Ötvenöt év után megújult a Blaha Lujza tér. Az átadás menetét sajtóbejárással kezdtük, ahol Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze és Horváth László, a BKK beruházási igazgatója beszélt a Blaha-projekt elkészültéről. Az átadón Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester, Láng Zsolt, a Fidesz budapesti választmányának elnöke, országgyűlési képviselő, Pikó András Józsefváros polgármestere és Niedermüller Péter Erzsébetváros polgármestere mondott beszédet, ezt a Facebookon élőztük is.

A legforgalmasabb csomópontok egyike

Nagyjából 200 ezer ember kerül kapcsolatba a Blaha Lujza térrel egy nap, ez az egyik, ha nem a legforgalmasabb helyszíne Budapestnek – kezdte meg az ismertetést Horváth László, a BKK beruházási igazgatója a bejáráson. Nagy kulturális hagyománya van a térnek, itt állt az 1965-ben lebontott Nemzeti Színház, korábban Népszínház, amiről igyekeztek megemlékezni a kivitelezés során is, kiemelt helyett kapott a korábban is itt álló emlékköve.

Növekedett a zöldfelület, nagy, egybefüggő, 1000 nm-es növénykazettával bővült a tér, 80 darab új fát ültettek. Két vízjáték, egy régi, a 60-as évek óta működő, a mindenki által csak gomba szökőkútként ismert, és egy új vízjáték került a térre. Megújult a közvilágítás rendszere is. A tér megújításának másik célja volt még a gyalogosbaráttá tétel.

Bardóczi Sándor szerint érdemes megnézni régebbi képeket, a Corvin Áruház előtt egy fátlan parkoló állt, kanyarodósávval. Most viszont az volt a koncepció, hogy legyen ez egy burkolt, de fásított tér. Mivel napi 200 ezer ember fordul meg a téren, ezért lehetetlen közvetlenül a felszínen zöldfelületet biztosítani anélkül, hogy a következő nap már ne arra eszmélnénk, hogy teljesen szét van taposva minden – folytatta Bardóczi. Tehát ami zöldfelület, ezért került kiemelt kazettába, azaz a járószintnél magasabbra. Az egyetlen zöldfelületi elem, ami meg tud maradni ilyen mértékű terhelés mellett, az a burkolatba ágyazott fa. Ezen a téren alkalmazták először a Bécsben, Berlinben már alkalmazott szivacsváros modellt – tulajdonképpen a téren a felszín alatt van a lényeg.

Öt év után már rendes árnyékot adnak a most ültetett fák

Azzal, hogy a felszín alá került egy méter vastagságban szerkezeti talaj a Stockholm-faültetési rendszer szerint, ezzel a város legnagyobb kiterjedésű ültetőközegét hozták létre, ami biztosítja, hogy a burkolatba beültetett fák gyökérszinten nagyon jól tudjanak fejlődni. Tudjuk a fákról, hogy nagyjából amekkorára tud fejlődni a gyökere, akkora lesz majd a lombja. „Szerintem sokan fogják majd azt mondani, hogy mik ezek a piszkafák itt, miért nem hatalmas lombú fákat ültetünk” – vetítette előre a kritikákat Bardóczi.

„Ez már tesztelve lett korábban, az idei aszályos nyár miatt több fa sem eredt meg az ilyenek közül” – mondja az okokat. Minél nagyobb a fa, annál nagyobb ugyanis a kockázata, hogy nem bírja ki, nem marad meg. „Szívünk szerint kis csemetéket ültetnénk, de azt senki nem venné észre és széttiporná.”

Több évtizedes gyakorlat, hogy a kétszer iskolázott fákat ültetik, mert viszonylag megfelelő méretűek, hamar túl tudnak lenni az ültetési sokkon. „Még soha ilyen jó környezetbe nem tudtunk a belvárosba fát ültetni forgalmas térre, mint most.” Nagyjából 5 év alatt már olyan lombozatot hoznak létre ezek a fák, melyek már képesek árnyékot adni. Itt a Blahán lesz árnyék, a 9 már nagy fa ad majd árnyékot, a többi pedig idővel hozzánő.

De mi is a Stockholm-módszer? Azt kell tudni, hogy olyan helyre kellett tudni fákat ültetni, ahol a színház alapozása volt – magyarázza Bardóczi. Ki kellett cserélni a felületet. Ezt meg lehetett volna simán tölteni termőfölddel, viszont akkor az nem lett volna megfelelő arra, hogy tartsa a burkolatokat. Ez a módszer azt tudja, hogy ezek a nagy görgetegkövek, amik nagyjából egy makadám útalapot képeznek, képesek megtartani rendesen a burkolatot, és az alsóbb rétegekben meg képes élni a fa gyökérzete. Ez ettől különleges.

Nemzeti a lábunk alatt

A Nemzetit ugyan a metróépítés miatt lebontották 1965-ben, de a tér mostani rendezésekor a tervezők kiszerkesztették az egykori kontúrját, s a tér anyagával azonos, vékony burkolati vonallal visszarakták az alaprajzát a térre. Ha a lábunk elé nézünk a hetes busz megállójában, vagy a metró kijárata közelében, akkor végigkövethetjük a kontúrt a burkolatban. Mivel a kontúr a mai Rákóczi út aszfaltsávjába is belóg, ott ez a vonal megszakad – írja Bardóczi a Facebookon, folytatva, azzal, hogy a téren egyébként a Janus-arcú rekonstruált szobor, az ülőtámfalba rögzített kisplasztikák, és a forgószékek színe és formája is a Nemzetit idézik meg. De ez a kontúr a legrejtettebb utalás arra, hol állt pontosan a Népszínház, a hazai színjátszás egyik legfontosabb korai temploma.

Az eddig láthatatlan szöveg is olvashatóvá lett

De szó esett a térfelújítás történetéről is. Volt egy 2009 előtti terv, és lett egy új. A legláthatóbb különbség, hogy az újabb tervben több a fa – ezt már Horváth mondta el. „Ami nem az aluljáró födémje – amire képtelenség fát ültetni – és ahol nem megy közmű, oda ültettünk fát.” Voltak változások is: a nyilvános vécé nem az aluljáróba került, hanem a felszínre – ez már rögtön viták kereszttüzébe is került.

Készült kerékpártároló és két Mobi-állomás is. A lényegi arculat megmaradt.

Az előadások után kimentünk, és megnéztük a forgószéket, és a színházi emlékkövet, ami most tényleg szem elé került – különlegessége, hogy most már a rajta lévő szöveg utolsó sora is olvasható, ami eddig nem volt látható.

Két nap szakadó esőt követően, majd zuhogó esőben zajlott a sajtóbejárás – kellemes meglepetés, hogy nem hömpölyög a víz a téren. Ahol beton alapú burkolat van, az nem engedi át a talajvizet. Középen másfajta burkolatalap van, az át tudja engedni a csapadékot. Két méter mélyen van egy vízzáró agyagréteg, ami azért jó, mert így nem egy sivatag van a burkolat alatt. A növények ugyanis sajnos keveset kapnak a városi esőből, mert a víz át nem eresztő burkolatok elvezetik a vizet. Itt viszont bekerül a földbe az esővíz – magyarázta Horváth. Létesült még két föld alatti konténer és szeméttároló is.

A tér megújulásával megváltozott a forgalmi rend is: a Rákóczi útról közvetlenül jobbra lehet kanyarodni a teljes hosszában kétirányú Márkus Emília utcába. A Somogyi Béla utca a Gutenberg tér felől a Stáhly utca felé egyirányú lett.

Pikó András: „Aggódom, hogy ilyen szép tudjon maradni”

A megnyitó beszédek után a mondatai közben érezhetően elérzékenyülő Pikó András nyilatkozott nekünk: Van, akinek ez csak, egy nagy fejlesztés. „De én tényleg azt gondolom, hogy a Blaha a főváros és Józsefváros szíve. Nagyon szeretem, hogy a Somogyi Béla utcával együtt meg tudtuk csinálni, és aggódom érte, hogy ilyen szép tudjon maradni. Abban, hogy elérzékenyültem, ez a két érzelem van benne. Ami fontos, az az üzenet, hogy elsősorban az embereknek fejlesztünk és nem autóknak. Sokszor vitatják, hogy meg tudjuk-e csinálni a 25 ezer négyzetméter nem autós közterületet, most úgy számolunk, hogyha mindent sikerül a jövő évben befejezni, elsősorban a Práter–Tömő utca felújítását, a Horváth Mihály teret, a Palotanegyedi utcákat akkor meglesz a 25 ezer is.”

Összegzés

Tehát a beruházás során

• a főváros klímavédelmi akciótervéhez kapcsolódva ligetes-fás találkozóhellyé alakították át a teret;

• megújították az aluljáró szigetelését, ezzel együtt újjáépítették a Rákóczi út–Nagykörút csomópont útpályaszerkezetét;

• három új zebrát létesítettek a kereszteződésben; a már meglévő József körútival együtt mind a négy irányban lehet közlekedni a felszínen is az akadálymentes gyalogosátkelőn;

• kicserélték a gyalogos-aluljáró mennyezetének elöregedett, tönkrement belső vízelvezető rendszerét;

• korszerűsítették a tér alatt elhelyezkedő közműhálózatot, megújították a csapadékcsatornát és a közvilágítást;

• a megmentésre alkalmas 9 fán kívül 80 újat telepíttek;

• megőrizték a Tabánból átültetett két tölgyfát, felújították a gombaszökőkutat és a színházi emlékművet;

• ülőhelynek is használható növénykazettákat alakítottak ki, valamint egy, a tér burkolatából fellövellő színes fényű vízjátékot építettek;

• kis méretű szobrokat helyeztek el a növénykazetták ülőfelületén;

• az egykori Nemzeti Színház székeire utaló bordó színű köztéri ülőalkalmatosságokat és asztalokat helyeztek ki, és a burkolatban megjelenítették a lebontott színházépület körvonalát;

• akadálymentes nyilvános illemhelyet helyeztek ki;

• két új MOL Bubi gyűjtőállomást létesítettek, ezenkívül biciklitámaszokat helyeztek el,

és a tér felújításához kapcsolódva megújult a Somogyi Béla utca is.

Fotók: Karancsi-Albert Rudolf