember környezetében képesek teljesen megszelídülni, ropit ropogtatnak az asztalon, kíváncsiak a társaságra, és nem is olyan egyszerű őket eredeti fajtársaikhoz visszavinni. Kérdés marad azonban, mennyire kell félni a fiókáikat védő varjaktól, mennyire gondolja komolyan támadásait egy anyavarjú? Vajon milyen szándékai vannak a Múzeumkertben felénk repülő, károgó állatnak? Kivájná a szemünket, vagy csak rémisztő hangok kíséretében elsiseg? És ha beszállnak az ablakon, mi a teendő?
Turny Zoltán nemcsak ezt mondja el, hanem szó esik a mediterrán országokból behurcolt gekkó-kolóniákról is, amelyek a lépcsőházban székelnek és éjjel élnek leginkább, meg a vörös vércsékről, akiknek kedvenc lakóhelyei a tizenkilencedik századi, girlandos lakóházak esztétikus kiszögellései, példának okáért a Szabó Ervin könyvtár környékén. De a fecskékről is beszélt, nekik például nagy szükségük lenne több sárra, különben nem tudnak fészket építeni. Megtudjuk, mit tehetünk a madarakért, kell-e, érdemes-e etetni őket, és mi történik – történhet-e olyan –, hogy a ragadozó madarak elpusztulnak mindahányan?
A Csakugyan legújabb részéből kiderül még, hogy
- miért fontosak számunkra is a természetes gyepek, mi pusztul el, ha a mezőgazdaság és az új fajok hatására felborul a természetes egyensúly;
- honnan jönnek az invazív fajok Magyarországra, legyenek akár állatok (darazsak, katicák) vagy növények;
- mit tud a hangyaboglárka, hogyan lopja bele magát a hangyák lakhelyére;
- tényleg magyar őshonos faj-e a fehér akác;
- kicsoda Fülöp és Imi és 27-es, a három hamvas rétihéja, akiket szinte élőben lehet követni a Kiskunságtól a Szaharáig;
- miért ölik halomra a Közel-Keleten a ragadozó madarakat, és jobban állunk-e Magyarországon az állatvédelemmel, ahol meg a farkasokat lövik ki a nemzetközi egyezmények ellenére;
- mi lett azzal a tíz rossz sorsú kígyászölyvvel, melyet a madarászok megjelöltek, de az emberi tevékenység miatt nem tudták végigjárni az útjukat;
- egy aratás után vajon mennyi áramütésben elhullott madarat talál a gyepvédő;
- baj-e, hogy a madarak mostanában már januárban is úgy énekelnek, mint régen áprilisban.
Hallgassa meg a Csakugyan legújabb részét, és iratkozzon fel a csatornára, hogy azonnal értesüljön az újabb beszélgetésekről!
Válassza a fenti lejátszót vagy a kedvenc podcast platformját: Spotify / Apple / Google
Fotók a podcastról: Huszár Boglárka
