A ZöldEbet kerestük meg azzal a kérdésünkkel, hogy mit tesznek, tehetnek a bűnelkövetők ellen, Hirbek Edina válaszolt lapunknak.
Megtudtuk, bár úgy tűnhet, mintha szervezett akcióról lenne szó, amikor több helyszínen egyszerre, vagy egy helyen adott idősávon belül többször is feltűnnek ezek a jutalomfalatnak álcázott gyilkos csapdák, a legtöbb esetben feldühödött emberek egyéni akcióiról van szó.
Erre egyrészt a falatok különbözőségéből következtetnek. Van, aki gombostűs verziót használ, más mérget, de találkoztak üvegszilánkokkal teleszórt kolbásszal is. Kaptak már el konkrét bűnelkövetőt, egy idős asszonyt, akinek mentális zavarai alapján zárt intézményben lett volna a helye. Ez az egy eset persze nem ad okot általánosításra, azt nem tudjuk, hogy nagy számban kik követnek el ilyen gaztettet. Eddig a III., a XIII., a VIII. és a XVIII. kerületekből jelentettek hasonló eseteket a közelmúltban.
Gyilkos falatok kifejezetten a kutyáknak
A kihelyezett csapdákra jellemző, hogy kizárólag kutyák tudják őket elfogyasztani, egyértelmű tehát a szándék. Amikor sima patkánymérget rak ki valaki, ott számtalan típusú állat elpusztulhat, de ezek a falatok kifejezetten városi kutyáknak szólnak. Hirbek Edina szerint a szándék mögöttük az ellenérzés a városi kutyákkal szemben, de hangsúlyozza, megérti sokak felháborodását egyes kutyatartók viselkedésén, a kutyagumi össze nem szedésének súlya egyszerűen nem összemérhető azzal a szándékos bűncselekménnyel, amit a csapdák kihelyezői elkövetnek.
„Az egy dolog, hogy az állat elpusztul, de amilyen kínszenvedést a haláláig átél, azt el sem tudjuk képzelni”
– magyarázza.
A kutyaellenes akciók mögött valószínűleg az a tévhit áll, hogy a rendőrség nem tehet semmit. De amióta szigorítottak az állatvédelmi törvényeken, nemcsak a kutyás érdekvédelmi szervezetek, hanem a kerületi önkormányzatok, a közterület-felügyelet és természetesen a rendőrség is belép a körbe. Egyedül a rendőrség intézkedhet ugyanakkor közvetlenül, ők is csak akkor, ha bizonyított a bűncselekmény. A csalétekről készített fotó már bizonyító erejű, így ha valaki ilyet talál, fotózza le, mielőtt kidobná, és keresse meg a rendőrséget.
Azért, hogy a folyamatokat gyorsítsák, számtalan segítséget vonnak be: ha bejelentés érkezik a ZöldEbhez, ők értesítik a köztereseket, hogy nézzék vissza a térfigyelő kamerák képeit, biztosítsák, hogy ezeket a felvételeket nem törlik ki az intézkedésig.
Tanulja meg a kutya, hogy nem szabad bármit megenni
Kerületünkben az önkormányzattal együttműködve sikerült azt is elérni, hogy a JGK engedélyt kapjon a bejelentett veszélyes területek átvizsgálására, most már a fővárosi fenntartású részeken is. Bár ilyenkor a gazdik is összefognak, és átfésülik az adott parkot, a JGK-nak több a kapacitása, alaposabban át tudják kutatni a környéket.
Hirbek Edina szerint fontos lépés volt, hogy Józsefváros önkormányzata is állást foglalt ebben a kérdésben, így még több a lehetőség terjeszteni a hírt, ha mérgezett csalétket találnak, és persze azt is, hogy milyen következményeket von maga után egy ilyen bűncselekménynek minősülő állatkínzás.
A fentieken kívül a ZöldEb saját ingyenes programjait (illetve bármilyen képzést) javasol a gazdiknak, ahol kiemelt figyelmet kap az étel megtagadásának gyakorlása. Hogy milyen mértékben lehet erre alapozni, az függ a helyzettől és a kutya személyiségétől is. Hirbek Edina elmondta, vannak kutyák, akik megtaníthatók, hogy minden esetben jelezzék, ha falatot találnak, míg mások sosem lesznek teljesen leszoktathatók a felevésről. Mindenesetre érdemes gyakorolni ezt a módszert, mert még pórázon lévő kutyánál sem tud minden esetben, minden pillanatban ott lenni a gazdi figyelme, és tényleg a másodperc töredéke elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj.
A ZöldEb hamarosan kutyás napot szervez Józsefvárosban, ahol lehet ezekről a témákról is kérdezni őket.
Nyitókép: Mile Máté
